Az esztergomi bazilika virtuális szlovák kisajátítása
Ünnepi tíz eurós pénzérmét dobott piacra a Szlovák Nemzeti Bank. A probléma csupán abban rejlik, hogy az érme hátoldalán az esztergomi bazilika látható.
A Szlovák Nemzeti Bank (Národna Banka Slovenska) nemrégiben kibocsátott egy 10 eurós érmet, mégpedig Rudnay Sándor esztergomi érsek beiktatása 200. évfordulójának emlékére.
Az érme előoldalán Rudnay Sándor bíbornokérsek képe látható. Tőle balra halotti címere, amely alatt az „Alexander Rudnay 1819” fölírás olvasható. Az érme szélén a „Vymenovanie za ostrihomského arcibiskupa” (kinevezése Esztergom érsekévé ” felirat olvasható. Az érmét Körmöcbányán verték, és 2019. november 5-én került forgalomba.
Az érme hátoldala sokkal érdekesebb, mivel azonnal feltűnik rajta az Esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert-főszékesegyház képe (alatta az érsek aláírása és a „Slovensko 2019” felirat). Apró szépséghiba, hogy egy avatatlan számára egyáltalán nem derül ki: Esztergom Magyarországon van.
Kíváncsiak lennék, milyen reakciók érkeznének szlovák oldalról, ha a Magyar Nemzeti Bank adna ki egy olyan emlékérmét, amelyen mondjuk a pozsonyi vár díszelegne.
Rudnay Sándor a magyar nemesi Rudnay családból származó római katolikus egyházi személy, 1819-től esztergomi hercegprímás, majd bíboros 1831-es haláláig. Az esztergomi bazilika építtetője.
Rudnayt a szlovákság a szlovák művelődés mecénásának és a szlovák prédikáció egyik legnagyobb mesterének tartja. A szülőföldjén, Felvidéken élő szlovákokat ugyanis azzal segítette, hogy még plébánosként az akkor szlovák többségű Nyitrakoros római katolikus templomában az érthetőség kedvéért szlovákul prédikált, s ezzel valójában az egyik legfontosabb megteremtője volt az egyházi szlovák nyelvnek.
