2021. július 3., 12:24

A falusi polgármesterek még maradnak. Zsákbamacska a települések összevonását sejtető terv

Időről időre felröppen egy-egy hír arról, hogy a kormány szeretné megváltoztatni Szlovákia települési térképét. Ennek fő mozgatórugója az önkormányzatok, elsősorban a falusi önkormányzatok kimagaslóan nagy száma, amely megközelíti a háromezret (2928 település, ebből 141 város), s ezt egyre több szakértő soknak véli. Összehasonlításul: a kétszer akkora lakosságú Magyarországon a települések száma valamivel 3 ezer fölött van.

vajka
Vajka

A praktikus érv tehát a csökkentést diktálná, kisebbségi nemzeti közösségként azonban kételkedve kell viszonyulnunk az általános összevonás tervéhez, hiszen az a jogaink csorbítását eredményezné.

A kormányprogram említi

A 2020, majd 2021 tavaszán beiktatott szlovákiai kormány programnyilatkozata említést is tesz az önkormányzati rendszerben tervezett változásokról, igaz, ezt rendkívül röviden, egy gondolatnyi utalással teszi, amely arról szól, hogy a kormány megvizsgálja az önkormányzatok helyi és regionális elrendezését.

Szlovákiában minden településnek külön önkormányzata van, azaz minden település saját maga választja meg a helyi önkormányzati képviselőit és a polgármesterét.

Akik a települések számának a csökkentését támogatják, egyik érvként éppen azt hozzák fel, hogy rendkívül sok a polgármester és a helyi önkormányzati képviselő, és ugyancsak mértéktelenül magas az önkormányzatok munkájával kapcsolatos költség. Ez részben igaz, hiszen pénzbe kerül minden, viszont azt eldönteni, hogy mi a sok és mi a még elfogadható mérték, annál nehezebb. Főképp akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az állami költségvetés több mint

7 milliárdos hiánnyal dolgozik az idén. Ennek azonban csak egy töredéke érinti a helyi önkormányzatokat.

Információink alapján a jelenleg regnáló Heger-kormány különösebb társadalmi előkészítés nélkül még az idei nyár folyamán törvénytervezetbe szeretné önteni az önkormányzatokkal kapcsolatos elképzeléseit. Bár lapunk nem államigazgatási és közigazgatási szaklap, a bevezetőben említett kisebbségi kihatásai miatt kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a hír valóságtartalmát ellenőrizzük, illetve a lehetséges következményeire felhívjuk a figyelmet.

Néhány település összevonása ugyanis azt is jelentheti, hogy az újonnan létrejövő szubjektumon belül a helyi magyarság aránya egy bizonyos szint alá csökken, ami együtt jár a kisebbségi nyelvhasználati jogok szűkülésével, és károsan befolyásolhatja a választási lehetőségeket magyar szempontból.

Ha egy több faluból összevont településegyüttesnek közös képviselő-testülete lesz, oda a kisebbségi pártok jelöltjeinek a megválasztásához több szavazatra lesz szükség. Ez főleg az etnikai nyelvhatáron jelenthet a magyarság számára további hátrányos helyzetet.

Már nyáron a kormány elé kerül?

Amikor a törvényjavaslat után kezdtünk érdeklődni, meghökkentő részletekbe ütköztünk. A törvénytervezet ugyanis, akárcsak egy búvópatak, hol felbukkan, hol eltűnik.

lukac
Jozef Lukáč (Sme rodina): Még a nyár folyamán a kormány elé kerül a önkormányzati reform tervezete

Érdeklődésünket a szlovák parlament közigazgatási és vidékfejlesztési bizottságánál kezdtük, ahol gyorsan sikerült elérnünk Jozef Lukáčot, a bizottság Kollár-féle Sme rodina párti elnökét. A bizottsági elnök készségesen beszámolt lapunknak arról, hogy a törvénytervezet még a nyár folyamán a kormány elé kerül, s annak hivatalos beterjesztője a közigazgatást felügyelő belügyminisztérium lesz. A tartalmi rész kidolgozását a szintén Sme rodina párti Štefan Hollý miniszterelnök-helyettes irányítja. Azt is megtudtuk, hogy a tervezet nem konkrétan az egyes települések összevonását szorgalmazza, hanem az egyes települések kategorizálását készíti elő, annak alapján, hogy melyik település milyen jogkörökkel fog rendelkezni.

Azt már korábban megtudtuk Michal Sýkorától, aki évekig volt a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetségének az elnöke, hogy egy-egy település mintegy 4000, a törvényekből következő feladattal és jogkörrel rendelkezik.

Kezdve a hóeltakarítással, az anyakönyvi szolgáltatásokkal, az iskolai étkezdék üzemeltetésén keresztül egészen a nyugdíjasotthonok stb. fenntartásáig.

Lukáč bizottsági elnök szerint minderre sok településen nincs szükség, így a kormányjavaslat lényege abból indul ki, hogy a legtöbb jogkörrel a kerületi és a járási székhelyként szolgáló városok bírnak majd, ezeket követik az úgynevezett központi települések, majd a kistelepülések zárják a sort, amelyek annyi jogkörrel rendelkeznek majd, amennyi a saját működésükhöz elengedhetetlen. Lukáč azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy az ezzel kapcsolatos törvény első munkapéldánya már készen van. Mikor ebből egy másolatot lapunk számára kértünk, határozott elutasítással találkoztunk. Ezért a belügyminisztériumhoz fordultunk, amely a közigazgatási rendszert is felügyeli.

 A belügy nem tud semmiről

A belügy sajtóosztályán meglepetésünkre közölték, hogy semmilyen önkormányzati reformmal kapcsolatos törvénytervezetről nem tudnak.

A sajtóosztály illetékese készségesen megkereste a minisztérium törvényelőkészítő részlegét, ahonnan szintén azt a választ kapta, hogy az elkövetkező hónapokban a törvényhozási naptár semmi erre utaló javaslat előterjesztésével nem számol. Ami elég furcsának tűnik, mintha a kormányzati jobb kéz nem tudná, mit csinál a bal.

Richard Sulík (SaS): Nincs tudomásom arról, hogy a koalíción belül ismét téma lenne az önkrományzati reform.
Fotó:  TASR/AP

Megkerestük az egyik kormánypárt, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) elnökét, Richard Sulíkot, s neki is feltettük a kérdést, vajon a koalíción belül az SaS támogatni fogja-e az önkormányzati törvényt?

A pártelnök teljes határozottsággal felelte, hogy semmilyen tervezetről nem tud. Mivel a párton belül elsődlegesen ő foglalkozik a közigazgatási kérdésekkel is, azt sem tartja lehetségesnek, hogy valamelyik párttársa hatáskörén belül foglalkoznának ezzel.

Folytattuk a kutatást, és az állítólagos tervezet állítólagos kidolgozójához, Štefan Hollýhoz (Sme rodina) fordultunk a kérdésünkkel. Szóvivője, Peter Hajnala megerősítette, hogy nem tud ilyen tervezetről, bár hozzátette, hogy három napja hivatalon kívül van. Azt azonban talán ő sem gondolta komolyan, hogy három nap alatt elkészüljön egy tervezet, amely már a parlament közigazgatási bizottságának az elnökéhez is eljutott.

Hogy még bonyolultabb legyen a gordiuszi csomó, Farkas Ivántól, a Magyar Közösség Pártja (MKP) szakmai alelnökétől megtudtuk, hogy Andrej Doležal (Sme rodina) közlekedési miniszter és delegációja már június közepén részt vett a Nyitra Megyei Önkormányzat képviselőivel való találkozáson, ahol a kíséret tagja volt az említett Jozef Lukáč is, aki már akkor említést tett egy ilyen kezdeményezés létéről.

Farkas Iván (MKP): A tényleges települési összevonás rendkívüli veszélyeket rejt a felvidéki magyarság számára!
Fotó:  Lamos Csaba/ma7.sk

Farkas szintén felhívta a figyelmünket arra, hogy egy tényleges önkormányzati összevonás milyen beláthatatlan veszélyeket rejt a felvidéki magyarság számára.

A ZMOS sem tud semmiről

Utolsó mentsvárként úgy döntöttünk, Michal Kaliňákhoz, a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége (ZMOS) központi irodájának a vezetőjéhez fordulunk, aki az önkormányzatokat érintő minden rezdülésről tud.

Michal Kaliňák (nem tévesztendő össze a Smer-es exbelügyminiszter Robert Kaliňákkal) elképedve közölte, hogy éppen egy hónapja tett Heger kormányfő ígéretet arra, hogy negyedévente rendszeresen találkozik majd a ZMOS-szal, ahol minden önkormányzatot érintő témát megbeszélnek.

Elképzelhető, hogy a kormány megszegte az ígéretét, és önállóan kezd egy alapvető változás kidolgozásába?  Azt ugyanakkor elismerte, hogy a települések feladat- és jogköri szabályozásának az ötlete szimpatikus számukra, ősszel ők maguk készülnek kezdeményezni. Bár ezt inkább modernizálásnak, semmint reformnak nevezné.

kalinak
Michal Kaliňák (ZMOS): A települések jogkörök szerinti besorolását támogatni tudjuk.

Amikor tovább faggattuk Jozef Lukáčot, az egyetlen kompetens személyt, aki elismerte, hogy létezik a települések jogállását megváltoztató terv, a képviselő két lényeges pontját elárulta a készülő törvénynek. Az egyik, általános rész, hogy „hozzácsapják” a most visszavont, nem megfelelően előkészített építkezési és területrendezési törvényeket, és mint a közigazgatási munka több területét érintő, átfogó törvényjavaslatot tervezik benyújtani. Ami pedig számunkra, szlovákiai magyarok számára lényeges,

Lukáč kijelentette, hogy a tervezet nem számol a települések összevonásával, azok önálló identitásának a megszüntetésével. Hozzátette, ennek már csak a közelgő önkormányzati választások miatt sem lenne értelme.

Így megy ez?

Bár alapvetés, hogy a politikusok többségének a szavát fenntartásokkal kell kezelni, bízunk benne, hogy a készülő (?) önkormányzati reform nem jelenti majd a települések meggondolatlan összevonását is.

Az olvasó talán csodálkozhat, miért tartottuk fontosnak ilyen részletesen leírni egy létező vagy nem létező törvénytervezet utáni hajszánkat. Egyrészt egy konkrét példán tudtuk így bemutatni, „hogy megy ez”, ami alatt egy-egy törvény előkészítését értjük. Másrészt, és ez a fontosabb,

érzékeltetni szerettük volna, hogy többek közt azért is a parlamentben kellene lennie a szlovákiai magyarság képviseletének, hogy az ilyen ügyleteket belülről tudja megfelelően befolyásolni, és ne a sajtón keresztül követhesse azt!

Az önkormányzati reform témáját folyamatosan figyelemmel kísérjük, és az újabb információk birtokában haladéktalanul tájékoztatni fogjuk az olvasóinkat.

Megjelent a Magyar7 2021/26. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.