2020. október 3., 15:52

Vásárlás előtt gondolkodjunk!

Szegi Arankával és Szegi Szabolccsal, a szimpatikus komáromi házaspárral egy kamocsai rendezvényen találkoztam. Olyan hévvel beszéltek a környezetvédelemről, a felelősségteljes fogyasztásról, a komposztálásról és újrahasznosításról, hogy biztos voltam benne, lelkesedésük átragad másokra is.

Miben tudnak és kiknek akarnak segíteni?

Úgy építettük fel a vállalkozásunkat, a KompAkt Slovakia tevékenységét, hogy minél több korcsoporthoz eljussunk.

Az iskolákon olyan élményalapú oktatást tartunk, amibe belevonjuk a diákokat, így jobban megragad az emlékezetükben a tudás, és válaszokat kapnak a kérdéseikre.

Azt már a gyerekek is tudják, hogyan kell osztályozni a hulladékot, de a miértre nem tudják a választ. A kezükbe adunk olyan tárgyakat, amelyekre lecserélhetik az egyszer használatos dolgokat. Felhívjuk a figyelmüket, hogy nem elég osztályozni, de sokkal kevesebb szemetet kell termelni. És meg is mutatjuk, hogyan.

Nemcsak iskolákba járnak.

Rendezvényekre is járunk zöldíteni, a Gombaszögi Nyári Táborral például évek óta remekül együttműködünk. Célunk bevinni a környezettudatosságot a fesztiválokra, tanácsadással segíteni azokat az önkormányzatokat, vállalkozókat és magánszemélyeket, akik csökkenteni szeretnék az általuk termelt hulladékot.

Megmutatjuk, hogyan készül a gilisztakomposzt a panelház tizedik emeletén, miket termelhetnek a lakók az erkélyen. Van egy programsorozatunk, amit minden évben megrendezünk, ez a Fogadj örökbe egy fát! projekt.

Ennek keretében a hosszú távú felelősségvállalásra hívjuk fel a figyelmet. Aki ezt vállalja, hazaviszi a fát, és gondozza hosszú éveken keresztül. Emellett permakultúrás kerteket is tervezünk.

Ezt valószínűleg nem mindenki ismeri. Mi a lényege?

Nemcsak kertészeti módszer, hanem egyben életfilozófia is. Általa bizonyítást nyert, hogy vegyszerek nélkül is lehet gazdálkodni, csak egy évnél hosszabb távon kell gondolkodni. A mai ember úgy hiszi, hogy szántás nélkül nincs termés, ez azonban nem igaz. A szántás csak megszokás, amivel életet ölünk. Harcolunk a természettel, pedig sokkal egyszerűbb lenne harmóniában élni vele. Ennek alapja a megfigyelés, hogy milyen növények érzik jól magukat az adott területen. Ha látjuk, hogy a fészkes virágzatú gyomok érzik jól magukat, akkor olyan kultúrnövényeket kell oda vetni.

A monokultúrát csak növényvédő szerekkel tudjuk kordában tartani, de ha ökoszisztémát építünk ki, akkor a kártevő egy fajtát ugyan elpusztít, de a többi túléli.

Sajnos, a húsfogyasztás miatt muszáj ennyi növényt termeszteni. Itt is fontos lenne az önmérséklet, hiszen eleink hetente csak egy-két alkalommal ettek húst. Az amerikai fogyasztás 30 deka egy személyre naponta, ami borzasztóan sok.

Szegi Aranka és Szabolcs

Egyelőre több ember keresi a kifogásokat, mint a megoldásokat.

El kell érnünk, hogy az emberek ne gondolják, őket ez nem érinti, majd mások megcsinálják. Vállalkozásunk Komárom városával közösen viszi a 480 elnevezésű felvilágosító kampányt, amelynek célja a fogyasztás csökkentése.

Ha fogyasztásról van szó, az emberek nagy többsége rögtön az élelmiszerre gondol, ami nem is teljesen alaptalan, hiszen abból pazarolunk a legtöbbet. A kommunális hulladék egyharmada étel. De túlfogyasztás van szinte mindenből, főleg ruházatból.

Rengeteg fölösleges holmink van, ruhák, cipők, alig használt konyhai gépek, elektromos eszközök, játékok.

Sokszor elmondják: mielőtt vásárolni mentek, gondolkodjatok!

Igen, a hallgatóink lelkére kötjük, hogy senki ne menjen éhesen az élelmiszerüzletbe, de legyen nála cetli és táska.

Ez nagyon fontos, mert az élelmiszerláncoknál sok ember azon dolgozik, hogy úgy csomagolják és úgy helyezzék el az árut, hogy azt a legtöbb ember észrevegye, és meg is vegye. A multik támogatása helyett vásároljunk inkább a helyi termelőktől, helyi manufaktúrákból vagy másodkézből.

Az újrahasznosítás se nagyon működik.

Sajnos, így van. Szlovákiában ez tíz-húsz százalék, miközben ötven százaléknál kellene tartanunk. Mivel a kör a legtakarékosabb forma, körforgásokban kellene mindent felfognunk. Erre folyamatosan tippeket is adunk az előadásainkon, a közösségi oldalon vagy a Delta regionális hetilap Zöld válasz rovatában.

Sokan azzal érvelnek, nekik nincs idejük a környezetkímélő megoldásokat alkalmazni.

Erre csak azt mondhatjuk, nekünk két kisgyermekünk van, mégis van rá időnk.

Elég egyszerre csak egy új szokást bevezetni az életünkbe, majd amikor már szokássá vált, jöhet a következő.

Nem kell, hogy valaki rögtön hulladékmentes legyen, de valahol el kell kezdeni. Mi házilag készítjük a mosó- és tisztítószereket, mostuk a pelenkát, mossuk a konyharuhát, az intimbetétet, a zsebkendőt. A mosással sokkal kevesebb energia használódik el, mintha mindenből mindig újat vennénk.

Van elég újrahasznosításra szakosodott üzem?

Kevés van belőlük, és a meglevők sem működnek zökkenőmentesen. Gyakran járunk komposztálókba, szeméttelepekre, gyűjtőudvarokba, élelmiszer-feldolgozókba. Figyeljük a kukásautót, és dokumentáljuk, lefényképezzük, hogyan működik a hulladékgazdálkodás. Látjuk, gond van az osztályozottan gyűjtött nyersanyagok eladásával, a műanyag és a papír nagy hányadát nem hasznosítják újra.

A palackos víz fogyasztása is gyakoribb a kelleténél.

Amíg van rá kereslet, addig kínálni is fogják. Itt főképpen a csomagoláson kellene változtatni. Megoldást jelenthetnek a víztisztító rendszerek, amelyeknek egy év alatt megtérül az áruk. A legfájóbb dolog, hogy a vécéket is ivóvízzel öblítjük le, pedig arra megfelelne a szürke víz is. Szerencsések vagyunk itt, a Kárpát-medencében, tiszták és jó minőségűek az ivóvizek, nem kellene palackos vizet kartonszámra vásárolnunk. A fogyasztásunk csökkentéséhez józan paraszti észre lenne szükség, mert mindenkinek mindent elhiszünk, és elképesztően sok kacatot halmozunk fel.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/40. számában.

Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.