2020. május 2., 18:21

PETÍCIÓ a szárazföldi Duna-delta megóvásának érdekében

A BROZ – (Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Társulás – Bratislavské regionálne ochranárske združenie) petíciót indított, amelyben azt kéri a környezetvédelmi minisztertől, hogy biztosítsa be a bősi vízierőmű üzemeltetési előírásainak megváltoztatását Szlovákia területén úgy, hogy megőrizhessük a csallóközi szárazföldi Duna-delta utolsó ép maradványait

Fotó: Tóth László

A miniszter ezzel egy olyan kérést kap, amelyet még egyik elődjének sem sikerült teljesítenie.

Azt, hogy biztosítsa be a bősi vízierőmű szlovákiai szakaszára vonatkozó üzemeltetési rendtartás megváltoztatását, és tegyen további lépéseket annak érdekében, hogy ne romoljon a szárazföldi Duna-delta állapota.

A kezdeményezők azt szeretnék elérni, hogy legalább részlegesen legyen helyreállítva a Duna árvízrendszerének dinamikája, amely tulajdonképpen fenntartotta a vidék ágrendszereit, vizenyős területeit, ivóvízkészleteit – azaz az egész komplex ártéri ökorendszert.

A dunai ágrendszerbe évente rendszeresen megfelelő mennyiségű vizet kell juttatni, automatikusan és adminisztratív késedelmek nélkül – állítják a kezdeményezők.

Csallóközben változik a Duna alpesi folyóból hatalmas alföldi folyamrendszerré. A folyó természetes áradásai, dinamikája létrehozta és fenntartotta a szárazföldi Duna-deltát, vizenyős, mocsaras területet, amelynek a különleges és egyedi élővilága többek között éppen ezeknek az időszakos áradásoknak köszönhette fennmaradását.

A bősi vízierőmű megépítésével jelentősen csökkentek talaj- és felszíni vizeink természetes vízszintmozgásai, ami jóvátehetetlen károkat okozott. Mára a delta utolsó épségben megmaradt maradványai a Doborgaz és Szap közötti szakaszra korlátozódnak.

Az Állami Vízgazdálkodási Vállalat által működtetett bősi vízierőmű a Környezetvédelmi Minisztérium fennhatósága alá tartozi. Működését a kezdetektől fogva úgy tálalják a nyilvánosság felé, hogy az tekintettel van a megmaradt dunai táj természetvilágára, és a Doborgaznál megépített áteresztő kapun át vízzel táplálja az ágrendszert és szimulált áradásokkal biztosítja az ártéri erdők egyedi élővilágának fennmaradását.

Az erőmű üzemeltetési rendtartása a kezdetektől fogva számolt az öreg Duna bal oldali ágrendszerének művileg előidézett elárasztásával. Az elmúlt negyedszázadban azonban a szimulált áradások számára előírt vízmennyiség fokozatosan csökkent.

A doborgazi kaput 234 m3/s vízmennyiség áteresztésére tervezték, ám ekkora mennyiségű víz soha nem folyt rajta keresztül. A 2000-es évben a szimulált áradások számára 165 m3/s vízmennyiség került meghatározásra. 2015-ben ez az érték mindössze 90 m3/s-ra zsugorodott.

A jelenleg érvényes üzemeltetési előírások szerint már csak 60 m3/s.

Ekkora mennyiségű víz azonban nem lépteti ki a folyót a medréből, tehát nem teszi lehetővé az ártéri erdők elárasztását sem.

csallóközi ártér
Kép forrása: Tóth László

Az üzemeltetési előírásokból időközben kihagyták a „szimulált áradások” szót, helyére a „megnövelt átfolyás” került. Ezek a változtatások az erőművet működtető állami vállalat kénye-kedve szerint lettek megállapítva, mellőzve az ökológiai szempontokat. Az ártéri erdők elárasztását számos adminisztratív követelmény is akadályozta, ami miatt az elmúlt 27 évben mindössze néhány alkalommal valósult meg a művileg előidézett áradás.

A természetes áradások hiányának következtében nem működik az ágrendszer dinamikája és a terület egyedi természetvilága egyre nagyobb vízhiánytól szenved.

A nyár folyamán mindössze 30 m3/s víz folyik az ágrendszerben, míg télen csak 20 m3/s.  Ez a Dunán átfolyó víz 1,5 %-át sem éri el.

A 20. század második felében – a bősi erőmű üzembe helyezése előtt – a vajkai ágrendszeren alacsony vízállás esetén is 240 m3/s víz folyt keresztül, átlagosan 510 m3/s és magasabb vízállás esetén akár 1100 m3/s, tehát száraz nyári időszakokban is több mint a tízszerese a mainak.

A Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Társulás (BROZ), több mint 20 éve kéri javaslataiban az üzemeltetési rendtartás megváltoztatását úgy, hogy a szimulált áradásokat az Állami Vízgazdálkodási Vállalat rendszeresen hajtsa végre, és hogy a bonyolult és hosszadalmas adminisztratív kötelezettségek ne nehezítsék azok megvalósítását.

A BROZ mindamellett kérvényezte, hogy

a rendszeresen ismétlődő és művileg előidézett áradások során a Duna vajkai és doborgazi ágrendszerébe legalább 90 m3/s vízmennyiség jusson több napon vagy több héten keresztül

akár annak az árán is, hogy eközben a Doborgazi Vízierőművet ideiglenesen erre az időszakra üzemen kívül helyezik.

Ez a vízmennyiség nagyságrendekkel elmarad egy kiadósabb nagyvíz szintjétől, tehát nem okozna károkat, például a csallóközi pincék elöntését.

Ugyanis a doborgazi áteresztő kapun, amelyet elsősorban a dunai ágrendszer vízellátása érdekében építettek, 2012 óta már villanyerőmű is működik.  Azóta a villamosenergia előállítása és került előtérbe, és az eredeti funkció mára csupán másodlagos szerepet tölt be.  Az ágrendszer vízmozgásának dinamikája emiatt egyre gyengébb, aminek következtében eltűnik az ártéri területek eredeti madár- és növényvilága, viszont egyre nagyobb területen jelennek meg invazív – nem idevaló – fajok.

doborgazi erőmű
Kép forrása: Vodohospodárska vystavba

Amennyiben a Bősi Vízerőmű nem épült volna meg, ezek az áradások évente természetes módon öntenék el az árteret, akár több alkalommal is. A jelenlegi vízfolyam nem elégséges ennek a jelentős természeti értéknek a megóvásához.

Bár a társaság elsősorban a megmaradt ártéri erdők megóvására és újraélesztésére koncentrál, de a petíció által kért intézkedés nagy hatással volna az egész csallóközi vízrendszerre, a felső-csallóközi állandó aszállyal küzdő mezőgazdaságra, a csallóközi vízkészlet öntisztulására.  A csallóközi vízkészlet öntisztulását nagyban befolyásolja a Duna vízszintjének mozgása, mivel ez hatással van az egész Csallóköz talajvízszintjére.  Azaz a vízszint mozgása áramoltatja a vizet a kavicsrétegek között, folyamatosan tisztítva azt, mert nem hagyja elposványosodni.. Sajnos ez az állandó mozgás a bősi erőmű megépítésével minimálisra csökkent, aminek következtében várható, hogy egyre gyakrabban fogunk újabb szennyeződésekről hírt kapni. Az ártér elárasztása egyben megemelheti a talajvíz szintjét, ami érzékelhető lenne Felső- Csallóköz belső részeinél, segítve az aszállyal küzdő mezőgazdaságot, illetve javítva az egész Csallóköz klimatikus viszonyait.

Ezért is ajánljuk, hogy aláírásával támogassa, a petíciót.

A petíció aláírható ITT>>>.

További információk elérhetőek a BROZ társaság oldalán magyar nyelven.

csallóközi ártér
Kép forrása: Tóth László

Köszönjük a képeket, illetve a cikket Tóth Lászlónak.

Megosztás
Címkék