2022. május 30., 20:50

Nem is olyan zöld a tiszta energiáért folyó harc

A tiszta energiáért folytatott harc a tárolás problémájával szembesül. A tiszta energia tárolhatóságának feltétele ugyanis a lítium akkumulátor. A lítium az a ritka fém, aminek a kitermelése roppant környezetszennyező.                                                        

energetikai_ujratoltes
Médialapozó
Fotó: youtube repro
A Földnek szüksége van az újratöltésre - sugallja a reklámfilm

Szerbiában a közelmúltban újra napirendre került a januárban elnapolt lítiumbánya megnyitásának témája.

Ha az ország vezetőinek elképzelésével összhangban, a külföldi multinacionális cég beruházásának köszönhetően tényleg megépülne Jadar közelében a bánya, az lenne Európa legnagyobb ilyen alkálifém lelőhelye, lehetővé téve évi 1millió elektromos autó gyártását.

A helyi lakosok ezt az elképzelést viszont bojkottálják, az elmúlt hetekben tüntettek is a terv ellen. 

belgrad
Fotó:  youtube repro

A francia közszolgálati csatorna, a France 5 helyszínre ellátogató stábja többek között arra is kíváncsi volt, mi lehetett vajon az oka a szerb televízióban a közelmúltban a téma kapcsán feltűnt különös reklámnak.

fosszilis_energiak_vege
Fotó:  youtube repro
A fosszilis energiák végnapjait jelzi előre a tv-reklám

Ez a pár perces rövid reklámfilm, világvége hangulatban előrejelzi a fosszilis energiák végét, de egyben a zöld, klímatudatos energiaforradalom kezdetét is - egy új forrásnak köszönhetően. És ha éppen Szerbiában lenne Európa legnagyobb lítiumbányája, azért, hogy évi 1 millió elektromos autót gyárthassanak? - zárul a tv reklám szövege, majd a záróképben felvillan a "lényeg": Itt van a megoldás, Szerbiában, Jadarban! (és a háttérben feltűnik a Projekt Jadar logója )

reklam_jadar
Fotó:  youtube repro
A Jadar projekt logója a tv-reklám végén
A reklámálomból a valóságba

Az ország nyugati részén, Gornje Nedeljice és a Jadar völgye -  a lelőhely 2004-es felfedezése óta és a Rio Tinto angol-ausztrál beruházó társaság tervének kezdetétől – egy fantomvárosra hasonlít.  Teljes utcák üresedtek ki, elhagyott házak mindenfele, amelyeket a bányatársaság vásárolt fel.

elhagyatott0
Fotó:  youtube repro
Az elnéptelenedő fantomváros

Az 5 gyermekes apa, Zlatko Kokanovic nem hajlandó eladni az ingatlanjait. Az egy személyben állatorvos és gazda, egy percre sem feledte, melyek és hol is voltak családja földjei, éppen ezért vigyáz rájuk, foggal körömmel ragaszkodik örökségéhez.

Soha nem kapunk választ a zajt, a szennyeződéseket vagy akár a mérgező párolgásokat érintő kérdéseinkre. Mi vagyunk az áldozati bárányok. 
zlatko_gazda
Fotó:  youtube repro
Zlatko gazda ragaszkodik családi földjeihez
Zlatko legnagyobb kincsei a kukoricatáblái, a legtermékenyebb, legértékesebb földjei az országnak. A bányászat még nem is kezdődött el a környékükön, de a gazdák féltik a földjeiket a zöld ígéret - a lítium, mint az új fehér arany - veszélyeitől. Az elmúlt hetekben Belgrád belvárosában az emberek ezrei gyűltek össze, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek.
Ivóvizet akarunk és azt, hogy a tiszta levegőhöz való jogunkat tiszteletben tartsák! Az országunk nem eladó!  

- hallatszik a skandálásuk.

A köztársasági elnök palotájának ablakai alatt azért gyűltek egybe, hogy közös, erős visszautasító NEM -et mondjanak erre a projektre.

belgrad_tuntetes
Fotó:  youtube repro
Belgrád - a lítiumbánya megnyitása ellen tüntetők
A halál vár ránk, ha megépítik ezt a bányát.

– mondja transzparensét a magasba emelve egy középkorú nő. A "...de Európának szüksége van erre a lítiumra!" felvetésre azt mondja:

A kontinensnek van saját lítiuma, nevezetesen Németországban, de ahelyett, hogy innen próbálnák meg kitermelni, könnyebb tökretenni Szerbiát.

Zlatko gazda mára már az ellenállás szimbólumává vált. A tüntetésen felszólalva ezt mondta:

Törvényeket írnak a referendumról és a kisajátításról, azért, hogy mindenünktől megfosszanak bennünket és hogy Szerbiából egy multinacionális nagyvállalat gyarmata lehessen. Ha elesik a városunk, akkor egész Szerbia elesik".

Egy be nem jelentett tüntetés nyilvános szerepvállalásra és cselekvésre kényszerítette a vezetést, ezért néhány héttel a választások előtt, január végén leállították a projektet. Amint bezárultak a közelmúltban a választási urnák, a hatóságok újra megerősítették szándékukat, nyereséget remélnek a szerb föld alatt rejtőző kincs bányászatából.

A beruházást bojkottáló helyi lakosok, gazdák továbbra is elszántan folytatják harcukat a völgyben, nem adják fel. Ők is az EU-t akarják, amibe az ország is tartozni szeretne.

Viszont nem hajlandók az öreg földrész energetikai átalakulásának áldozatai lenni.

Mijat Lakičevič, a PAKT antikorrupciós szervezet tagjaként, a tényfeltáró, oknyomozó kisfilm végén így fogalmazza meg tömören a felháborodását:

Könnyű a zöld forradalomról beszélni és közben megnyitni Európa határán egy ekkora bányát, ennyire szennyező technológiával.

Mariana Petkovic  a Ne Damo Jadar/Nem adjuk Jadar-t  tömörülés tagjaként azt mondja, hogy képmutatás az egész, majd így folytatja elkeseredve: 

Az európaiak nem járhatnak elektromos autókon, miközben Szerbia egésze megmérgeződik.

A nő, aki egyben anya is, a felnövekvő generációért aggódik, amely elképzelhetően kénytelen lesz elhagyni lakóhelyét, megfizetve az energetikai átalakulás árát. 

apokaliptikus_hangulat
+13 kép a galériában
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.