Érdekellentét vagy információhiány?
Május végén hozta nyilvánosságra a Csallóközi Városok és Falvak Társulásának elnöke Balódi László (Most–Híd 2023), aki egyben Hodos község polgármestere is, azt a levelet, melyben arról tájékoztatja a környezetvédelmi minisztert, illetve a parlament elnökét, hogy a jelen állapotok között a szervezet nem tudja támogatni a tervezett Duna Menti Nemzeti Park létrehozását.
A levél után pár nappal az egyik érintett község, Vajka polgármestere, Álló Donát (független) viszont arról írt levelet a Társulás tagjainak, hogy álláspontjukat helytelen információk alapján alakították ki. Hogy miként alakultak ki ezek a látszólag ellentétesnek tűnő vélemények? – erre próbálunk választ keresni cikkünkben.
Ez lenne a Duna Menti Nemzeti Park, amely az országban először nem hegyi, hanem síkvidéki környezetben alakulna meg. A javaslatot beterjesztő képviselők vezetője a környezetvédői körökben szaktekintélynek számító Jaromír Šíbl volt, de tervüket teljes mértékben és nyilvánosan támogatták a környezetvédelmi minisztérium akkori vezetői, Ján Budaj miniszter és Michal Kiča államtitkár is. A nemzeti park Dévénytől Helembáig, mintegy 200 kilométeres szakaszon, megközelítőleg 21 ezer hektáron, öt járást érintve terülne el, ráadásul olyan területen, amelynek közelében községek, városok, mezőgazdasági területek fekszenek.
Mennyit vesz el majd a községek és a polgárok földjeiből az új nemzeti park? Mit lehet, és mit nem lehet majd a nemzeti park létrejötte után tenni az adott területen? Lehet-e majd halászni és vadászni? És mi lesz azokkal, akiknek a mezőgazdasági földjük kerül a park területére?
Gazdálkodhatnak tovább, vagy a földjük megy a „közösbe” ? És az erdők? Kinek fizetik majd a továbbiakban az adót utánuk? És lesz-e itt is a parkot körülvevő védősáv, ahol nem lehet intenzív gazdálkodást folytatni? Sok-sok kérdés, amely a benyújtáskor talán meg sem fogalmazódott a javaslatot tevők fejében? Vagy úgy gondolhatták, hogy a helyben lakók és az egyéb érintettek részéről semmilyen reakció nem fogalmazódik majd meg?
Amit most a Csallóközi Városok és Falvak Társulása a levélben megfogalmazott, az lényegében ennek a bennfentes környezetvédelmi magatartásnak a kritikája. Nincs elég és pontos információ, így az emberek akár féligazságok, feltételezések alapján alakíthatják ki a véleményüket. Nem lehet csodálkozni azon sem, ha a nemzeti park valósan létező érdeket veszélyeztet, így tehát az, akinek az érdeke sérülne, nem fogja támogatni a parkot. Ilyen például az erdőgazdálkodók és a természetvédők közötti érdekellentét.
Míg az egyiket a profiorientált fakitermelés motiválja, a másik a természet megőrzését helyezi előnybe. És sorolhatnánk tovább a felmerülő kérdéseket.
A Balódi vezette Társulás éppen ezt hiányolja legfőképpen, tehát hogy nincs egy komplex hatástanulmány, amely nemcsak a várható változások következményeit világítja meg, hanem magukat a változásokat is ismerteti, hiszen a környezetvédők szűk körét leszámítva a laikus nagyközönségnek eddig nem volt áttekintése arról, hogy egy nemzeti park létrehozása és működése részleteiben mit is jelent a valóságban.
Lényegében önkéntes felvilágosító munkát végez ezen a téren Álló Donát, Vajka polgármestere, aki főállásban természetvédő, a Duna Menti Ligeterdők Tájvédelmi Körzet munkatársa.
Álló az ellenlevélben elmagyarázza, hogy a park olyan területen jönne létre, amely 96%-ban már most is valamilyen védettséget élvez, így számottevő új területek bevonása kizárt.
További kifogás, hogy a mostani gazdasági erdők a park létrejöttével más, speciális kategóriába esnek majd, amelyek után az önkormányzatok már nem szedhetnek be adót. Álló erre elmagyarázza, hogy éppen a nemzeti park létrejöttével lehet majd az ilyen – egyébként most is gyakran előforduló – besorolás-váltás után az elmaradt adó helyetti kompenzációt kérni.
Nem célunk itt az egész levél – ellenlevél tartalmát ismertetni, cikkünk internetes változatában elérhetővé tesszük mindkét dokumentumot. Most inkább csak érzékeltetni szeretnénk, hogy a korábbi két környezetvédelmi miniszter, Miklós László és Sólymos László véleménye szerint is a kétségkívül jó javaslat miképpen tud ellentétes gondolatokat ébreszteni, ha nincs elég megfelelő információ.
Ezt egyébként Balódi László, a Csallóközi Városok és Falvak Társulásának az elnöke is többször hangsúlyozta. Nem ellenzik a nemzeti park létrehozását, de a tervet a mostani állapotában nem tudják támogatni. Ezt igazolta Bóna Zsuzsanna (független), Csallóköznádasd és Lukács József (Szövetség), Csiliznyárad polgármestere, akik szinte csak a megfelelő információk hiányával indokolják, hogy miért csatlakoztak a terv támogatását elutasító levélhez.
Visszaemlékezik, hogy a vízerőmű felvízcsatornájának építésekor mennyi mindent megígértek, a csatornahálózattól kezdve egészen a kedvezményes villamosenergia-árakig, aztán meg semmit nem kaptak.
Kérdések tucatjai, valós, vagy csak valósnak tűnő kérdések és feltételezések kísérik a 2023 januárjában benyújtott, de várhatóan csak a parlament júniusi ülésszakán napirendre kerülő törvénymódosító javaslatot. Az eltelt időben nemcsak a parlamenti erőviszonyok alakultak át, hanem a megbízott kormány is megbukott, így kérdéssel fordultunk a hivatalnokkormány környezetvédelmi miniszteréhez, Milan Chrenkóhoz, hogy megérdeklődjük, milyen álláspontra helyezkedett a Duna Menti Nemzeti Park létrehozásával kapcsolatban?
Támogatják, jött a gyors válasz azzal, hogy az egyes állami környezetvédelmi intézmények már el is készítették a nemzeti park létrehozásának szakmai javaslatát. Azt azonban hangsúlyozták, hogy nagy fontosságot tulajdonítanak a tájékoztatásnak, s a valós véleményezés majd csak a javaslatok bemutatásával kezdődik el. Arról azonban már most biztosítják a Csallóközben gazdálkodókat, hogy nem maradnak ki ezekből az egyeztetésekből.
Konklúzióként hozzátehetjük, hogy mindenki védi az érdekeit, s az ismeretlentől való félelem sok emberben azt a képzetet keltheti, hogy a régi, jól bejáratott kapcsolatok és folyamatok az új helyzetben majd sérülhetnek. Ennek egyetlen megoldása a minél több pontos információ és az érintettek kompromisszumkészsége. Látszólag a Társulás és az Álló Donát megtestesítette természetvédők most ellentétes véleményen vannak. Meggyőződésünk azonban, hogy minél több hiteles információ jut el az érintettekhez, az ellentétek úgy alakulnak majd át közös fellépéssé. Álló végső soron olyan felvilágosító munkát végez, amely elsősorban a törvényjavaslatot benyújtók feladata lenne, ők viszont valamilyen okból hallgatnak, vagy legalábbis hangjuk nem jut el a tervezett Duna Menti Nemzeti Park környékére. Legközelebb őket keressük meg.
Megjelent a MAGYAR7 24. számában.
