Bárhogy is dönt a parlament, létrejöhet a nemzeti park
Jaromír Šíbl parlamenti képviselőt természetvédelmi körökben elismert szaktekintélynek tartják. A parlamentbe Ján Budaj, az ország talán legismertebb természetvédője oldalán, az OľaNO listáján jutott be, jelenleg a Demokrati párt tagjaként végzi törvényalkotói munkáját. Ő a beterjesztője annak a javaslatnak, amely a Duna Menti Nemzeti Park törvényi kereteit alapozza meg. Ahogy a beszélgetésből kiderül, a javaslat sorsától függetlenül létrejöhet a nemzeti park.
Képviselő úr, a Duna Menti Nemzeti Park gondolata szakmai körökben már néhány évtizede megfogalmazódott. Önök azonban mégis csak a választási időszak harmadik évében, 2023 januárjában nyújtották be az idevágó javaslatot, amely ráadásul először csak júniusban kerülhet reálisan parlamenti megvitatásra. Miért ez a szokatlan időzítés?
Erre egyszerű a válasz. Mi a kormányprogramban elfogadott prioritások szerint mentünk, és a Duna Menti Nemzeti Park iránti tiszteletünk ellenére is előbbre kellett vennünk a már létező kilenc nemzeti park reformját. A földművelésügyi tárca, mint az erdők felügyelője, folyamatosan ellene volt ezeknek a reformoknak, s mindegy, hogy ki a miniszter, ezek az ellentétek mindmáig megvannak. Még nem született meg az erdészek és a természetvédők közötti össztársadalmi konszenzus. Két év harc volt ez, nagyon nagy ellenszélben, ami sok időnket lekötötte, így csak most kerülhetett napirendre a Duna Menti Nemzeti Park kérdése.
Ez a két szakmai lobbi áll egymással szemben a nemzeti parkok kérdésében?
Ez hosszú történet, amelyet sokszor művileg előidézett problémákkal tartják életben. Végső soron az erdészek is lehetnének természetvédők, viszont a prémiumot nem annak alapján kapják, hogy az erdők milyen állapotban vannak és mennyi vizet kötnek meg, hanem a kitermelt famennyiség után. Ez az alapprobléma.
Mit ér a millió köbméternyi fa, ha az erdők nem tudják megkötni a vizet? Az esőzések okozta áradások leginkább ott jelentkeznek, ahol nagyon intenzív fakitermelés folyt.
Röviden összefoglalná a nemzeti parkok reformjának leglényegesebb pontjait?
Két fő pillérről beszélhetünk. Az első, hogy a nemzeti parkok jogilag önállóvá váltak. Eddig a besztercebányai Állami Természetvédelmi Hatóság (ÁTH) kirendeltségeiként működtek, és önállóan szinte semmilyen fontos döntést nem hozhattak. A második lényegi változás, hogy a nemzeti parkok a reform előtt még csak kezelői sem voltak azoknak az állami földeknek, erdőknek, amelyeken létrejöttek. Most ezek a területek a parkok vagyonát képezik. Képzelje el, hogy eddig két, ellentétes érdekű szervezet működött egymás mellett a nemzeti parkokban. A park igazgatósága, amelynek célja a természet megóvása, illetve az állami erdőgazdaság, amely a minél több fa kitermelésében érdekelt. Most a természetvédők és az erdészek egy szervezetben vannak és rákényszerülnek a kompromisszumos megoldásokra. Eddig az erdővállalat döntött arról, hogy mennyi fát vágnak ki, most viszont a nemzeti park igazgatója.
Visszatérve a Duna Menti Nemzeti Parkhoz, nem maradt elég idő arra, hogy a park létrehozása kormányjavaslatként kerüljön a törvényhozásba, ezért adta be önálló képviselői indítványként?
Igen, ennek ez volt az egyetlen oka. Kormányjavaslat esetén még tovább tartana a folyamat.
A kormányjavaslatokat kötelezően tárcaközi egyeztetésre kell bocsájtani, amely során minden érdekelt véleményt fogalmazhat meg még a parlamenti vita előtt. A helybelieket, a polgármestereket meghallgatva azt gondolom, éppen ennek elmaradása miatt ellenzik sokan a javaslatot. Nyilván rossz néven vették, hogy kihagyták őket az előkészítésből.
Ez a magatartás egy téves értelmezésen alapszik. Azt kell mondanom, hogy akik így állnak a tervhez, azok el sem olvasták a törvényjavaslatot. A közvéleményben ugyanis az terjedt el, hogy az én javaslatomnak az a célja, hogy létrejöjjön a Duna Menti Nemzeti Park. Ez félreértés.
Maga a nemzeti park létrehozása a normális, hivatalos úton megy majd, ez azonban most még el sem kezdődött.
Azért nem kezdődött el, mert az ön javaslatát még nem fogadták el?
Az lenne az ideális, ha előbb elfogadnák, de ez nem feltétel! A hatályos törvények alapján ugyanis a környezetvédelmi minisztérium elkezdheti, mint ahogy már el is kezdte a nemzeti park előkészítését, s már több, nem hivatalos találkozóra sor került. A tárca már most elkészítheti a park átfogó tervét, amelyet aztán tárcaközi egyeztetésre bocsájt. Mindenki véleményezheti a tárca pedig kiértékeli ezeket. Így kerül aztán majd a kormány elé, amely kormányrendelet formájában elfogadhatja, és így létrejön a nemzeti park. Függetlenül attól, hogy a mi, képviselői javaslatunk elfogadásra kerül-e. Ha elfogadja a parlament, akkor már saját területen, önálló szervként működhet majd; ha pedig nem fogadják el, akkor a földterületek, az erdők maradnak az Állami Erdőgazdaság tulajdonában, a parkot pedig a besztercebányai központú hatóság irányítja majd. Ebben nem lenne semmi különleges, hiszen a többi park évtizedekig így működött. Hangsúlyozom, hogy a nemzeti park nem képviselői törvényjavaslat, hanem a kormány rendelete nyomán jöhet létre. Az idevágó tervezetet az ÁTH dolgozza ki, és már majdnem kész van. A későbbiekben, a tárcaközi egyeztetés során minden érintettnek lehetősége lesz véleményt nyilvánítania, így nem tartok attól, hogy a helybéliek ki lesznek hagyva a véleményezésből.
Kormányok jönnek és mennek, de mi lesz, ha a választások utáni kormány nem támogatja ezt a tervet?
A törvényalkotási folyamat nem vesz tudomást arról, hogy éppen milyen kormány van hatalmon, ettől függetlenül persze nem zárható ki, hogy jön egy olyan kormány, amely nem akarja ezt a tervet megvalósítani és elfekteti.
El tudok képzelni viszont olyan forgatókönyvet is, hogy időközben az elképzelés olyan társadalmi ismertségre tesz szert, amely során az emberek és az érintettek megértik, hogy mit is jelent az új park, és támogatni kezdik a tervet.
Ellenezni akkor szokták, ha rémhírekkel ijesztgetik őket, mint például, hogy a nemzeti park véget vet a mezőgazdasági művelésnek. Miközben az egész parkban pár száz hektár szántóterület van, a többi főképp erdők, mezők, legelők és lápos területek (Az egész park 21 ezer hektáron terülne el – a szerk. megj.)
Nem kellett volna korábban kezdeni a felvilágosító kampányt? Az ellenzők korábban ébredtek, és időbe telik, amíg az önök álláspontja is ugyanolyan ismert lesz.
Így van, de ebben nincs semmi szokatlan. Szerintem a park kihirdetése után néhány évbe is beletelik, amíg ez a hátrány eltűnik. Például a reformot elsőként a Murányi-fennsík Nemzeti Parkban vezették be, és az utolsó pillanatig óriási volt az ellenállás. Az erdészek féltek, mert azt gondolták, hogy azt tesszük majd velük, amit ők tennének velünk, például, hogy elbocsátások lesznek. El kellett telnie jó pár hónapnak, míg rájöttek, hogy a helyzet számukra is kedvezően változott. Megszűnt a kitermelési köbméterek szerinti motiváció is. Úgy néz ki, hogy lassan a legjobb barátainkká válnak. De csak a konkrét tapasztalás alapján változott meg a véleményük. Hasonló lehet majd a helyzet a Duna Menti Nemzeti Park esetében is.
Akkor egy gyors, szinte „sokkterápiás” módszerrel kell létrehozni?
Ezt azért így nem mondanám, inkább úgy közelíteném meg, hogy életszerűtlen lenne addig várni a nemzeti parkkal, amíg mindenki egyet nem ért a megalapításával. Mindig lesz egy csoport, amely ellene lesz. Úgy érzem, ha sikerül a közvélemény legalább egy jelentős részét, s ezen belül a véleményalkotók, polgármesterek, közéleti személyiségek jelentős részének a támogatását megszereznünk, akkor van értelme ezzel foglalkozni. Tudni kell azonban, hogy a természet védelmére már ma is megvannak az eszközeink, hiszen a Duna Menti Nemzeti Park területén már jelenleg is több különböző táj-, természet- és élővilág-védelmi zóna van.
A kormánynak megvannak a lehetőségei, hogy ezeket az információkat eljuttassa a lakosságnak, hiszen a park elsősorban a helyieké és az ő érdeküket szolgálja, nem pedig valamilyen pozsonyi hivatalnokok szeretnének mindent megtiltani nekik. Volt erre is példa, az előző kommunista rendszerben. Nekünk az a feladatunk, hogy az összes érdekeltet képletesen egy hajóba ültessük. Ahogy mondtam, a terv szinte teljesen készen áll, s a bemutatásával kezdődik majd a hivatalos társadalmi vita.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2023/25. számában.
