A talajvízszint-csökkenés az ártéri erdőket is érinti a Duna mentén
A Duna vízhozama olyan alacsony, hogy a folyó már nem látja el vízzel a környező élővilágot. Inkább csatornaként működik, és a vízszint csökkenésével a környező területekről is elvonja a vizet.
Ez Pozsony környékén a talajvízszint több tíz centiméteres, egyes helyeken csaknem egyméteres süllyedését eredményezi. Ha az aszályos időszak folytatódik, a Csallóköz alacsonyabban fekvő részein is csökkenni fog a talajvízszint. A Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Társulás (BROZ) a weboldalán számolt be a helyzetről az aktuális aszály kapcsán.
– állapították meg a természetvédők.
A BROZ tájékoztatása szerint egyes klimatológusok a Duna vízjárási rezsimjének megváltozását, a kisvízi időszakok gyakoribbá vagy hosszabbá válását, valamint az extrém alacsony vízhozamok kockázatának növekedését valószínűsítik. Helyi szinten a vízgyűjtő egyes szakaszai leválhatnak és kiszáradhatnak. Kifejtették, hogy szárazabb nyári időszakokra és a talajnedvesség csökkenésére számítanak. Az éghajlatváltozás következtében ellentmondás alakul ki a rendelkezésre álló vízmennyiség és a vízigény között.
Tevékenysége keretében a BROZ az ártéri erdők természetes állományának helyreállításán és az őshonos fafajok telepítésén is dolgozik. Ezzel párhuzamosan a vízháztartási viszonyok javítására és a terület természetes dinamikájának visszaállítására törekednek. „Évek óta tapasztaljuk, hogy minél szárazabbak az esztendők, annál kevesebb csemete marad életben, ezért ezeket az állományokat az egymást követő években mind nagyobb számban kell pótolnunk és újratelepítenünk” – tették hozzá.
A természetvédelmi szervezet szerint az aszály az inváziós növényfajok terjedésének is kedvez. Számos olyan faj létezik, amely könnyen megtelepszik a kiszáradt élőhelyeken, miközben többségük nem bírja az elárasztást és a magas talajvízszintet. Az inváziós növényfajok terjedése tehát az aszályos időszakok további közvetett következménye.
