cl_magyar7_029_het_2024
Pártatlan közvetítés, véres kampány és a Vatikánig sem hallatszó ima
Magyar7 - 29. száma
2023. április 16., 17:42

Brünn, a zene városa

Brünn 2017-ben nyerte el az UNESCO által adományozott zene városa címet. A muzsika széles választéka várja az érdeklődőket a neves történelmi múlttal, sok látnivalóval büszkélkedő városban.

brno_3_hrabal_sorozo_budapest.jpg
A Hrabal söröző Budapesten

Csehország második legnagyobb városába – németül Brünnbe, magyarul Berénbe – utaztunk. A Svitava és a Svratka folyók összefolyásánál fekvő települést kerestük fel, amelyet Morvaország fővárosaként tartanak számon, s a magyarok is inkább Brünnek nevezik.

Brünn felé a vonaton „osztrák–magyar monarchiás” érzés fogott el: a hangszóróba csehül és németül mondták be az információkat. A városban nagy tömeg szállt le a Budapestről induló nemzetközi vonatról. A peronról hosszú aluljáróból jutottunk a felszínre, előre nézve, kicsit odébb már a középkori Szent Péter- és Pál-templom tornyai köszöntöttek. 

A Petrov dombon álló székesegyházat a 11. században alapították, külsejének gótikus jegyeit megőrizték, belül azonban részben barokk stílusú. 

Trenk Ferenc
Trenk Ferenc
Ostromok sorozata

A városnak több ostromot kellett kiállania. 1467-ben a huszita háborúk során a morva rendek és Brünn Mátyás király oldalára álltak, így Pogyebrád György – aki Mátyás első feleségének, Pogyebrád Katalinnak volt az apja – megtámadta a várost. Hosszasan folyt a felek alkudozása, amelynek Pogyebrád halála vetett véget. Közben Mátyás király 1469-ben Csehország királyává koronáztatta magát. 1645-ben, a harmincéves háború során a várost a svéd csapatok ostromolták. Ehhez az eseményhez egy, a templomhoz kötődő legenda is tartozik. A svéd csapatok úgy döntöttek, ha egy meghatározott nap deléig nem tudják befejezni a hosszan elnyúló ostromot, elvonulnak. A morvák – az elvonulást biztosítván – egy órával korábban kongatták meg a toronyban a déli harangszót, így a város megmenekült.

Tükör-labirintus a Morva Galériában
Tükör-labirintus a Morva Galériában
Kazinczy börtöne

A székesegyház közelében lévő dombon emelkedik Spielberg (Špilberk) vára. A 13. században épített erőd a morva őrgrófok székhelye volt, a századok során folyamatos bővítései révén a hatalom által elítéltek félelmetes börtönévé vált. Kazamatáiban, celláiban magyarok is raboskodtak, többek között Kazinczy Ferenc, a magyar jakobinus mozgalom résztvevője is. Egy 19. század végi leírás így fogalmaz:

Szép ültetvények láthatók a 288 méter magas Spilbergen is, amelyen az ugyanily nevű citadella, amely most kaszárnya, 1740-1855. között börtönül szolgált, amelyben 1749-ben Trenck ezredes, 1822-1830-ban az olasz költő, Silvio Pellico, 1848-1849 után pedig sok hazánkfia szenvedett fogságot.”

A szőlőültetvények ugyan eltűntek, de az erődöt park veszi körbe. A várnál napjainkban emléktábla hirdeti: „A magyar hazafiaknak, akik a vár börtönében szenvedtek a nemzeti függetlenségért és a haladásért. A magyar nép 1964.”

Az említett Trenck ezredes (Franz von der Trenck) porosz katonatiszt fia volt, aki szlavóniai birtokairól szegődött porosz, majd osztrák szolgálatba. Martalócokból álló szabadcsapatával harctéri győzelmeket aratott, de katonái harácsolása, illetve függelemsértése okán a Mária Terézia által kedvelt katonát mégis elítélték. Életét korán, 38 évesen fejezte be a spielbergi várban, 1749-ben.

A két Trenk

A belvárosban két csontkamra is található, egyrészt a Szent Jakab-templom alatt, ami egy régi temető felszámolásának köszönheti létét. A másik a Kapucinusok kriptája, amit már 1925-ben megnyitottak a nagyközönség előtt. Itt a mumifikálódott testek közül az első teremben Trenk Ferenc üveggel fedett koporsóját pillanthattuk meg. Jókai Mór is megörökítette alakját, unokaöccsével együtt A két Trenk című romantikus szálakkal átszőtt, történelemre támaszkodó regényében.

Az írónak segítségére volt, hogy mindkét Trenk kiadta emlékiratait. A sírkamrában elhelyezett František Trenk-festmény viszonylag jóképű férfiút mutat, a múmia alapján rekonstruált arckép kevésbé vonzó. Jókai leírása az utóbbit támasztja alá:
Arca születésétől kezdve rút volt; kiálló pofacsontok, bika homlok, sűrű szemöldök, vastag orr, felvetett, széles ajkak, előrenyúló áll; sörtekemény haja fekete volt…”.

Jelleméről szélsőséges képet fest az író: 

„…Trenk kegyetlen volt, dorbézolásban és kicsapongásban véget nem ismerő… Kíméletlen az ártatlanok iránt, engesztelhetetlen a bosszúállásban, embergyűlölő az istentelenségig… Mint ellenség félelmetes, mint barát hitszegő, csalfa… És amellett egy lángész! Tele humorral, szatírával, sokat olvasott, tanult; a feje egy káptalan; hétféle nyelvet beszél…”.

A „kriglisztika”

Igen sűrűn emlegeti a vár alatti Pellicova utcát Haklik Norbert, az Ózdon született, Brünnben élő magyar író, a Mona Lisa elrablása című regényében (Mona Lisa egy kaméleon). A főhős itt lakik barátjánál, aki idegenvezetésnek is beillő séták keretében mutatja be neki a város nevezetességeit. Számtalan kocsmát keresnek fel, a sörfajták tudósa lesz, de azt is megtudja, hogy a legnépszerűbb cseh sportág a „kriglisztika”. A regény egyik szereplője mondja a városról:

…itt lépten-nyomon belebotlik az ember olyasvalamibe, ami mintha nem illene bele az összképbe, mégis hozzátartozik ahhoz, hogy a város az legyen, ami. Ott van a városházán a csavart torony, amit az építőmester készakarva épített ilyenre, lévén, hogy nem fizették ki a neki ígért előleget. Vagy a bejáratánál a kerék, amit egy lednicei kerékgyártó mester készített el úgy, hogy utána még Brünnig gurítani is maradt ideje. Meg a brünni sárkány, ami igazából egy kitömött krokodil. A török szultán követe ajándékozta Mátyás morva őrgrófnak…”.

Brünn belvárosa gyalog kényelmesen bejárható, a fő, sétáló utcán – amelyet üzletek sora szegélyez – csak villamos közlekedik. Itt végigsétálva, az épületeket szemlélve kerestem azt a szót, ami legjobban kifejezi benyomásomat. Ezek az emeletes házak régmúlt idők gazdagságáról mesélnek, „ékes” házak, díszítésük változatos.

A Mendel-kézirat részlete
A Mendel-kézirat részlete
Hrabal és Kundera városa

Brünnről nem lehet Bohumil Hrabal említése nélkül írni. Az itt született író a 20. század kisemberének életét sok novellájában, regényében írta le. Barátja, Jiří Menzel több művéből készített maradandó alkotást, felejthetetlen, közép-európai humorral, tragikomikummal átszőtt filmeket: Szigorúan ellenőrzött vonatok, (Oscar-díj 1968), Sörgyári Capriccio, Hóvirágünnep.

Hrabal több könyvét olvasva számomra meghatározó élmény volt a dunaszerdahelyi származású Szigeti László interjúkötete az íróval, ami Zsebcselek címen jelent meg. Emberi közelségből ismerhető meg belőle az alkotó, Hrapka Tibor fotóival.

Furcsának találtam a címet, de ennek magyarázatát az interjúalany maga adta meg: „Számomra egy zsebkendőnyi területen végrehajtott Hidegkuti-csel a futball csúcsát jelenti, mert az olyan, mint amikor az ember a metaforákat váltogatja” – vallja a könyvben a magyar Aranycsapat csatárát jól ismerő író, akit ez a technika megigézett (Érdekes a zsebcsel angol megfelelője: Pirouettes on a Postage Stamp – Piruettek egy postabélyegen). 

S ha már szó esett Hrabalról, a kocsmákról, sörözőkről, budapesti szállal kötöm össze: a Rákóczi út 11. szám alatt található a Hrabal Söröző. Bejárata mellett – az író extravagáns végakaratának megfelelően – az emléktábla oly magasságban („alacsonyságban”) van, hogy a kutyák le tudják vizelni. Jelenleg már igen megviselt állapotú. 

Másik nevezetes irodalmi szülöttje a városnak Milan Kundera, aki az 1968-as események után Franciaországban élt, s francia nyelven adta ki könyveit. Sokáig lakott a városban Robert Musil, akit osztrák íróként tartanak számon, s aki naplójában brünni élményeiről is megemlékezett. A városban szerezte mérnöki diplomáját.

Az 1928–30-as években épült Tugendhat villa a természetet óriási üvegfelületeken beengedő épületek egyik előfutára volt. Az 1960-as évek során kezdődött a sokat látott épület – jelenleg UNESCO világörökség része – helyreállítása. 

A Morva téren meghökkentő a régi és a modern keveredése. Itt áll a Bátorság szobra, melynek paripája alá – hosszúra formázott lábai miatt – a felnőttek is nyugodtan besétálhatnak. Ottjártunkkor a sötétedésben hangulatos, békebeli időket idéző, kivilágított körhinta forgott a Szent Tamás-templom terén. 

A templom főoltárán Maulbertsch-kép, a szentélyben a Fekete Madonna képe található. Meglepődve tapasztaltuk, hogy a szombat esti misére tömegesen, köztük fiatalok érkeztek. 

A templomhoz kapcsolódó Morva Galéria épületében – ami egykor a kormányzósági palota volt – festészeti kiállítást tekinthettünk meg; többek között id. Lucas Cranach, Maulbertsch, Klimt műveit. A bevezető tükörlabirintus a kurátor telitalálatos ötlete volt, többek között Gábriel és Rafael arkangyalok aranyozott szobra között kereshettük a kiutat.

Az Ágoston-rend komoly szerepet játszott a város életében, a régi központnak – amelyet az árvizek miatt telepítettek a síkról a dombokra – jelentős épülete a kolostoruk. Templomának falán Johann Gregor Mendel arcképének domborműve köszöntött bennünket.

A tudós szerzetes a kolostor kertjében végezte nevezetes borsókeresztezési kísérleteit is, s így vált a tudományos örökléstan atyjává.

A kis múzeum ügyes interaktív eszközökkel mutatja be életét, s a gének kapcsolódási lehetőségeit. Le a kalappal Brünn idegenforgalmi tájékoztatása előtt. Sok ingyenes prospektus, köztük magyar nyelvű segíti az eligazodni vágyókat. A Mendel-brosúra például 12 helyre kalauzol el, ahol a mester élt, tanított, megfordult.

Magyarok Brünnben

Brünni, általam nem ismert magyar szálakat keresve olyasmikre bukkantam, amelyek a morva néppel való szoros történelmi kapcsolatunk tényét erősítették meg bennem. Több mint fél évszázada, 1488-ban brünni nyomdában készült el a Mátyás király ítélőmestere, Thuróczy János által írt A magyarok krónikája (Chronica Hungarorum). Az 1572-ben Nagyszombatban született Káldi György jezsuita szerzetes, olmützi munkássága után, papnövendékeket oktatott Brünnben.

Egyházi beszédeit nagyra értékelték, nevezetes munkája a Biblia magyarra fordítása. Szalárdi János a 17. században a gyulafehérvári levéltár őre volt, részt vett a harmincéves háborúban. Siralmas magyar krónikájában pompázatosnak írja le a morvaországi Berén melletti Lichtenstein-kastélyt.

Grodecz Menyhértet, Kőrösi Márkot és Pongrácz Istvánt, a kassai vértanúkat 1995-ben avatták szentté.  A három, hitéért megkínzott mártírból ketten, István és Menyhért Brünnben léptek be a 17. század elején a jezsuita rendbe. Az 1819-ben Pesten született Kilányi Lajos táncművészként képezte magát, Európa nagyvárosaiban szerepelt társulatával, s később Brünnben balettmester lett, több táncmű, például Sobri, a magyar rablóvezér (1847) koreográfusa volt. A Wiener Theaterblatt 1861-ben elismerően írt munkásságáról. Érdekesség, hogy Kádár János plátói szerelme, Steiner-Döme Piroska Brünnben tanult az 1930-as években a műszaki főiskolán. Ady Endre verseinek első cseh fordítója František Halas a 20. század első felében Brünnben született, s egy ideig itt dolgozott egy könyvesboltban.

A zene városa 

Leoš Janáček zeneszerző élete, munkája szorosan kötődött a városhoz. Bartókunkhoz hasonlóan népdalokat gyűjtött; műveiben fel is dolgozta a morva énekeket. Villámlátogatásunk során a Káposztapiac téri Redout épülete előtt várakoztunk, mivel korán mentünk a koncertre. Számomra megható volt, ahogyan a családok érkeztek a délelőtti előadásra, mindenki ünnepien, az eseményhez méltón felöltözve. Ugyanezt tapasztalhattuk a Mahden Színház nagyívű épületében is, ahol szintén nívós előadást élvezhettünk. 

Brno–Brünn–Berén városának hangulata megfogott, tovább él bennem. Biztos, hogy visszatérünk még az elmaradt látnivalókért és zenei élményekért is.

Megjelent a MAGYAR7 15.  számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.