2020. január 19., 13:00
Frissítve: 23:23

Átadták a Csemadok-díjakat - videóval

A magyar kultúra napja jó alkalom arra, hogy a legnépesebb és magyarságunk megmaradásában kulcsfontosságú szerepet játszó szerveztünk, a Csemadok elismerje azok munkásságát, akik sokat tettek kultúránk felvirágoztatásáért. A hagyományokhoz híven idén is Galántán kerül sor az ünnepélyes díjátadóra. Ma délután is 4 életműdíj, 6 közművelődési díj, valamint a Gyurcsó István Díj és a Fábry Zoltán-díj kerül átadásra, a névsor már nyilvános. Az ünnepi eseményt délután háromtól élőben közvetítjük.

Videó:  Drozd Milan, Csemadok

Az ünnepség a magyar Himnusz elszavalásával vette kezdetét, amelyet Dráfi Mátyás, színművész mondott el videóüzenetben. Az illusztris vendégeket és a nézőket Holop Zsóka, a rendezvény háziasszonya köszöntötte. Az emlékünnepségen többek közt megjelent Bárdos Gyula, Berényi József, Menyhárt József, a ma7 médiacsalád kuratóriumát pedig annak elnöke, Haják Szabó Mária képviseli.

Nyitányként Szabolcs Attila, a miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának tanácsadója osztotta meg ünnepi gondolatait, aki kiemelte, nagyon közel vagyunk a trianoni évfordulóhoz. Azt kívánta, a Csemadok és a magyarságért dolgozóknak, a mai kitüntetettek munkája szolgáljon példaként mindannyiunk számára.

Ezután Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke mondta el köszöntő beszédét. Bárdos kifejezte köszönetét mindazok felé, akik a közösség szolgálatában dolgoztak és akiknek köszönhetően a Csemadok méltón ünnepelhette a tavalyi évben fennállásának hetvenedik évfordulóját. Összefoglalta azt is, milyen fontos szerepet töltött be a szövetség a szlovákiai magyarság életében az elmúlt hetven év alatt.

Hangsúlyozta, az utóbbi években a szövetség jobb körülmények között dolgozhat, a tavalyi évben a Szent István-díj átvételével komoly elismerésben is részesült. Terveik szerint az új évtizedben a közösségi összefogás, megtartás és a fiatal erők bevonása lesz a cél, miközben magában a Csemadok vezetésében is tisztújítások történnek majd. Kívánta, mutasson a Csemadok továbbra is példát azoknak, akik az összefogás helyett a széthúzást választanák. Az idei kihívások közül hangsúlyozta a február végi parlamenti választások meghatározó szerepét és az iskolákba való beíratás fontosságát.

Elsőként Méry Margit, néprajzkutató vehette át az Életmű-díjat, aki tizenhét évesen lett tagja a Csemadoknak szülőfalujában, Tardoskedden. A kulturális szervezet elindította a hagyományőrzés ösvényén, elmondása szerint egész életében azt csinálhatta, amit szeretett. Gyűjtéseiből könyveket, hanghordozókat jelentetett meg. Munkásságáért megkapta a Magyar Arany Érdemkeresztet is.

A Csemadok Életmű-díjat a Deákin élő, peredi származású Mészáros Győző is átvehette, mai napig ő tölti be a Deáki Csemadok Alapszervezetének alelnöki tisztségét, országszerte tart mezőgazdasági tematikájú előadásokat a felvidéki magyar gazdáknak, fáradhatatlanul dolgozik a közélet területén.

Mészáros Győző
Fotó:  Horváth Szomolai Andrea

A Csemadok Életmű-díjat a rétei Metzner Valéria is átvehette idén, aki a kultúra iránti szereteté szüleitől örökölte. Csemadok elnöksége alatt mindig próbálta bevonni a fiatalokat, kezdeményezésére a helyi alapiskolában irodalmi esteket tartottak és gazdag szervezeti tevékenység jellemezte ezt az időszakot. A rétei Csemadok ötvenéves évfordulója alkalmából egy kiadványt adott ki, hogy lehetőséget kínáljon a visszaemlékezésekre és, hogy betekintést adjon a jövő generációjának a szervezet munkájába. Megírta a rétei alapiskola történetét is, legnagyobb öröme, ha a fiatalok is tesznek a közösség építéséért.

A közművelődési szövetség Életmű-díjat adományozott a fülekpüspöki Teleki Bélának is, aki a táncmozgalom és irodalmi, történelmi előadások területén tevékenykedik. Kötelességének érzi megszervezni a március 15-ei emlékünnepségeket.

Metzner Valéria
Fotó:  Horváth Szomolai Andrea

A gálán fellépett a Vásárúti Dalárda, Bukovszky Dorottya, a deáki alapiskola kilencedik osztályos tanulója, aki Márai Sándor Halotti beszéd című versével köszöntötte a díjazottakat. Az Életmű-díjak átadása után a lukanényei citerazenekar csapott a húrok közé.

közművelődési díj
Fotó:  Horváth Szomolai Andrea

Az ünnepi délután a Közművelődési-díjak átadásával folytatódik, amelyet olyan köztiszteletben álló személyek vehetnek át, akik munkásságukkal és közösségépítő feladataikkal fáklyaként járnak mások előtt. Idén hatan vehették át ezt a díjat: Józsa Mónika, Remák Béla, Tóth Ágnes, Tóth László, Tömösváry Mária és Zsapka Zsolt. A díjazottak Tavaszi Noémi képzőművész grafikáit vehették át Bárdos Gyulától, a Csemadok országos elnökétől.

A Fábry Zoltán-díjat 2020-ban a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai intézet igazgatója, Erdei Péter vehette át. Munkásságát Szalai Szilvia, a Szlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságának elnöke méltatta.

Erdei Péter olyan művész, aki életét a zene és az emberi hang tisztaságának szentelte életét. Erdei Péter munkáját Kodály műveinek megszólaltatására, tanításának továbbadására áldozta, személyében számos helyen kötődik össze a magyarországi és a felvidéki kóruséneklés, valamint a Kodály hagyományok őrzése. Erdei Péternek óriási érdemei vannak abban is, hogy Galánta és Kecskemét testvérvárosi szerződést kötött, a karnagy munkásságát számos díjjal elismerték már. a galántaiak köszönik Erdei Péter szlovákiai magyarok felé nyújtott kezét és szeretetét.

Erdei Péter
Fotó:  Horváth Szomolai Andrea
Erdei Péter

A díjazottak nevében Mészáros Győző tartott beszédet. Köszönetet mondott a jelöléseket leadó alapszervezeteknek, tagtársaknak, vezetőknek és a Csemadok Országos Tanácsának. Háláját fejezte ki a köz javára kifejtett munkát támogató családtagok felé és elmondta, évente ötezer sikeres rendezvény biztosítja, hogy a Csemadok nem mondott le anyanyelvéről, kultúrájáról, iskoláinkról, templomainkról.

„A szlovákiai magyarság él és létezik” – fejezte ki Mészáros Győző.

A díjátadó ünnepség befejező részében a galántai Kodály Zoltán kórus előadását hallhatta a közönség.

A díjazottakról részletesebben

2020-ban Csemadok Életmű Díj-ban részesül Méry Margit, néprajzkutató, aki már szülőfalujában, Tardoskedden eljegyezte magát a Csemadokkal. A komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban érettségizett, majd pedagógusként tevékenykedett (1954–1961). Később a pozsonyi Comenius Egyetemen levelező tagozaton elvégezte a néprajz szakot (1963–1968). 1961–1983 között a Csemadok KB néprajzi szakelőadója, 1983–1993-ban az SZTA Néprajzi Intézetének munkatársa, 1988–2006 között a Szlovák Rádió Magyar Adása számára szerkesztett néprajzi műsorokat. Elsősorban a szlovákiai magyar népviseletek feltérképezésében és bemutatásában ért el jelentős eredményeket; érdemei az önkéntes gyűjtőmozgalom szervezésében, koordinálásában ugyancsak figyelemre méltók. Rendszeresen rendezett néprajzi kiállításokat, többek között a gombaszögi és a zselízi fesztiválokon. 1985-től a Magyar Néprajzi Társaság külföldi levelező tagja. Számos kitüntetés tulajdonosa. Főbb művei: Szlovákiai magyar népviseletek (Jókai Máriával közösen, 1998); Szlovákiai magyar parasztviseletek (2002).

Csemadok Életmű Díjat vehet át Galántán a peredi születésű Mészáros Győző is. Már diákként aktív tagja volt galántai gimnázium kultúrcsoportjának, valamint a Csemadoknak is. Mezőgazdasági mérnökként működési helyein, Negyeden, Nádszegen, Tornócon is aktív tevékenységet fejtett ki az egyes településeken működő alapszervezeteink vezetőségeiben. Negyeden egy ideig ő volt az alapszervezet elnöke. Lakóhelyén, Deákin több évtizede tagja a Csemadok vezetőségének, annak alelnökeként fontos mozgatója, irányítója. Az 1970-es évek végétől aktív tevékenységet fejt ki a Csemadok Galántai Járási Bizottságában, majd területi választmányának az elnökségében és azóta tagja a Szövetség központi bizottságának, majd országos tanácsának. A különböző országos, regionális, járási vagy helyi rendezvények sikeres megvalósításából már hosszú évek, évtizedek óta tevékenyen veszi ki részét, mindig számíthatnak segítségére.

Metzner Valéria fiatal kora óta tagja a Csemadoknak, később beválasztották a vezetőségbe is. 1987-től a 1997-ig volt a rétei alapszervezet elnöke. Ez alatt az időszak alatt 50 új taggal bővült a szervezet. Elnöksége egyik nagy sikere, hogy sikerült bevonnia az iskolás gyerekeket és a fiatalságot a Csemadok által rendezett ünnepségekbe s felvirágzott a citerazenekar is. Vezetésével színvonalasan megszervezték a Citerazenekarok járási versenyét Rétén. Ekkor újult meg a színjátszócsoport is, amely díjat nyert az 1989-es Jókai Napokon is.  A helyi képviselő-testületben, mint alpolgármester, 12 évig dolgozott. A Csemadok 50-ik születésnapja alkalmából adta ki a rétei alapszervezet történetét feldolgozó kiadványt, az Emlékezést, majd 2000-ben az Én iskolám köszönöm neked… című könyve jelent meg. A Csemadok megalakulásának 70. évfordulójára jelent meg az Adalékok az emlékezéshez című Csemadokról szóló újabb kiadvány. Áldozatos munkásságáért Csemadok Életmű Díjban részesül.

A fülekpüspöki Teleki Béla 1970-ben lépett be a Csemadok helyi alapszervezetébe, 1975-től tagja volt a Csemadok Járási Bizottságának, és jelenleg a Csemadok Nógrádi Területi Választmány tevékenységébe is bekapcsolódik. 1989-től, Molnár Tibor halála után, ő vette át az alapszervezet irányítását és több mint 10 éven keresztül (2000-ig) kitartóan és lelkesen szervezte a Csemadok tevékenységét. Ebben az időszakban az országos hírű Palóc Néptáncegyüttes vezetője is volt egyben, amely a minősítő versenyeken is rendre jól szerepelt. Több éven keresztül az Apró Palóc néptáncegyüttest is irányította. Többször szorgalmazta és oroszlánrésze volt a fülekpüspöki  Pro Musica női kar megalakulásában és elindulásában. 2001-től a Csemadok helyi szervezetének lelkes pénztárosa és krónikása. 2012-ben a Csemadokban végzett kitartó, folyamatos és önzetlen szervező és irányító munkájáért megkapta a Nógrád Közművelődéséért díjat. 2020. január 19-án pedig átveheti a Csemadok Életmű Díjat is.

Józsa Mónika karnagy, zenetanár, egyetemi oktató a galántai zeneiskolában tanult hegedülni. A Pozsonyi Zeneművészeti Főiskola Zene- és Táncművészeti Karán karvezetői diplomát, a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen ének-zene tanári és karvezetői oklevelet, majd a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán doktori fokozatot szerzett. 1992-től a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem oktatója. Diákként a különböző vers- és prózamondó versenyek sikeres szereplője, majd a Kodály Zoltán Gimnázium népi zenekarának a prímása volt. 1972-től szülőfaluja, Vága katolikus templomának kántora. 1981-től 1994-ig a Galántai Kodály Zoltán Gimnázium leánykórusának, 1986-tól 1993-ig az Ifjú Szívek Magyar Művészegyüttes énekkarának volt a karnagya. 1982-től vezeti a Galántai Kodály Zoltán Daloskört. 1980-tól a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának énekese, szólamvezetője és karnagya, majd 2006-tól az énekkar művészeti vezetője.1992-től a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Kórusának a karnagya, több tanulmány és cikk szerzője. Fáradhatatlan tevékenységéért Csemadok Közművelődési Díjat adományoznak neki.

A magyar kultúra napján szintén Csemadok Közművelődési Díjjal tüntetik ki a szepsi Remák Bélát, a Helytörténeti Múzeum és Gyűjtemény létrehozóját, a Bódva Egyesület alapítóját, a Szepsi Bódva kupa megálmodóját. A Csemadok helyi alapszervezetébe kerülve a néprajzi szekciót vezette és a néprajzi tárgyakat gyűjtötte. Ez a gyűjtés képezte a mai helytörténeti múzeum alapját. A Bódva Egyesület létrehozása után a kultúrház alatti pincében alakítottak ki ifjúsági klubot. A város vezetése később ebben a pincében alakította ki a városi Szepsi Laczkó Máté Bormúzeumot. A Bódva Egyesület 1999-től szervezi a Bódva Kupát, s az egyesület tartja fent a szepsi Vox Columbellae Vegyeskart is. A díjazott sokat tett többek között a városban született és járt három kiemelkedő személyiség: Szepsi Csombor Márton, Szepsi Laczkó Máté és Egressy Béni emléke ápolásáért. Javaslatára Szepsi városrészében, Bodollóban emléktáblát avattak Esterházy Jánosnak is.

Tóth Ágnes a zene szerelmese. Kilencedikes korától a Kassai Konzervatórium előkészítő diákja volt. Ludmila Kojanová, cseh professzor osztályába járt, sok zongoraversenyről tért haza díjjal. 1983-óta a Füleki Művészeti Alapiskola zongora és énekszakos tanára. Növendékei országos versenyeken vesznek részt, ahol teljesítményüket díjakkal ismerik el. Immár 23. éve a Ragyolci Jázmin Nőikar karnagya, zongoristája és szóló énekese (1996-óta). Vezetése alatt fokozatosan fejlődött a 17 tagú kórus a népdaloktól a többszólamú kórusművekig. A Találkozás az énekkel című regionális versenyen, Videfalván ezüst sávos minősítést nyertek el. Galántáról, a Kodály Napokról már több ízben bronz sávos minősítéssel tértek haza. Számos fellépésük volt idehaza, de Magyarországon, Lengyelországban és Erdélyben is. A kórus 2012-ben megkapta a Csemadok Nógrád Területi Választmánya - Nógrád Közművelődéséért díjat. Tóth Ágnes pedig a Fülek város Comenius Emlékplakettje mellé vasárnap átveheti a Csemadok Közművelődési Díjat is.

Tóth László születése óta Lukanényén él, a Csemadok alapszervezetének 40 éve tagja. A faluban 1972-ben alakult meg a citerazenekar, ő 1976-tól kapcsolódott be a zenekar munkájába, majd 1989-ben átvette annak irányítását, melynek azóta is vezetője. 1989-től a zenekar kilenc tagú, azóta ugyanebben a felállásban zenélnek. Ez alatt a harminc év alatt a hagyományőrző citerazenekar számos elismerésben, például Aranypáva Díjban, aranyminősítésben és KÓTA-díjban is részesült. 2006-ban „Játszunk szívből“ címmel kiadták első lemezüket, a második CD lemez, „Játszunk szívből 2“ 2018-ban, készült el. Fellépéseik voltak Kárpát-medence-szerte, de Lengyelországban, Svédországban és Brüsszelben is citeráztak. 2019 októberében Lengyelország Magyar Nagykövetsége meghívására Varsóban szerepeltek az 1956-os forradalom emlékünnepélyén. Tóth László, a lukanényei citerazenekar művészeti vezetője harmincéves kitartó és magas színvonalú munkájáért Csemadok Közművelődési Díjban részesül.

Tömösváry Mária szintén Csemadok Közművelődési Díjat vehet át a magyar kultúra napján. Igazi „ csemadokos “ óbásti családból származik. A szomszédos Újbást község citerazenekara mellett évekig szólóénekesként működött, 1974-ben a Tavaszi szél vizet áraszt népzenei vetélkedő országos döntőjébe is bejutott. Többször szerepelt Magyarországon és Csehországban is különféle kulturális rendezvényeken. 1999-ben vezetője lett az Óbásti Palóc Menyecskék asszonykórusnak, amely közel 20 évig nagyon sikeresen működött. Nemcsak népdalcsokrokat, de szerkesztett műsorokat is színpadra állított, amelyekhez a humoros, versbe szedett összekötő szövegeket is írt. Több mint húsz évig volt a Csemadok Óbásti Alapszervezetének elnöke és ugyanennyi évig a Rimaszombati Területi Választmány megbízható tagja. Főzőtudományával nemcsak a Tompa Mihály Országos Verseny vendégeit kápráztatta el sok-sok éven át, hanem az óbásti hagyományos ételek készítését, sőt a falu népszokásait, viseletét a Duna TV nézői is megismerhették általa.

Zsapka Zsolt, a Kor-Zár alapítója, a Vásárúti Dalárda vezetője már középiskolás korában tagja volt az irodalmi színpadnak és szavalataival, éneklésével és gitártudományával meghódította a nézőközönség szívét. Nyitrai egyetemi évei alatt indult el művészi pályafutása. Egyre többet zenélt unokabátyjával, majd a bársonyos forradalom alatt alakul meg a Kor-zár zenekar. Első, igazán átütő sikerüket az 1991-ben megrendezett Kaláka fesztiválon szerezték, ahol az est különdíját nyerték el. A zenekar 2011-ben átvehette a Kaleidoszkóp Versfesztivál fődíját, egy évvel később elnyerték a legjobb zenekar kategóriájában a Harmónia díjat. 2015-ben a Magyar Parlamentben átvehették a Külhoni magyarságért díjat. Zsapka Zsolt a megzenésített versek mellett 1996-tól tagja volt a vásárúti vegyeskarnak, mely 2007-ben felbomlott. A karéneklést ezután sem adta fel, hanem megalakította a Vásárúti Dalárdát, melynek karvezetője lett. A férfikórus számos sikert, szép eredményeket ért el. Zsapka Zsolt eddigi kultúrát gazdagító tevékenységéért Csemadok Közművelődési Díjban részesül.

Molnár László újságíró, rádiós, előadóművész már kiskorától a versek bűvöltében élt. Tagja volt a Forrás Irodalmi Színpadnak és rendszeresen részt vett a Jókai Napokon. Nagy vágya volt, hogy a Csemadok apparátusában dolgozhasson. A népművelési osztályra került, majd később a Szőttes szervező titkára lett. 1989 júliusának végéig volt a Csemadok KB referense. Azután a Jednota fogyasztási szövetkezet hetilapjának, a Družstevné noviny-nek - Szövetkezeti újságnak a magyar mellékletét szerkesztette. 1995-től hírolvasó - bemondó lett a Szlovák Rádió Magyar Adásánál, majd szerkesztő és rendező. Számos hangjátékot rendezett, ilyen volt például a Lazítani című kabaré. A Pátria Rádióból később létszámcsökkentés címén elbocsájtották. Felvidéki magyar előadóművészként a mai napig konferál, vagy szavalatával emeli egy-egy ünnepség fényét, esztrádműsorokban is részt vett. Kulturális tevékenységét Galántán a Gyurcsó István Díjjal ismerik el.

Fábry Zoltán-díjban az idén a kecskeméti Erdei Péter karnagy részesül, aki a zenével már kiskorában kapcsolatba került. Tanulmányai alatt egyre inkább kialakult benne a kóruséneklés szeretete, amelyet csak megerősített, hogy Gulyás György, a neves karnagy meghívta énekkarába. A Zeneakadémián a legnevesebb oktatóktól tanult. Diplomáját 1968-ban szerezte. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem címzetes egyetemi tanára. 34 évig a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet igazgatója volt, és évekig volt a Magyar Rádió Énekkara, a Debreceni Kodály Kórus és a Kecskeméti Pedagógus Énekkar karnagya. Emellett a Pekingi Központi Konzervatórium állandó vendégprofesszora és a Kodály Musical Training Institute (Boston, USA) társalapítója (1969). Az 1980-as évek elejétől énekkaraival, együtteseivel és előadóként is rendszeres résztvevője a galántai és felvidéki énekzenei eseményeknek és több mint két évtizede állandó tagja a Kodály Napok keretében zajló országos kórusverseny értékelő bizottságának, s annak elnökeként hasznos tanácsokkal látja el kórusaink vezetőit, karnagyait, amivel jelentős mértékben járul hozzá a felvidéki magyar kórusmozgalom fejlődéséhez. A kecskeméti Kodály Zoltán Zene-pedagógiai Intézet igazgatójaként nagyban segítette kórusaink vezetőinek fejlődését azáltal, hogy rendszeres részvételt biztosított nekik az Intézet szakmai képzésein, tanfolyamain. Számos kitüntetés tulajdonosa.

+10 kép a galériában
Megosztás
Címkék
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy ne maradjon le a nap legfontosabb eseményeiről!
CAPTCHA Ez a kérdés vizsgálja, hogy vajon ember-e a látogató, valamint megelőzi az automatikus kéretlen üzenetek beküldését.