Növekvő csődkockázattal néznek szembe az európai vállalatok
Több évnyi viszonylagos nyugalom és pénzügyi stabilitás után drasztikus fordulóponthoz érkezett az európai vállalati szektor. A geopolitikai feszültségek, a külső gazdasági sokkok és az állami támogatások kényszerű kivezetése miatt a kontinens nem pénzügyi vállalatai egyre komolyabb hitelkockázattal szembesülnek. A legfrissebb elemzések szerint a 2026-os és 2027-es években érezhetően megugrik majd a fizetésképtelenségi eljárások és a bedőlő céges hitelek száma, ami az egész uniós gazdaságra rányomhatja a bélyegét.
A borúlátó prognózis a CRIF European Credit Outlook legújabb, átfogó elemzésén alapul, amely több mint negyvennyolcezer, ötvenmillió eurót meghaladó éves árbevétellel rendelkező európai uniós nagy- és középvállalat helyzetét vizsgálta meg. Bár a felszínen a cégek pénzügyi mutatói pillanatnyilag még egészségesnek tűnnek, a mélyben már elindult a kockázati dinamika átrendeződése. A 2022 és 2024 közötti időszakban a megvizsgált vállalatok ötvenkét százaléka a biztonságos kategóriába tartozott, és mindössze tizenhárom százalékuk számított sérülékenynek. Ezt a stabilitást azonban jelentős részben a piacon lévő magas likviditás és a bőkezű állami mentőövek rendszere tartotta fenn.
Mára a makrogazdasági környezet gyökeresen megváltozott: a növekvő nemzeti államadósságok miatt a kormányok sorra szűkítik a támogatási programokat, miközben a geopolitikai konfliktusok folyamatos nyomás alatt tartják a piacokat.
A szakértők két lehetséges makrogazdasági forgatókönyvvel számolnak az elkövetkező időszakra, kiindulópontként a 2024-es és 2025-ös évek viszonylag alacsony, 0,4 százalékos átlagos vállalati bedőlési rátáját alapul véve. Az alapforgatókönyv szerint 2026-ban az Európai Unió tagállamaiban meglehetősen vérszegény, mintegy egy százalékos GDP-növekedés és három százalék körüli infláció várható. Ebben a környezetben a cégek bedőlési rátája 0,48 százalékra emelkedne, 2027-re pedig ez a mutató már elérheti a 0,55 százalékot.
Ennél jóval sötétebb képet fest a kedvezőtlen szcenárió, amely a jövő évre már a nullához közelítő gazdasági stagnálást és masszív, öt százalékos inflációt vizionál. Amennyiben ez a pálya valósul meg, 2027-re a vállalati csődök aránya akár a 0,71 százalékos szintet is megütheti az uniós piacon.
A hitelkörnyezet szigorodása és a költségek emelkedése természetesen nem egyformán érinti a különböző iparágakat. Az adatok alapján a legnagyobb sérülékenységet jelenleg az építőipar és az ingatlanpiac mutatja. Ezen a területen a 2024-ben mért 0,64 százalékos zlyhania-ráta az alapforgatókönyv szerint 2026-ra 0,75 százalékra nőhet, míg a pesszimista számítások alapján a 0,82 százalékot is elérheti. Hasonlóan nehéz időszak és fokozatosan romló hitelprofil vár a feldolgozóiparra, valamint a kereskedelmi szektorra is. A spektrum másik végén ugyanakkor a mezőgazdaság, az élelmiszer- és az italgyártás áll. Ez a szegmens bizonyul a leginkább válságálló területnek: a szektorban tevékenykedő vállalatok mintegy hatvannyolc százaléka jelenleg is a legbiztonságosabb besorolást élvezi, így ők lényegesen stabilabb pozícióból várhatják a fokozódó európai piaci kihívásokat.
