A munkát elkezdtük

2021. április 24., 15:27
Matus Tibor

Fordulóponthoz érkezett a Baross-pályázatok legutolsó köre, a 2019 decemberében meghirdetett Baross–19-KKV/KMG kiírás, amely elsősorban a kis- és középvállalkozókat (kkv) célozta meg, beleértve a mezőgazdászokat is. Amint Iván Tamástól, a Baross Alapítvány igazgatójától megtudtuk, a pályázati kör végénél járunk, lassan az összes pályázóhoz sikerült eljuttatni a támogatást.

mezogazdasag
Fotó: pixabay.com

Ez pedig nem kevés, hiszen ebben a körben 2268 pályázatot hirdettek ki nyertesnek. Ez összehasonlítva a 2017-ben meghirdetett kis léptékű pályázatok első körével, jelentős növekedés. Akkor a nyertes pályázatok száma alig valamivel haladta meg az 1500-at. Ez a növekedés egyértelmű siker, és arról is tanúskodik, hogy a magyarlakta járások vállalkozói komolyan érdeklődni kezdtek a Baross Program iránt.

Iván Tamás kiemelte, hogy az 1396 nyertes kkv-pályázó között ismét nagyon sok a mezőgazdász. Ez azért is fontos, mert a Baross Terv kiemelten kezeli a mezőgazdaságot mint ágazatot. Az első pályázati kör 600 feletti nyertes agrárpályázóinak száma ebben a körben 872-re emelkedett.

A legutolsó kiírásban a vállalkozások 15 ezer eurós támogatást tudtak megpályázni, hasonlóan az első körhöz. Ebből eszközöket, gépeket és technológiát vásárolhattak, ezzel is növelve üzleti hatékonyságukat, versenyképességüket, termelési kapacitásukat. A feltételek is hasonlóak voltak, csak néhány pontban tértek el az első kör kiírásától. Több helyen könnyítették a pályázók dolgát, de egy-két új kritérium is belekerült. Például a nem mezőgazdászoknál megköveteltek bizonyos nagyságú forgalmat, vagy a méhészek és a borászok célösszegét megemelték ötezer euróról 15 ezer euróra.

A pályázat lebonyolításának időszakában robbant ki a koronavírus-járvány, ami megnehezítette a lebonyolítást mind a kiíró, mind az alapítvány, mind a pályázók részére. A körülményeket figyelembe véve is sikeresnek tekinthető a lebonyolítás, és ebben nagy szerepe volt a CED sikeres menedzselésének. Ezzel kapcsolatban Iván Tamás megérti, hogy a pályázók érdeke, hogy minél előbb hozzájussanak a támogatáshoz. Most azonban akadtak pillanatok, amikor a pályázók szerették volna, ha a folyamat inkább lassúbb lenne, mivel a járvány miatt sokuknak bizonytalanná vált a helyzete.

Kicsit furcsának tűnhet az állítás, amit Iván Tamás azzal a felméréssel támaszt alá, amit legutóbb a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége keretében végeztek. A járvány időszaka alatt immár másodszor mérték fel, hogyan hat a vállalkozásokra a pandémia. Sajnos a szlovák kormányzat gazdasági elsősegély-támogatásait a válaszadóknak csupán az egyharmada tudta igénybe venni. A bizonytalan anyagi helyzet mellett egy nyertes pályázathoz szükséges minimálisan 30 százalékos önrész tovább terhelte volna a vállalkozók szűkös tartalékait. Örömteli, hogy a pályázók zöme ebben a helyzetben is meg tudta valósítani a pályázatát.

Regionális bontásban elmondható, hogy a legtöbb pályázat a nyugat-szlovákiai járásokból érkezett, egyrészt, mert számszerűen itt él a legtöbb magyar, de ezenfelül is itt volt nagyobb a pályázói kedv. Ezek a járások gazdaságilag fejlettebbek, és a lakosság arányához képest a vállalkozások száma is több, mint Kelet-, illetve Közép-Szlovákiában. Ebben a körben is a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járás volt a legaktívabb, őket követi az Érsekújvári és a Rimaszombati. Készül a pályázók besorolása ágazatok szerint, mivel ez is fontos információkkal szolgálhat a következő körök kiírásához.

Iván Tamás felhívta a figyelmet, hogy az eszközök beszerzése után a vállalkozóknak egy zárójelentést kell tenniük. Illetve arra is, hogy a program fenntartási ideje három év. Ezalatt a beszerzett eszközt nem lehet elidegeníteni, és akkor szintén egy rövid írásbeli jelentést kell tenni. Az alapítvány elnöke arra is felhívja a figyelmet, hogy ebben a körben, az első körrel összehasonlítva, arányaiban több volt az olyan pályázat, amelyet formai okokból kellett elutasítani, viszont a sikeres pályázatok aránya így is rendhagyóan magas, 80 százalék feletti.

Ebben a körben az elnyert támogatások összege több mint 8,5 milliárd forint. A Baross Programon belül mindeddig 4 pályázati felhívás kiírására került sor, amelyek keretében közel 4000 vállalkozás kapott támogatást, 21,8 milliárd forint értékben.

Ha mindehhez hozzátesszük a pályázók önrészét, ez már 40 milliárd forintnyi, azaz több mint 115 millió eurónyi egyenes beruházást jelent az amúgy is alulfinanszírozott magyarlakta térségekbe. Tegyük hozzá, hogy a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program pont a kis- és középvállalkozókra fókuszál, amelyeket eddig nem kényeztettek el a támogatásokkal, pedig ők foglalkoztatják az ország munkavállalóinak nagyobb részét.

Iván Tamás
Fotó: Iván Tamás facebook oldala

A Baross Programban, szerencsére az eddig lefolytatott sikeres programkörök jó hivatkozási alapot adnak a további folytatásra, így a közeljövő terveiből Iván Tamás kettőt is felvillantott. Az egyik egy közepes léptékű pályázati kiírás, amelynek célja, hogy a mikro- és kisvállalkozókat komolyabb bővüléshez, úgymond szintlépéshez segítsék hozzá. Elsősorban a köztes- és a végtermékeket előállító vállalkozásokat támogatnák, hogy minél több ilyen termék jelenjen meg a magyarlakta régiók kínálatában. A két évvel ezelőtti nagy léptékű programkiíráshoz képest a támogatások mértéke kisebb lesz (akkor 150 ezer euró fölött volt), és az kimondottan a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart célozta. Itt viszont a pályázók szélesebb köre készíthet projekteket.  A támogatások pontos mértékét, mivel erről még nincs végleges döntés, nem tudta az elnök megerősíteni, viszonyítási alapként azonban elárulta, hogy nagyságrendileg 50–150 000 euró közötti támogatásokban gondolkoznak. Sajnos a tervezési folyamatot is befolyásolják és nehezítik a koronavírus miatti korlátozások.

Ezenkívül a közeljövőben mentorprogramot indítanak. Itt a pályázók nem gépekre és eszközökre pályázhatnak, hanem tudásért, mentorálásért. Minden pályázó számára több elismert szakember kétéves mentorálását biztosítják, akik segítik a vállalkozás fejlesztését, hogy piac- és versenyképessé váljon mind a cég, mind a termék. Fejlesztenék a vállalkozás termékét többek között a minőség, a csomagolás, a marketing, az árképzés szempontjából, de tanácsokat kérhetnek a vállalkozók a pénzügy, a személyzeti stratégia és az üzleti tervezés területéről is.

A négy éve indult Felvidéki Gazdaságfejlesztési Program abból a felismerésből indult ki, hogy gazdaságunk megerősítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a szülőföldünkön megmaradjunk nyelvünkben és kultúránkban. Gratulálni tudunk minden nyertesnek, mert ez a támogatás elősegíti a vállalkozásuk fejlődését, megélhetésüket, és erősíti a közösségük iránti kötődésüket. Ahogy Iván Tamás is elmondta: A munkát elkezdtük, azonban még közel sem vagyunk a végén!

2017-ben indult útjára a Felvidéki Gazdaságfejlesztési Program, az MKP és a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság által kidolgozott Baross Gábor Terv alapján. A program szakmai hátteréért és kommunikációjáért a Baross Alapítvány, a koordinálásáért pedig a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. felelős. A program fő célja a határ menti térségekben élők szülőföldön maradásának és helybeli boldogulásának a támogatása, a családi gazdaságok megerősítése a foglalkoztatottság és a beszállítói lehetőségek számának növelése segítségével. A program továbbá prioritásként kezeli a Kárpát-medencei egységes gazdasági tér erősítését, a Magyarországon és a Felvidéken működő gazdasági társaságok közötti együttműködés erősítését.

Megjelent a Magyar7 2021/16.számában.

2021. április 21., 18:41

Szükségünk van a tudományra! – Megjelent a Magyar7 legújabb, 16. száma

Ne feledjék: ha még nem előfizetői, a legközelebbi postán is megvásárolhatják a felvidéki magyarok közéleti hetilapját, a Magyar7-et!

Kövesse facebook oldalunkat is!