A családi vállalatok foglalkoztatják az alkalmazottak 70 százalékát
A hazai gazdaság gerincét alkotó családi vállalkozások becslések szerint a foglalkoztatás mintegy 70 százalékát biztosítják, és kulcsszerepük van a tőke országban tartásában. Az Uniqa megbízásából az NMS Market Research által készített legújabb felmérés azonban rávilágít: hiába az európai szinten is kiemelkedő piaci pozíció, a cégek jövőjét az emberi erőforrások kezelése, a generációváltás, valamint a család és az üzlet közötti elmosódott határok veszélyeztetik a leginkább.
Szlovákia kis- és középvállalati szektora nemzetközi összevetésben is rendkívül stabil lábakon áll. Különösen igaz ez a csúcstechnológiai (high-tech) és közepes technológiai (medium-tech) iparágakra, ahol az ország az Európai Unió élén áll, miután az itteni családi cégek a piac 12,2 százalékát teszik ki. Martin Rotkovský, az Uniqa vállalati üzletágért felelős igazgatósági tagja szerint ezek a vállalatok a szlovák gazdaság legfontosabb pillérei közé tartoznak.
A rendelkezésre álló adatok alapján a hazai kis- és középvállalkozások 60-80 százalékát adják, több ezer embernek biztosítanak megélhetést, és elévülhetetlen érdemeik vannak a regionális fejlesztésekben.
A vitathatatlan gazdasági erő ellenére a szektor komoly strukturális kockázatokkal néz szembe, amelyek elsősorban a kulcsemberekhez kötődnek. A felmérés egyik legmegdöbbentőbb megállapítása, hogy a szlovákiai családi vállalkozások mintegy harmadánál végzetes következményekkel járna, ha a vállalatvezetés mindössze három hónapra kiesne a munkából. A sebezhetőséget tovább növeli az a tény is, hogy a cégek csupán 36 százaléka rendelkezik kidolgozott válságtervvel arra az esetre, ha a tulajdonos váratlanul és tartósan távol maradna.
A humánerőforrás és a belső kommunikáció területe szintén komoly buktatókat rejt. A statisztikák szerint a külsős, nem családtag munkavállalók 61 százaléka érzi úgy, hogy egy láthatatlan üvegplafonba ütközik, és esélye sincs bekerülni a legfelső vezetésbe. Ezzel párhuzamosan a mindennapi operáció is kihívásokkal küzd: minden harmadik családi cégnél legalább havonta egyszer logisztikai és termelési problémát jelent a beosztottak vagy a brigádmunkások bejelentés nélküli hiányzása.
A tulajdonosok és vezetők számára a legnagyobb próbatételt mégis a munka és a magánélet szétválasztása jelenti. A menedzserek 56 százaléka képtelen teljesen kikapcsolni a szabadidejében, és hetente legalább egyszer munkahelyi ügyekkel foglalkozik a pihenőidejében is.
Ez a feszültség óhatatlanul átszivárog a magánéletbe, amit jól mutat, hogy a vizsgált vállalatok 46 százalékánál jelennek meg családi viták a cégügyek miatt. Erika Madari Matwij, a Családi Vállalkozások Intézetének (Inštitút Rodinného Biznisu) alapítója rámutatott: ezekben a cégekben rengeteg dolog puszta bizalmon és kimondatlan megállapodásokon alapul. Éppen ezért elengedhetetlen a nyílt kommunikáció arról, ki miért felelős, hol ér véget a szakmai szerep, és hol kezdődik a családi viszony.
Mindezek a nehézségek azonban kettős hatással bírnak. Martin Rotkovský szerint az üzleti és a családi identitás közötti határvonal hiánya egyszerre a legnagyobb gyengeség és a legfőbb erősség is.
A közös munka ugyanis rendkívül erős köteléket képes teremteni: a válaszadók 84 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a családi vállalkozás egyértelműen összekovácsolja őket. Michal Mislovič, az NMS Market Research elemzője ezt azzal egészítette ki, hogy az érintettek gyakorlatilag születésüktől fogva a vállalkozás részévé válnak. Sőt, a lojalitás és a részvétel még azokra is kiterjed, akik beházasodnak egy ilyen családba, hiszen tőlük is elvárják, hogy legalább részben bekapcsolódjanak a cég mindennapi működésébe és sikerébe.
