Vigyázó szemetek Tiencsinre vessétek!
Ha India és Kína normalizálja kapcsolatait, az legkevesebb 2,8 milliárd ember sorsára lesz befolyással. Ezt nem e sorok írója állítja, hanem Narendra Modi indiai kormányfő mondta Hszi Csin-ping kínai elnöknek. Modi hét év után utazott Kínába.
A világ két legnépesebb országának viszonya 2020 nyarán vált hűvösebbé, miután a Himalájában, egy vitatott határszakaszon összetűzésre került sor a két ország hadserege között. Az incidens húsz indiai áldozatot követelt. India most javítani szeretne a szomszédjával való kapcsolatán. Ez azonban csak az egyik, bár nem lényegtelen mellékszála a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) Tiencsinben tartott csúcstalálkozójának, s a fenti megállapítás nem is a csúcstalálkozón, hanem az azt megelőző bilaterális egyeztetésen hangzott el.
Érdekes társaság…, de a világ tíz legnagyobb területű országa közül négyet a tagjai között tud, ahogy a legnépesebbek közül is. Nem lehet nem észrevenni, hogy az SCO a BRICS-szel is mutat némi tagsági átfedést, jelesül Kína, Oroszország, India és Irán mindkét csoportosulás tagja. Kína és Oroszország mindkét blokkban vezető szerepet tölt be, s így a BRICS-ben globális déli gazdasági platformot építenek, míg az SCO-ban inkább biztonsági és regionális stabilitási célokat követnek.
A kétnapos csúcstalálkozó (amely után ráadásként Vlagyimir Putyin orosz elnök még egy kétnapos kínai látogatást is tett; erre már lapzártánk után került sor), jól megvilágította, hogyan fonódik össze napjainkban a geopolitika, az energiapolitika és a biztonságpolitika.
Kína és India — mint a legnagyobb energiafogyasztók — továbbra is jelentős mennyiségű kőolajat vesznek Oroszországtól. Ez a gyakorlat nem pusztán piaci döntés, politikai jelzés is: Oroszország képes stabil keresletet biztosítani exportjának, ami csökkenti a nyugati szankciók hatását. Az orosz energiaexport bevételei közvetlenül finanszírozzák a katonai kapacitásokat – vagyis minden, ami stabilizálja ezt az exportot, hozzájárul a háborús potenciál fenntartásához. És láthatjuk, amint az Amerikai Egyesült Államok 50 százalékra emelte az Indiára korábban kivetett 25 százalékos vámot büntetésképpen azért, mert orosz olajat vásárol, India rögtön észhez tért, és egy másik nagy lehetséges felvevőpiac felé orientálódott.
Ezek a mechanizmusok nem azonnali „szankciótörők” – működtetésük technikai és politikai nehézségekkel jár –, de hosszabb távon csökkenthetik a szankciók hatását, és növelhetik Oroszország stratégiai manőverezési lehetőségeit.
Kínai látogatása előtt Putyin interjút adott a Hszinhua hírügynökségnek. Ebben kiemelte, hogy az Oroszország és Kína közötti elszámolások szinte teljes mértékben nemzeti valutában történnek, a dollár és az euró részesedése a statisztikai hibahatárra csökkent. Mellesleg Oroszország vezető szerepet tölt be a Kínába irányuló olaj- és gázexportban, a Szibéria Ereje vezetéken keresztül szállított teljes mennyiség már meghaladta a 100 milliárd köbmétert, és egy újabb gázvezeték üzembe helyezését tervezik 2027-ben. Ha Európának nem kell, majd megveszik a kínaiak…
Ami pedig magát a háborút illeti, bár nem az állt a csúcs homlokterében, Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij lobbizott a SCO-tagoknál: a beszámolók szerint Zelenszkij Narendra Modit is felkérte, hogy a csúcson sürgesse a tűzszünetet és a háború befejezését – írja a Der Spiegel.
India az orosz–ukrán háború kezdete óta a legnagyobb orosz olajvásárlóvá lett. Óvatos hintapolitikája miatt azonban a tűzszünet kérdésében is kerüli a nyílt állásfoglalást. Kína elnöke, Hszi Csin-ping még augusztus elején telefonon közölte Putyinnal, hogy támogatja a USA–Oroszország közötti párbeszédet és a béketárgyalásokat az ukrajnai konfliktus rendezésére. Amerika fő ellenlábasa tehát szintén próbálja a párbeszéd híveként, közvetítőként pozicionálni magát. S közben persze vásárolja az orosz földgázt és kőolajat, hiszen az „orosz–kínai energiakooperációt igazságosnak és törvényesnek tartja, és további lépéseket tesz saját energiaellátása biztosítására”. Ugye, ebből a közegből nem számított senki háborút elítélő nyilatkozatra?
A nyugati sajtó szerint a tiencsini találkozó inkább szimbolikus jelentőségű volt. Igen, ott volt a világ tíz legnagyobb országa közül négy. Ott volt a világ tíz legnépesebb országa közül négy. És a világ tíz legnagyobb GDP-jű országa közül kettő. És ezek így, szimbolikusan beszélgettek... Európa nélkül.
Megjelent a MAGYAR7 35. számában.
