Vélemény(de)formálók
Nem durrant olyan nagyot a hír, amekkorát megérdemelt volna: Gyuri bá’ a minap benyomta a bakancsát a szlovák médiapiacra. Természetesen úgy, ahogyan az egy emberbarát filantróptól, az emberiség jótevőjétől elvárható: önzetlenül és szigorúan arctalanul. Vagyis a háttérben maradva. A nagyon szabad és a normális értékektől nagyon független sajtó legnagyobb dicsőségére.
A Penta befektetői csoport a minap eladta 34%-os részvénycsomagját a Media Development Investment Fund New Yorknak. Ennek pedig a Gyuri bá’ nyitott társadalmat építő alapítványa, az Open Society Foundations az egyik keresztapukája. Egy-két felvidéki honfitársunknak talán mond ez utóbbi valamit…
Röviden ennyi a hír lényege, amely az átlagolvasó számára akkora relevanciával bír, mintha azt írnám, hogy a pozsonyi Miletič utcai piacon eladtak egy zsák krumplit.
A hírből az sem derül ki, mennyibe került a zsák krumpli, és hogy Gyuri bá’ hogyan szereti fogyasztani: főve, sülve, hasábba vágva, vagy törve, hagymás zsíron.
Az a semmitmondó (és természetesen csak az összeesküvés-elméleteken csámcsogó nácik agyából kipattant) tény sem derült ki, hogy Gyuri bá’ számára miért olyan fontos Közép-Európa, hogy Lengyelország után most Szlovákia sajtójára vetette ki a hálóját? Élek a gyanúperrel, azért, hogy ha már Magyarországot nem tudja bekebelezni, mert az a csúnya Orbán Viktor nem engedi, akkor legalább a szövetségeseknél (értsd: a V4-es szomszédoknál) végeztessen egy kis (n)agymosást. Mert erre kiválóan alkalmas a liberális, természetesen nagyon-nagyon független szlovák sajtó.
Néhány mondatot azért megér, miként lehet ugyanazt a hírt kétféleképpen tálalni. A Sme napilap (akit megvettek) szerint a Penta részvényeit egy „hagyományosan a független médiát támogató befektető” vette meg, míg a Denník N (a Sme-ből annak idején a Penta miatt kivonult újságírók lapja) szerint a vásárló az MDIF, „amely Soros George pénzemberhez kötődik”. A hab a tortán Alexej Fulmek nyilatkozata (a Petit Press kiadó egyik góréja): „Az MDIF fő célja mindig is a média függetlenségének és szabadságának a védelme volt.”
Na, ettől mindjárt megkönnyebbültem, és képzeletben felnyitottam egy dobozos sört, amitől az orvos eltiltott. De szép is tud lenni a gondolat szabadsága! S miután képzeletben kortyolgattam a sört, és letöröltem az imaginárius habot a kijárási tilalom miatt kissé megereszkedett szakállamról, eszembe jutott, nem kellene elmondani szlovák barátainknak, ki is ez a Gyuri bá’? Csak hogy képben legyenek. Mi ugye legalább harminc éve ismerjük, lehet, hogy nekik minden vicc új.
Nos, George bá’ – kedves szlovák barátaink – egyik fő támogatója az USA-ban a marihuána legalizálásának és annak a Planned Parenthood nevű kórházhálózatnak, amely abortusszal foglalkozik. Nem mellesleg támogatja az eutanázia legalizálását szorgalmazó szervezeteket is. Csupa humánus, roppantul értékes dolog. Csak hogy tudják templomba járó szlovák barátaink. Ezt azért fontos megemlíteni, mert Gyuri bá’ tőzsdespekulációinak és egy-egy ország valutája elleni támadásának már könyvtárnyi irodalma van.
Ha nem maga Gyuri bá’ mondta volna, el sem hiszem, milyen emberbaráti logika szerint működnek a pénzpiac emberei. Ha egy-egy ország gazdaságát (természetesen a filantrópia és az emberi szolidaritás felkent szándékával) térdre rogyasztó spekulatív manőver miatt „ezeknek a változásoknak a következtében ugyan az afrikai bányász vagy az indonéziai kőműves elveszítheti a megélhetését, az már nem egyes játékosok feladata, hogy őket figyelembe vegye”. A játékos értelemszerűen a spekuláns szinonimája. Amíg ilyen emberek adják-veszik-uralják a sajtót, nyugodtan alhatunk, legfeljebb rémálmaink lesznek.
Szóval ismét van ok az örömre a Tátra alatt! Mert Gyuri bá’, miután a szép emlékű Mečiar – akit szintúgy nincs okunk ünnepelni – harminc éve megakadályozta a közép-európai egyetem pozsonyi alapításában, visszatért. És nyilván véleményt szeretne formálni, ami ugyan Szlovákiára nézve aligha kedvező, de annál édesebb falat bizonyos „játékosok” számára.
Ki tudja, talán még az Új Szó is készülődhet, hiszen ők annak idején azért dőltek az oligarcha Penta karjaiba, mert féltek „Orbán oligarchájától”. A zsák krumplinak pedig tudvalevően nincs nemzetisége.