cl_magyar7_029_het_2024
Pártatlan közvetítés, véres kampány és a Vatikánig sem hallatszó ima
Magyar7 - 29. száma
2023. szeptember 29., 10:22

Vajon ki segít Meloninak a migráció elleni harcban?

Ha azt hittük, hogy a koronavírus-járvány, az orosz–ukrán háború és az energiaválság után már újabb istencsapással nem kell számolnunk Európában, akkor tévedtünk. Mégpedig nagyot, mert a sor az egyre erősödő migrációval folytatódik.

Az olaszoknak már tele a hócipőjük
Giorgia Meloni
Fotó: TASR

Hiába kongatta meg a vészharangot 2015-ben Magyarország, Európa nyugati fele csak most kezdi felismerni a helyzet súlyosságát. És akkor még nem is beszéltünk azokról az államokról, amelyek közvetlen elszenvedői az áradatnak, mint például Olaszország, amely a Földközi-tengerről jövő migránsok első állomása.

Az olaszoknak persze nem kell elmondani, miről is van szó, Giorgia Meloni tavaly pont azzal az ígérettel nyerte meg a parlamenti választást, hogy prioritásként fogja kezelni az illegális bevándorlást.

Jogosan bírálta és bírálja az Európai Uniót, mert az a szolidaritás nevében nem tesz semmit, valódi segítséget nem nyújt Olaszországnak.

Mára azonban olyannyira tarthatatlanná vált a helyzet, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is Lampedusa szigetére látogatott, és az olasz kormányfő kíséretében felkereste a túlzsúfolt migránstábort. Mindannyiunk Ursulája persze az embercsempészekre hárította a felelősséget, de arra nem volt konkrét javaslata, hogy miképpen tudná Európa megállítani az emberáradatot.

Megtette helyette Giorgia Meloni, aki közös sajtótájékoztatójukon kijelentette, nem a migránsok szétosztása a megoldás az Európai Unión belül, hanem a tengeri átkelési kísérletek megállítása.

Végre az egyik frontország is kimondta, amit a kicsit szerencsésebb, „csak” a tranzitmigrációban érintett országok évek óta mondanak: nem kezelni kell a migrációt, hanem megállítani, nem szétosztani, hanem be sem engedni.

Az ezrével, tízezrével érkező afrikai, közel-keleti illegális bevándorlókat zárt táborokban helyezik el az eljárás lefolytatásáig, nem grasszálhatnak tehát szabadon Olaszországban és az Európai Unióban, mondta az apró, de határozott itáliai miniszterelnök. A menekülttáborok megteltek, és amúgy is csak ideiglenes megoldást jelentenek, hiszen ha megtelnek, akkor hová szállítják őket? Jönnek a kötelező kvóták? Ki vállal majd értük felelősséget?

Ugyanezeket a kérdéseket tette fel Giorgia Meloni olasz kormányfő New Yorkban, az ENSZ- közgyűlés 78. ülésszakán,

sőt, kijelentette, nem hagyja, hogy hazája Európa menekülttáborává váljon. A történetbe a franciák is bekapcsolódnak, hiszen a migránsok észak felé veszik az irányt, így az olasz–francia határon Párizs egyre erőteljesebben lép fel. Ha 2015 óta az Unió képtelen volt kiizzadni a gyakran hangoztatott „közös európai megoldást”, akkor Franciaország nemzeti hatáskörben igyekszik feltartóztatni a migránsokat. Hát igen, egyeseknek jár a nemzeti hatásköri eljárás joga, másoktól azonban elvitatják, de erről majd máskor…

Éppen egy évvel ezelőtt nyerte meg a választásokat Giorgia Meloni és rögtön munkához is látott.

Főszereplője volt az EU és Tunézia közötti megállapodásnak, amely az észak-afrikai országból Európa felé induló bevándorlók visszatartásáról szól.

Kicsit ugyanaz a helyzet, mint amikor Merkel kancellár több milliárd eurós csekkel a zsebében meglátogatta a török elnököt. Megvásárolta Törökország jóindulatát, amely aztán jelentősen visszafogta a migránsáradatot. A Tunéziával kötött hasonló megállapodástól ugyanezt remélik, persze ahhoz, hogy ez hatékony legyen, valamennyi észak-afrikai országot sorra „meg kellene vásárolni”. Egy pillanatra álljunk meg, itt tartunk: Európának meg kell vásárolnia a nyugalmát, mert nem tudja megvédeni magát és nincs tekintélye!

A legfontosabb kérdés azonban még mindig nem dőlt el az Európai Unióban: kellenek-e vagy nem kellenek az afrikai és közel-keleti tömegek?

Vannak országok, amelyek szerint illegális bevándorlókkal lehet pótolni a hiányzó munkaerőt. A radikálisabb felfogásúak szerint mindenkit be kell fogadni, hiszen háború elől menekülnek (miközben pontosan tudják, hogy ez nem igaz), ezért az európai uniós tagállamoknak szolidaritást kell vállalni, és kvóták szerint kell őket szétosztani. Szerencsére egyre több ország ismeri fel azt, amire a „majdnem frontország” Magyarország 2015-től figyelmeztet: a schengeni határokat kell megerősíteni, ott kell megakadályozni az illegális határátlépést.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.