Új idő, régi dal
Amikor kisfiú voltam, és valami rossz fát tettem a tűzre, mindig gyorsan igyekeztem valami mással elterelni a figyelmet a csínytevésről. Emlékszem, hogy egyszer az osztályfőnökömtől azért kaptam intőt az ellenőrzőmbe, amiért a szünetben eszeveszetten rohangáltam az iskolafolyosón magamat és társaimat is veszélyeztetve.
Képzelhetik, mikor történt az eset, mert még kézműves módon óriáskályhában, szénnel fűtöttünk az osztályokban. Otthon azt mondtam aznap, hogy pénz- és szénhiány miatt a pedellus szigorúan ott állt egész nap a szenespince előtt, és osztályonként csak két vödör szenet engedélyezett a hetesnek felvinni a kályhájába. Meg az is biztos, hogy idén is szénszünet lesz januárban!
Ezért az osztályban nagyon hideg volt, a szünetben szaladgálással melegítettük fel magunkat, nehogy megfázzunk. Ezzel az intős téma rövidre lett fogva, a szó otthon rögtön a tehetetlen rendszerre terelődött, amely képtelen télen meleget biztosítani az iskolákban...
Később felnőttként is tapasztaltam hasonlókat! Pár évvel ezelőtt még az államközi, magyar-szlovák vitás és kényes kérdésekben úgy ódázták el a figyelmet a megoldásról, hogy azon nyomban kormányközi szakbizottságokat hoztak létre a probléma megoldására. Ezek a bizottságok aztán évekig elszórakoztak egymással, összeültek hébe-hóba, megebédeltek, ittak egyet, néha keménykedtek is, aztán puhultak is, jegyzőkönyvek készültek, de soha nem jártak eredménnyel a tárgyalások. Nagy valószínűséggel a mai napig léteznek még ilyen bizottságok, elfelejtették őket feloszlatni….
Vagy például ott van az az aránylag friss belpolitikai botrány Szlovákiában: a vietnami üzletember elrablása vagy megszöktetése szlovák kormánygépen. Az eset a németek és lengyelek által jó kis nemzetközi botránnyá nőtte ki magát, hiába igyekeztük elsumákolni. Hogyan igyekezett a kormánykoalíció elterelni róla a figyelmet?
A két kisebbik és ártatlanabbnak tűnő kormánypárt elnöke, Bugár és Danko az eset után nem sokat tétovázott, egész más miatt rögtön egymásnak ugrottak, a sajtó pedig bekapta a horgot. A vietnami ügy elterelő hadműveleteként kiosztották egymást rendesen. Bugár a SNS parlamenti képviselőit porig slotázta, Danko sem maradt adósa, a vegyespárt államtitkárainak szakértelmét kérdőjelezte meg sajátságos stílusában. .
És mit tesz az Európai Parlament, amikor nyakába zúdul az európai emberek elégedetlensége a kontinensre beözönlő migránsáradat miatt? Terelésként előkapja hirtelen az óraátállítás eltörlését, ami nagyon hálás téma, és megmozgatja az emberek fantáziáját. Kell-e vagy sem nyári időszámítás? Mindenki véleményt nyilváníthatott, és most majd izgatottan várhatjuk a végkifejletet, miközben migránsok tízezreit csempészek be az EU-ba az embercsempészek. Most majd jön a következő felvonás: melyik időszámítás maradjon - a téli vagy a nyári?
Amíg ezen csámcsognak az európai polgárok, addig több embercsempész hajó köthet ki valamelyik tagország partjainál. Kit kérdeztek meg annak idején, amikor bevezették a nyári időt? Senkit! Az 1970-es évek energiaválságának hatására sok ország egymástól függetlenül vezette be, ami a vasúti közlekedésben nem kis káoszt okozott. Például a Prága-Budapest között közlekdő gyorsvonatok a párkányi határállomáson bevárták a régi időt, mert Varsói Szerződés ide, KGST oda, a két ország nem egyszerre vezette be az időváltást. A gyorsvonatokat ellenőrzés végett amúgy is negyven percet várakoztatták kötelezően az állomáson, ezt követően 1 óra 40 perc volt a várakozási idő egy évig. Hosszabb volt, mint az egész menetidő!
Aztán megszoktuk a kettős időszámítást is! Most majd eltörlik, azt is megszokjuk! Az EP büszkén kipipálja, lásd, európai polgár, mindent érted teszünk, hogy nyugalmad legyen, a migránsok is emiatt jönnek ide! Meglásd, jó lesz!
Jövőre EP választások lesznek...
