Társadalmi szerződés a szlovákiai magyar választókkal
Lassan minden párt elkészíti a választási listáját és programját, amivel nekivágnak a 2020-as parlamenti választásoknak. Az idő szűkös, egyik párt sem szeretne kicsúszni az időből, ezért hamarosan megtudhatjuk, milyen kinálatot adnak az egyes politikai erők a választóiknak.
A nagyobb szlovák pártok majdhogynem készen állnak a rajtra, a lényeges kérdések nagyjából eldőltek, csupán csiszolni kell rajtuk és elkezdőthet a kampányidőszak. A szlovákiai magyar térfélen azonban egy kicsit más a helyzet. Itt nemhogy a pártlisták nincsenek előkészítve, de az irányvonal is kérdéses, ugyanis még zajlanak a tárgyalások:
továbbra sem tudjuk, hogy milyen felhozatalt kínál a szlovákiai magyar politikum a választóinak.
A felvidéki magyarok kegyeiért eddig két nagy párt küzdött, ezek voltak az MKP és a Most-Híd. A kettejük nagy versengése határozta meg a szlovákiai magyar politizálás elmúlt tíz évét. Mondani sem kell, hogy ez időszak alatt jócskán meggyengyült a felvidéki magyarok bizalma a politikai elit irányába.
A két tábor nemcsak megosztotta a szlovákiai magyar társadalmat, de olyan szavazókat veszítettek el, akik azóta sem tértek vissza,
és értelemszerűen figyelmen kívül hagyták az egyes voksolásokat, ez miatt is alacsony a szavazókedv az ország déli részén. Nyilván bele lehet menni az okokba, de mire azokat kiveséznénk, addigra már a 2020-as parlamenti választás mögöttünk lenne, és még azt sem tudjuk, milyen felállásban indulnak el a szlovákiai magyar szubjektumok.
A kialakult helyzet eredménye a felvidéki magyar politikum extra pluralizmusa.
A térkép már rég nem bipoláris, hanem multipolárissá változott. A demokráciák természetes velejárója a pluralizmus, ám ebben az esetben ez nem eredményes, mivel nemcsak a felvidéki magyarok között zajlik a választás, országos szinten ezt a pluralizmust észre sem lehet venni, annyira minimalizálttá vált a dolog, hogy nem egy súlycsoportról beszélünk.
Ha egy szlovákiai magyar fejével szeretnénk gondolkodni, akkor az elsődleges elvárás a felvidéki magyarság érdekképviselete a szlovák törvényhozásban.
Majdhogynem az összes szlovákiai magyar politikai szubjektum ezt szeretné, csak hát a különböző elképzelések miatt akadozik ennek a gyakorlati megoldása. Pozitívumként kell megemlíteni azt, hogy mindegyik politikai szereplő tudatosította mi is a tét, csak hát kevés az idő, és ezért állnak válaszút előtt a felek.
A jelenlegi tényállás szerint csak akkor lesz képviselete a szlovákiai magyarságnak, ha a magyar szavazatok öszpontosulnak: létrejön egy közös lista a szlovákiai magyar közélet minden szereplőjével.
A technikai koalíciók létrehozása nem mindig gyümölcsöző a pártok számara, de a jelenlegi szlovákiai választónak ez az igénye, hiszen világosan látja, hogy a magyar érdekeltségű pártok a szakadék felé haladnak.
Egy ilyen hangulatban teljesen reális az a tény, hogy ha nem lesz haladás a szlovákiai magyar politikai eliten belül, akkor a szlovák pártok átveszik a magyar érdekeltségű pártok szerepét.
Vonzóbb ajánlatokkal, szakmai választási programmal el lehet csábítani a szavazókat, főleg ha az emberek javát és igényeit szolgálja. A magyarok nagy része a felvidéki témák mellett igényt tart egy országos választási programra is.
A jelen helyzetben az értelmes választók nagy része megköveteli az igényes és minőségi választási programot.
De ahhoz, hogy ez a választási program létrejöjjön, kell egy olyan platform, amely összegyűjti a pártok ötleteit, hogy azt közösen tudják kommunikálni a választók felé.
Egy ilyen platformot már rég létre kellett volna hozni, ám a felvidéki magyar politikum nem értette meg teljesen a szlovákiai magyarok valós igényeit.
Az egy dolog, hogy ketyeg az óra, de még sosincs késő arra, hogy ez megvalósuljon, csupán mindegyik pártnak áldozatot kell hozni a szlovákiai magyar emberek érdekében. Nem kell neveket említenem ahhoz, hogy rájöjjünk, kik azok a megosztó személyek, akik gátat szabnak a felvidéki magyar politikum össztársadalmi szerződésének.
