Horváth Szomolai Andrea

2019. március 12., 10:31

Szüleink nyelvét gyerekeink hangján őrizzük

Fáradtan támasztom a tanterem falát, vagy talán a hűs fal segít tartani a vállaimon egyenes arányosságban eloszló terheket. Körülöttem gyerekzsivaj, kamasz lányok kedvesen csacsognak az egyik sarokban, míg a mélyülő hangú fiatalemberek kissé komolyabban váltják meg a világot az osztály egy másik szegletében, itt-ott öblösen felnevetnek, játékosan oldalba bökdösik egymást.

Várnak. Rám. Arra, milyen ukáz hangzik el a számból, aminek hatására majd zsizsegve feltápászkodnak és „jelenetbe állnak”. A téli szünet óta iskolai műsort próbálunk március 15-re. A tanároknak, az elhivatottaknak, akik csináltak már ilyet - sőt minden áldott évben művelik a nemes feladatot, önmagukat megrágván, kiköpvén és megújulván – nem kell bemutatni a helyzet tragikomikumát.

Tudják, hogy egy közel hatvan perces műsorban szív, lélek, áldozat, rekedtre magyarázott és helyenként szétüvöltött hangszálak és legkevesebb tíz idegrendszernyi türelem benne van, amely a műsor adrenalin-szintet magasba lendítő óráihoz közeledvén egyre gyakrabban elfogy, elpattan és elvérzik a harc mezején.

Diákjaink buzgó áldozathozatali kedve is egyre inkább lohad március 15-höz vészesen közeledve, hiszen hónapok óta tartjuk őket ugrásra kész állapotban, és eddigre már kilőttük szinte az összes patront. Voltunk már történészek, irodalmárok, jó diplomaták, pszichológusok, koreográfusok, zenészek, fuvarosok, varrónők, menedzserek, rendezők, producerek és vadakat terelő juhászok, átrendeztük már az iskolát néhányszor, felforgattunk minden padlást a kellékekért és beköltöztünk a kultúrházba.  

Fáradtan nézünk össze kolléganőmmel és ellököm magam a támaszt nyújtó faltól, hogy felmerülő kérdéseket vitassunk meg. Közben a gyerekek örömzenélésbe fognak, előkerül a gitár, és pár vájtfülű pengetés után egyre több kis, magyar, selymes hang kezd dúdolni egy fülbemászó slágert, helyenként átüt egy-egy hamiskásabb szólam, de ez teszi egyedivé, igazán lüktetővé a helyzet spontaneitását.

Mert nincsen határ ottan, ahol egy nyelvet beszélnek
És testvérnek hívják az embert, adjunk hálát az égnek.
Mert én megtanulom, megőrzöm, tanítom, továbbadom,
A szüleim nyelvét a gyerekeim hangján elkopni nem hagyom

– dúdolják a magyar gyerekek, egy a szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő kis település magyar iskolájában a legnagyobb magyar évfordulóra készülődvén, parancsszó nélkül, zsigerekből.

Sokukra csak ráragadt a dallam, elsőre nem is fogták fel az örökség zene üzenetét. Akarva, akaratlanul is hálát és valami megmagyarázhatatlan büszkeséget érzek, megköszönöm szüleiknek amiért magyar iskolába íratták őket.
Titkon egy hang azt súgja mélyen, ez a törékeny, lepkeszárnyon pillenő csoda sosem jött volna létre, ha nem anyanyelvű oktatást kapnak, ha nem szüleik, őseik nyelvén szólnának hozzájuk minden nap, erősítve bennük a hagyományok és az évezredes történelem gyökereit. Joguk és okuk van az emlékezésre, felelősséggel tartoznak múltjuknak, és érdemesek életre, jövőre.
Március 15. épp ezt tanítja nekik, miközben a színpadon saját forradalmukat vívják, észrevétlenül mászik fülükbe és bőrük alá a magyar történelem. Kósza gondolatként fordul meg a fejemben, ha szlovák iskolások lennének, most nem készülhetnének az ünnepre, nem szólalna meg a furulya, nem árasztana vizet a tavaszi szél, nem találnák meg nyelvünk legendáját, nem feszülne egyenesen a magyar golgota, és ami a legfontosabb nem maradna meg nekik a végtelennek tűnő próbákkal töltött percek, órák, napok közös emléke, szegényebbek maradnának egy lehetőséggel, egy közösségépítő játékkal, ami még évtizedek múltán is vissza-visszatér majd az emlékezés foszlányai között.

Magyarul küzdök, magyarul tűrök, magyarul dobbanok és magyarul álmodom

 – énekelnek tovább.

Kolléganőmmel kissé párás tekintettel, minden titkok tudójaként nézünk össze, és hang nélkül is tudjuk, ezt a dalt nem lehet kihagyni a programtervezetből, színpadra kell vinni, hogy a szülők nyelvén, a gyerekek hangján tudassuk az édesanyákkal és édesapákkal, jó döntést hoztak.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Molnár Judit 2019. május 22., szerda

Európa újrahangolva

A migránsválság felszínre hozta a különbözőségeket, Kelet és Nyugat ismét szembekerült, és kiderült, az ellenvélemény ellenséget szül.

B. Vida Júlia 2019. május 21., kedd

Zöld asztalok ideje

Ha tetszik, ha nem, fejest kell ugraniuk a felnőtt életbe. Érettségükről kell most tanúbizonyságot tenniük.

Száraz Dénes 2019. május 21., kedd

Brüsszel közelebb van, mint gondolnánk

Hajdanán, a rendszerváltást követő években a felvidéki magyarok legerősebb fegyvere a választások voltak.

Aich Péter 2019. május 20., hétfő

Ámokfutás

Egy szép mondás szerint nem normális, ha egy fiatal ember nem akar forradalmi változásokat. Hát jó – de ennyire?

Kövesdi Károly 2019. május 18., szombat

Európa megmentése

Ahhoz azonban, hogy mindez megváltozzék és valami normális süljön ki belőle, el kell menni szavazni.

N. Gyurkovits Róza 2019. május 18., szombat

Már a kommunista is jobboldali?

Bűn, sőt – divatosan mondva – szarvas hiba minden extrémizmust rányomni a jobboldalra, megpróbálni a jobboldal elhajlásaként magyarázni.

Agárdy Gábor 2019. május 18., szombat

A többségi döntés kérdése

Most is itt a veszély, hogy a döntések meghozatalának ilyen mértékű torzítása ismét megteremthetné azt az ideológiát, amely rövid idő után átcsaphatna egy újfajta diktatúrába.

Száraz Dénes 2019. május 17., péntek

A himnusszal elszámoltak, a lelkiismeretükkel még nem!

Előbb csoportosan, felelőtlenül „félreszavaztak”, majd külső nyomásra helyrebillentik a szavazógombokat. Azt gondolják, velünk ugyanezt tehetik.

Matus Tibor 2019. május 17., péntek

Állandó növekedésre alapozott gazdaságunk a katasztrófába vezet

Pár napra nagyon trendik voltunk, aztán minden megy a régi szerint, pedig egyre nyilvánvalóbb, hogy az állandó növekedésre alapozott gazdaságunk a katasztrófába vezet.

Száraz Dénes 2019. május 16., csütörtök

Már az őrhelyén strázsál Štúr

Érthető, de minden logikát nélkülöző a párkányiak felháborodása a városban leleplezett Štúr-szobor miatt.

HIRDETÉS
Vélemény
Molnár Judit: Európa újrahangolva

A migránsválság felszínre hozta a különbözőségeket, Kelet és Nyugat ismét szembekerült, ...

B. Vida Júlia: Zöld asztalok ideje

Ha tetszik, ha nem, fejest kell ugraniuk a felnőtt életbe. Érettségükről kell most tanúbizonyságot tenniük.

Száraz Dénes: Brüsszel közelebb van, mint gondolnánk

Hajdanán, a rendszerváltást követő években a felvidéki magyarok legerősebb fegyvere a választások ...