Szarka Tamás: Volt egy álmom – Ján Kuciak újságíró halálára

... és a srác lerohant a pincébe a hóhérok elől, de hiába, szíven lőtték. A barátnője riadtan a fenti szobába menekült, mert tudta, hogy nagy a baj... Hiába. Õt is kivégezték. A szép hosszú hajába lőttek.

Nem, nem! Nem száz éve történt! Csak tegnapelőtt, vagy pár napja!

Nem, nem! Nem Mogadishu-ban, de a Mátyusföldön, pár kilométerre Galántától. Akár hallhattam is volna a lövéseket, ha a hangjukat nem tompították volna a szakemberek....
Gyilkosok! Rablók!

Ettől többet érdemlünk, hisz végül is belőlünk éltek. Ha minket öltök, kitől fogtok majd elvenni?...

Ajándékot is hagytatok nekünk. Töltényeket állítottatok a holttestek mellé, hogy tudjuk mi a dolgunk: féljünk. Merthogy az a csorda dolga. Azt nem tudjátok csak, hogy az a csorda félelmében hogy tapos el aztán mindent, mindent.

Egy menyasszonyi ruha most ájultan fekszik valahol. Májusban lett volna az esküvő...