Kövesdi Károly

2019. február 08., 15:01

Száll a kakukk

Közismert: ami napjainkban a Csallóközben történik, nem más, mint az erőszakos asszimiláció folytatása. Az R7-es gyorsforgalmi út megépítésével pedig még nagyobb fordulatra kapcsol az államgépezet, amely mindezt ösztönzi. A beköltöző szlovákság felrúgja a sok évszázad alatt kialakult etnikai arányokat, szétveri a faluközösségeket, elértékteleníti a természeti környezetet. Az egykori, életet adó szántók helyén tyúkketrecek sora, sódergödrök, munkagépek diktálják a tempót és alakítják a polgári tudatot. Utánuk üget a nyelvváltás, a magyar nyelv beszorítása a konyhasutba.

Élünk a gyanúperrel, hogy mindez nem a véletlen műve.

Elég ránézni Pozsony térképére, mekkora üres, beépítetlen telkek terpeszkednek az egyes városrészek között. Vajon miért nem folyik lázas építkezés a főváros fehér foltjain, vagy mondjuk nyugat–keleti irányban? Miért nyomul mindenki dél-délkelet felé? Mintha az egész ország honfoglaló tömege úgy született volna erre a világra, hogy egykor majd a Csallóközi rónán fog megtelepedni. Dehát erről már annyi cikk született, hogy inkább lássuk a tényeket, amelyek a „lex Nagyszarva” kapcsán jutnak eszébe az embernek. Jelesül: miért nem lehet elfogadni a sebtiben megváltoztatott oktatási törvényt? Mi a gond vele?

1. Felülírja az önkormányzati törvényt, és sérti az önkormányzatok jogát. Az önkormányzat mindenütt a világon autonóm. Megtervezi, hová mit épít, mibe fekteti a polgárok pénzét, hogyan kommunikál a lakosokkal. Ez az új törvény ezért is alkotmányellenes. Nem győzök csodálkozni, hogy nem akadt egy-két öntudatos honatya, aki az alkotmánybírósághoz fordult volna a felülbírálatát kérve. De vajon elvárhatjuk-e ezt a kormányon levő Béla-pártiaktól, akik vígan megszavazták?

2. A pozsonyi képviselők országos törvényt alkottak egyetlen falu néhány elégedetlen, ráadásul nem őshonos polgára kedvéért. Hová juthat az az ország, ahol egy csoport érdekei miatt törvényeket hoznak, szabnak át? Ahol bárki a hasára ütve kitalálhatja, mit szeretne, s már lohol is a kormányfő a sleppjével, ül is össze a parlament, és kap a nyakába az ország egy új törvényt. Koma-sógor alapon.

3. A civilizált Európában nemzetközi egyezmények védik a kisebbségek anyanyelvi jogait. Ebbe beletartozik a közigazgatási elrendezés hátrányos megváltoztatásának a tilalma is. Igaz, Szlovákiában mindent lehet. A megyerendszert is úgy szabták át, hogy fittyet hánytak az etnikai elvekre. Akkor miért ne tudnának „elbánni” egy-egy pár száz lakosú településsel? Persze, azt is tudjuk, hogy Szlovákia fényévekkel messzebbre esik Brüsszeltől, mint Magyarország, ezért a brüsszeliták nem fogják Pozsonyt vegzálni.

4. Amikor az önkormányzatok „ajándékba kapták” a községben levő ingatlanokat, elhasznált, leélt, „lapos tetős” ingatlanok fenntartásának a terhét vették a nyakukba. Iskoláét, óvodáét, községházáét, tűzoltószertárét stb. Az azóta beléjük fektetett – fejlesztés vagy csak állagmegóvás miatt – anyagiak az illető község vagyonát gyarapították. Mi több,  az ingatlanok zöme annak idején (a ’60-as, ’70-es években) úgynevezett Z akcióban épült, és az építésben, remélve, hogy közös értéket teremtenek, a közösség, a falu apraja-nagyja részt vett. Kalákában épültek az iskolák, óvodák, kultúrházak. Ki formálhat jogot arra, hogy csak úgy beletelepszik?

Tisztában vagyok vele, hogy a fenti érvek egyike-másika pusztán a józan paraszti logikát követi.

De talán csak akad közösségünkben néhány jó szándékú jogász, közgazdász, netán politikus, aki jobb dolga híján gondolkodóba esik, rendjén van-e a dolog?

Hogy ebben a banánköztársaságban a végtelenségig kihasználhat bennünket a többség? Pusztán a többség jogán?

Aki beteszi a lábát a szomszéd udvarába, ha jó nevelést kapott, előbb csönget, köszön, s nem a követelőzéssel kezdi az ismerkedést.

Igaz, ehhez tudnia kell, hogy nem mindenütt ő van otthon.

Megjelent a Magyar7 2019/6. számában.

Képgalériánk:

0 HOZZÁSZÓLÁS
Száraz Dénes 2019. július 15., hétfő

A magyarországi ellenzék európai megnyilvánulása

Ilyen Szlovákiában nem fordulna elő...

Kövesdi Károly 2019. július 14., vasárnap

Móricz Zsigmond ürügyén

A 140 éve született Móricz táboroktól, ízlésektől függetlenül talán a legsokrétűbb, a korabeli magyar társadalmat legkomplexebb módon megjelenítő írója. 

Haják Szabó Mária 2019. július 13., szombat

Már megint szembejött az a fránya valóság

Vajon minek kell még történnie ahhoz, hogy Európában azok legyenek a hangadók, akik tudomásul veszik a puszta valóságot, és a bűnösből nem csinálnak hőst?

Száraz Dénes 2019. július 12., péntek

Idegenben jó a döntetlen

A focipályákon túl is zajlanak a párharcok.

B. Vida Júlia 2019. július 11., csütörtök

Életillat a levegőben

Ami nem változott, az a földes gazdák és földművelők kiszolgáltatottsága. Nagy lutri ez.

Száraz Dénes 2019. július 11., csütörtök

Ők tárgyalnak, mi kukkolunk!

Pszt! Állítólag ma tárgyalnak! Lábujjhegyre egész Felvidék! Most fogják egységesen eldönteni az eldönthetetlent!

Száraz Dénes 2019. július 08., hétfő

Turpiskodó összefogás

Az az ember érzése, hogy miután a Most-Híd és az MKP is a maga módján „otézott” egyet a felvidéki magyar összefogás témában, ezzel mintha letudták volna a kötelező kűrt.

Agárdy Gábor 2019. július 07., vasárnap

Míg kér a nép...

a leggazdagabbak mintegy megháromszorozták vagyonukat az elmúlt évtizedben.

Kolek Zsolt 2019. július 06., szombat

A velünk élő Kádár János

Kádár történelmi bűne, hogy a magyar társadalomból kiirtotta a szolidaritást.

Kövesdi Károly 2019. július 06., szombat

Az alagút népe

Most derült ki igazán, milyen elpackázott lehetőség volt a két évvel ezelőtti kerekasztaltól úgy felállni, hogy nem történt semmi.

Vélemény
Haják Szabó Mária: Már megint szembejött az a fránya valóság

Vajon minek kell még történnie ahhoz, hogy Európában azok legyenek a hangadók, akik tudomásul veszik ...

Száraz Dénes: Idegenben jó a döntetlen

A focipályákon túl is zajlanak a párharcok.