Kövesdi Károly

2019. február 08., 15:01

Száll a kakukk

Közismert: ami napjainkban a Csallóközben történik, nem más, mint az erőszakos asszimiláció folytatása. Az R7-es gyorsforgalmi út megépítésével pedig még nagyobb fordulatra kapcsol az államgépezet, amely mindezt ösztönzi. A beköltöző szlovákság felrúgja a sok évszázad alatt kialakult etnikai arányokat, szétveri a faluközösségeket, elértékteleníti a természeti környezetet. Az egykori, életet adó szántók helyén tyúkketrecek sora, sódergödrök, munkagépek diktálják a tempót és alakítják a polgári tudatot. Utánuk üget a nyelvváltás, a magyar nyelv beszorítása a konyhasutba.

Élünk a gyanúperrel, hogy mindez nem a véletlen műve.

Elég ránézni Pozsony térképére, mekkora üres, beépítetlen telkek terpeszkednek az egyes városrészek között. Vajon miért nem folyik lázas építkezés a főváros fehér foltjain, vagy mondjuk nyugat–keleti irányban? Miért nyomul mindenki dél-délkelet felé? Mintha az egész ország honfoglaló tömege úgy született volna erre a világra, hogy egykor majd a Csallóközi rónán fog megtelepedni. Dehát erről már annyi cikk született, hogy inkább lássuk a tényeket, amelyek a „lex Nagyszarva” kapcsán jutnak eszébe az embernek. Jelesül: miért nem lehet elfogadni a sebtiben megváltoztatott oktatási törvényt? Mi a gond vele?

1. Felülírja az önkormányzati törvényt, és sérti az önkormányzatok jogát. Az önkormányzat mindenütt a világon autonóm. Megtervezi, hová mit épít, mibe fekteti a polgárok pénzét, hogyan kommunikál a lakosokkal. Ez az új törvény ezért is alkotmányellenes. Nem győzök csodálkozni, hogy nem akadt egy-két öntudatos honatya, aki az alkotmánybírósághoz fordult volna a felülbírálatát kérve. De vajon elvárhatjuk-e ezt a kormányon levő Béla-pártiaktól, akik vígan megszavazták?

2. A pozsonyi képviselők országos törvényt alkottak egyetlen falu néhány elégedetlen, ráadásul nem őshonos polgára kedvéért. Hová juthat az az ország, ahol egy csoport érdekei miatt törvényeket hoznak, szabnak át? Ahol bárki a hasára ütve kitalálhatja, mit szeretne, s már lohol is a kormányfő a sleppjével, ül is össze a parlament, és kap a nyakába az ország egy új törvényt. Koma-sógor alapon.

3. A civilizált Európában nemzetközi egyezmények védik a kisebbségek anyanyelvi jogait. Ebbe beletartozik a közigazgatási elrendezés hátrányos megváltoztatásának a tilalma is. Igaz, Szlovákiában mindent lehet. A megyerendszert is úgy szabták át, hogy fittyet hánytak az etnikai elvekre. Akkor miért ne tudnának „elbánni” egy-egy pár száz lakosú településsel? Persze, azt is tudjuk, hogy Szlovákia fényévekkel messzebbre esik Brüsszeltől, mint Magyarország, ezért a brüsszeliták nem fogják Pozsonyt vegzálni.

4. Amikor az önkormányzatok „ajándékba kapták” a községben levő ingatlanokat, elhasznált, leélt, „lapos tetős” ingatlanok fenntartásának a terhét vették a nyakukba. Iskoláét, óvodáét, községházáét, tűzoltószertárét stb. Az azóta beléjük fektetett – fejlesztés vagy csak állagmegóvás miatt – anyagiak az illető község vagyonát gyarapították. Mi több,  az ingatlanok zöme annak idején (a ’60-as, ’70-es években) úgynevezett Z akcióban épült, és az építésben, remélve, hogy közös értéket teremtenek, a közösség, a falu apraja-nagyja részt vett. Kalákában épültek az iskolák, óvodák, kultúrházak. Ki formálhat jogot arra, hogy csak úgy beletelepszik?

Tisztában vagyok vele, hogy a fenti érvek egyike-másika pusztán a józan paraszti logikát követi.

De talán csak akad közösségünkben néhány jó szándékú jogász, közgazdász, netán politikus, aki jobb dolga híján gondolkodóba esik, rendjén van-e a dolog?

Hogy ebben a banánköztársaságban a végtelenségig kihasználhat bennünket a többség? Pusztán a többség jogán?

Aki beteszi a lábát a szomszéd udvarába, ha jó nevelést kapott, előbb csönget, köszön, s nem a követelőzéssel kezdi az ismerkedést.

Igaz, ehhez tudnia kell, hogy nem mindenütt ő van otthon.

Megjelent a Magyar7 2019/6. számában.

Képgalériánk:

0 HOZZÁSZÓLÁS
Száraz Dénes 2019. március 17., vasárnap

Nem azt mondták, Béla!

Mi lesz a somorjai politikai nagyágyúval?

Száraz Dénes 2019. március 16., szombat

Tudathasadásos állapot

Mi majd megvívjuk újabb kicsinyes pártcsatánkat.

Kolek Zsolt 2019. március 15., péntek

A kutyák népe még ismeri a farkasok dalát - gondolatok március idusán

1848 forradalmi márciusának üzenete a megszerzett jogok megtartása, az értékmentés.

Molnár Judit 2019. március 13., szerda

Kampányfinis lövészárkokban

Nincs viszont a magyarok körében hitelességi gondja a kampányban alig látható František Mikloškónak. Ő aktív politikusként is azon kevesek közé tartozott, aki pontosan értette gondjainkat, nyitott volt irányunkban...

Száraz Dénes 2019. március 13., szerda

Bugár szembesítése

Ma már közel sem tartja felelőtlennek Szlovákiában egy magyar indulását a köztársasági-elnök választásokon.

Horváth Szomolai Andrea 2019. március 12., kedd

Szüleink nyelvét gyerekeink hangján őrizzük

„Magyarul küzdök, magyarul tűrök, magyarul dobbanok és magyarul álmodom”

2019. március 11., hétfő

Választások vagy válaszút előtt

Napokon belül elérkezhet az a pillanat, amikor újra kell gondolni a felvidéki magyarság jövőjét.

Száraz Dénes 2019. március 11., hétfő

Ki van a pácban?

Csak sajnálni lehet a magyarországi ellenzéket az EP választások előtt. Nincs témájuk, nincs mibe kapaszkodniuk, semmi okosat nem tudnak kitalálni.

Molnár Judit 2019. március 10., vasárnap

Hét évtized szolgálata

Ünnep ez! Nem hivalkodón, nem a valóságot elfedő, önfeledt mulatozással, hanem csak úgy visszafogottan, józanul átgondolva jót és rosszat.

Száraz Dénes 2019. március 07., csütörtök

Kiska felelőtlensége

2014-ben Robert Fico ellenében nagyon sok magyar szavazatot kapott, de ezt államfőként semmivel sem viszonozta, tudomásul sem vett minket!

Vélemény
Száraz Dénes: Nem azt mondták, Béla!

Mi lesz a somorjai politikai nagyágyúval?

Száraz Dénes: Tudathasadásos állapot

Mi majd megvívjuk újabb kicsinyes pártcsatánkat.

Kolek Zsolt: A kutyák népe még ismeri a farkasok dalát - gondolatok március idusán

1848 forradalmi márciusának üzenete a megszerzett jogok megtartása, az értékmentés.