2022. november 7., 10:32

Rendszerváltó novemberek

Ma már ugyanolyan november 7., mint november 5. vagy 14. Pedig nem volt ez mindig így, a korábban születettek még emlékezhetnek munkaszünetre, államünnepre! Ma már viszont ez a nap is beleszürkült a novemberi köd homályába, valamikor kényszerű és megkerülhetetlen volt a hatása, mondhatnám, lebilincselő. Sőt, talán megbilincselő is, ha nem elég lelkesen szóltunk róla!

lenin
Fotó: speakola.com

Mert állítólag egyszer „november hetedikén fegyvert fogott minden szegény”! Visszhangzott a szocialista tábor világában hosszú évtizedeken át. Pedig hol lett volna annyi fegyver, mint amennyi szegény volt 1917-ben a cári Oroszországban, még puskapor se.

A második világháború után kötelező államünnep és munkaszüneti nap volt nálunk is, ünnepelni kellett a valódi forradalom napját! Mellette eltörpült március 15. nemzeti szabadságvágya, október 23. pedig maga volt a megtestesült gonosz, egy nemzetellenese ellenforradalom! November 7-én a fellobogózott és vörösbe öltöztetett iskolában napokon keresztül minden óraközi szünetben játszották a hangszórókon keresztül az internacionálét, amire a padokból felpattanva, kezünket a szívünkre szorítva, vigyázzba kellett vágni magunkat. Ezt tették mindenhol, a Szovjetunió vazallus országaiban is a nagy októberi szocialista forradalom napján!

A magyar helyesírás akkori szabályzata is kivételezett a nagy testvérrel! A többi ország neve elé tilos volt határozott névelőt (a, az) tenni, Szovjetunió neve elé pedig pont ellenkezőleg, kötelező volt!

Nagy októberi szocialista forradalom! Egyáltalán nem volt nagy ez a forradalom, főleg minket érintő jelentőségében volt kicsi. Nem az emberek és a nemzet szabadságát tűzte a zászlajára, valójában egy diktatúrát hozott létre. Csak odabiggyesztették utólag a „nagyot” a nevéhez, mert ettől a naptól, az Oroszország akkori fővárosában, Petrográdban történt lázadástól számítódott a szocialista időszámítás. Talán csak a finnek örülhettek „nagyságának”, mert a forradalom kitörése meghozta számukra a függetlenséget. Talán ez volt fizetség és köszönet az oroszoktól, amiért előtte Lenin Finnországba menekülhetett a cári Oroszországból, és ott élhetett Krupszkajával hazatéréséig. Krupszkij otthon maradt.

Ráadásul még októberi se volt, hiszen november 7-én ünnepeltük! Mennyiben lehetett szocialista? Semennyiben!

Csak a hazai szocialista szellemiségű történelemszemlélet tanította úgy szovjet mintára, hogy békés munkások és katonák vonultak ki tüntetni Petrográd utcáira az ideiglenes kormány ellen, amely vérbe fojtotta a békés tiltakozást. Az igazság az volt, hogy a frontról szökött, bolsevikok által felfegyverzett csőcselék konflisokra szerelt géppuskákkal járta a várost, a lázadók fosztogattak és számtalan civilt megsebesítettek, megöltek. A bolsevikok átvették a hatalmat, és az erőszakkal meghonosított, mindenek fellett álló marxista-leninista világnézeten kinevelődött egy nyugatellenes szocialista uralkodó elit. A második világháborút követően a szocialista tábor országaiban is.

Az a politikai őrület, ami 1917. október vagy november 7-én kezdődött, a világtörténelem legsötétebb korszakai közé tartozik. Számos országban, köztük nálunk is diktatúrát szült, amely saját magát, félrevezető és megtévesztő módon, népi demokráciaként tartotta számon.

A világ viszont nem okult ebből! Külső segédlettel, megrendelésre, felzúgnak még napjainkban is álforradalmak. Ilyen volt Kijevben 2014-ben a Majdan, amely irányított oroszellenes zavargásból akkoriban majdnem háborúvá nőtte ki magát. De ami akkor késett, nem múlott… Ugyanis nem mindegyik forradalom annyira bársonyos, mint 1989-ben a november 17-ei volt!

Megosztás
Címkék