Rajtunk múlik
Nehéz lesz! De mikor volt könnyű? Minden évet nehéznek, egyre nehezebbnek érzünk, most sincs másként. Mozgalmas is lesz, annyi szent! Mint ahogy mozgalmas volt a már mögöttünk hagyott tizenkét hónap is, a maga felfoghatatlan furcsaságaival – a hatalomnak a túléléséért mindenre képes, a hazugságot munkaeszközként alkalmazó praktikáival, korruptságával, erkölcsi züllöttségével.
A jól teljesítő gazdasággal, ahol az emberek eddig soha nem látott mértékben adósodnak el. És a megélt örömeinkkel együtt, mert közösségként, és egyéni életünkben is meg lehet találni azokat a szép pillanatokat, amelyek fogódzót jelentenek, lendületet adnak, s az „igenis, megéri” boldog érzését.
Az idei év választási szuperév. Ne legyenek kétségeink, kíméletlen harc lesz!
Márciusban államfőt választunk, valószínűleg két fordulóban is, májusban az európai parlamenti mandátumokért alakul küzdőtérré a politikai színtér. Az államfőjelöltek eddigi listája is azt mutatja, színes a paletta. A választás a magyarokat sem hagyhatja hidegen, hiszen, ahogy öt éve Bárdos Gyula, úgy idén Menyhárt József indításával van magyar jelölt is. És Bugár Béla is magyar voksokra (is) számít, holott pártja még indulása bejelentésekor fontosnak tartotta közölni, hogy nem magyar jelöltként indul. Csak halkan megjegyezzük, szükség sem volt a kinyilatkoztatásra, a magyar közösség józanabbik fele egy percig sem gondolta, hogy Bugár Béla magyar jelölt lenne. Az elmúlt évek megmutatták, mennyire hatodrangú számára a magyarkérdés, helyzetünk, közösségi ügyeink képviselete, jogállásunk megerősítése. A zsebpolitika fölülírja a közösségi érdekeket. Bugár mára teljesen hiteltelenné vált, ez azonban erősítheti Menyhárt Józsefet, akinek a jelöléssel lehetősége lesz a közbeszédbe bevinni a nekünk fontos és érzékeny kérdéseket is. És ugyan számarányunk gátat szab vágyainknak, de az csak rajtunk múlik, hogy képesek leszünk-e megmutatni, még erős közösség vagyunk, nem lehet áttekinteni a fejünk fölött.
És rajtunk múlik az is, hogy kellő felelősséggel viszonyulunk-e majd az európai parlamenti választásokhoz, amely nem csupán egy-két megszerezhető mandátumról szól, hanem Európa jövőjéről. Folytatódik-e a liberális tobzódás, Európa teljes ki- és elárulása, etnikai és vallási térképének erőszakos megváltoztatása, vagy megőrizzük kultúránkat, védjük gyökereinket, s Európát meghagyjuk az európaiaknak. Csak rajtunk múlik!
A politikai és közösségi történések mellett az év saját magunk vállalásai miatt is mozgalmasnak ígérkezik. Azt ígértük, hogy a Magyar7-tel hétről hétre olyan lapot adunk az Önök kezébe, amely véleményformálóként igazodási pont lesz, az ügyeket közüggyé teszi, ha kell, a visszásságokra rámutat, és krónikása lesz a mi kis felvidéki világunknak. Ezt tettük eddig, ezt tesszük eztán is, mert a visszajelzések, s a folyamatosan bővülő előfizetői jegyzékünk azt mutatja, jó úton járunk. De figyelünk olvasóink igényeire, így új tartalmakkal is bővítjük lapunkat, a pénzügyi, avagy egészségügyi tanácsok mellett a könnyedebb témáknak is helyet adunk.
Tehetjük, hiszen bővülünk, a következő héttől az eddigi 68 helyett már 84 oldalon jelenik meg a Magyar7.
Ugyancsak olvasóink kérésének teszünk eleget azzal a fontos, a regionális tartalmakat érintő változással, hogy eztán nem lesz nyugati, középső és keleti változata a lapnak. A Tájaink rovatunk oldalszámát kibővítjük, így minden térségben olvashatnak a többi régió történéseiről. Számunkra öröm ennek a sokak által megfogalmazott igénynek eleget tenni, hiszen eszerint a csallóköziek kíváncsiak, mi történik a Bodrogközben, a gömöriek is szívesen olvasnak a mátyusföldi történésekről, s az Ung-vidéken sem mellékes, mi foglalkoztatja a Garam mentén élőket, és ez az egymás iránti nyitottságot mutatja. Rajtunk nem múlik!
