Pellegriniék határozatlansága: két szék között a Hlas
Ha az elmúlt két évben valaki azt mondta volna, hogy nem Peter Pellegrini vezeti a közvélemény-kutatásokat, akkor azt nagyon kevesen hitték volna el. Eddig a Hlas volt a legerősebb párt, de mostanra nemhogy a második, hanem a harmadik helyre szorult vissza. Vajon mi lehet az oka Pellegriniék visszaesésének?
Megalakulásukat követően a Hlas azonnal az élre ugrott a közvélemény-kutatásokban. Sokan úgy gondolták, Peter Pellegrininek csak ki kell várni a kormányzásképtelen jobboldali koalíció időszakát, utána jöhetnek ők, akik majd megnyerik a választást, és kormányt alakítanak. Ez még természetesen megtörténhet, hiszen bő két hónappal vagyunk a választás előtt, de a felmérések alapján Pellegriniéket már a Progresívne Slovensko is megelőzi.
Ám ahogy központi téma lett az orosz-ukrán háború, az infláció, és a gazdasági válság, ezeket nem tudták megfelelően kommunikálni. Sőt, gyakorlatilag nem is tudtak mit mondani. Ahogy gyengült a Hlas, úgy erősödtek meg Ficóék. Főleg azért, mert határozott és világos álláspontot tudnak mondani a választóiknak. Az igaz, hogy inkább a radikális réteget mozgósítják, de úgy látszik, hogy a középen álló, mérsékelt és szociáldemokrata, és a főleg nyugdíjasokból álló szavazók is inkább a magabiztosabb Smerhez húznak.
Pellegriniék ugyanis a kulcsfontosságú témákban hallgatnak. Nem egyértelmű, hogy akkor most Ukrajna, vagy Oroszország mellett állnak ki a háborúban. Mint ahogy az sem, hogy hol látják Szlovákia jövőjét: Nyugaton, az euroatlanti térségben, vagy Keleten. Persze a Hlas igyekszik az egyik, és másik álláspontot is is képviselni, de a választóik nagy részét ez összezavarja.
A középen állok számára ez a kommunikáció megfelelő lehet, de nekik más alternatíva is kínálkozik, sokaknak problémát jelent a párt smeres múltja.
Pellegriniék azt hitték, ha nem mondanak semmit, ha kimaradnak a konfliktusokból, akkor ők lesznek azok a jófiúk, akik a „lassú víz partot mos” alapon behúzzák a választást. Csakhogy a politikában nem elég szépnek és jónak maradni, ha valaki fel akarja venni a versenyt, akkor bele kell állni a konfliktusokba. Azt sem mondják ki egyértelműen, hogy kikkel szeretnének kormányozni. Számukra kellemetlen, hiszen, ha azt mondják, hogy a jobboldali pártokkal kell alakítani egy centrista kormányt, akkor a választóik egy része amerikai ügynököknek, liberálisoknak, vagy brüsszeli bürokratáknak nevezi majd őket.
Pofon jobbról és pofon balról – a Hlas valóban sodródik, és keresi a kiutat. Miközben az egyes közvélemény-kutatások egyre alacsonyabban mérik őket, könnyen előfordulhat az is, hogy még azok a választók is elfordulhatnak tőlük, akik egyébként rájuk adnák le a voksukat, mert a győztesek felé húznak. Kicsit hasonló a helyzet, mit az egykori Sieť esetében.A 2016-os választás előtt ők voltak a legerősebbek a jobboldalon, mindenki messiásként tekintett Procházkáékra. A hajrában aztán elbizonytalanodtak, és a Smerrel való együttműködést nem teljesen zárták ki, zavarosan kommunikáltak. Az eredmény magáért beszélt, alig jutottak be a parlamentbe. Pellegriniék is tudják, ha nem változtatnak politikájukon, akkor könnyen a Sieť sorsára juthatnak.
