Ördögi körök és ellentmondások a szlovákiai politikumban

Miközben a KDH, a formálódó ellenzéki tömörülés egyik pártjának elnöke a fokozódó magyar veszéllyel riogat olyan értelemben, hogy a magyar kormány bekebelezési szándékának első áldozata Szlovákia lehet, és a jelenlegi magyar származású közlekedési miniszter is inkább a magyarlakta Dél-Szlovákia fejlesztésére összpontosít az északi országrészek kárára. Akkor itt valami még sincs rendjén.

Ugyanakkor teljesen rendben van, hogy Andrej Danko, a szlovák parlament elnöke, a Szlovák Nemzeti Párt első embere az Orbán-kormány és a magyar testvérek melletti hivatalos szlovák kiállást sürgeti. Ellentétben a „demokrata” szlovák köztársasági elnökkel, aki együtt szapulja Macron francia elnökkel a magyar kormányt az általuk feltételezett Brüsszel ellenes magatartása miatt. Kiska ráadásul populistának is nevezi Orbánt emiatt. Pedig lehetséges, hogy a jelenlegi államfő állhat majd annak az ellenzéki tömörülésnek az élére, amely leválthatja a jelenlegi kormánykoalíciót. Akkor valami itt nincs rendjén.

Amíg a magyar miniszterelnök a nemzetállamok szuverenitása és Európa arculatának megőrzése érdekében ádáz vitában áll Macron francia elnökkel, addig Kiska a pozsonyi találkozásuk során, partnernek, szövetségesnek és barátinak nevezte az általa vezetett Franciaországot és a francia elnököt pedig az unió meghatározó személyiségének, akinek határozott elképzelése van annak jövőjére vonatkozóan. Szerinte hozzá hasonlóan kéne tekintenünk mindnyájunknak a közös, egységes és befogadó Európa kialakítására. Ez azt is jelenti egyúttal, hogy Kiska ellenzi az erős nemzetállamok Európájának megőrzését, a kötelező befogadási kvóta elutasítását, valamint a nemzeti határok önvédelmének szükségességét. Pedig ezeket az elveket a V4-ek tagállamai eddig közösen hirdették, igaz, különböző vérmérséklettel. Ezt tükrözik az MKP külpolitikai elképzelései is.

Miközben a magyar- szlovák kormányközi kapcsolatok az utóbbi időben kielégítőnek mondhatók, ugyanúgy, mint a V4-eken belüli együttműködésük is, addig a Most-Híd, a szlovák kormánykoalíció tagjaként nem élvezi a magyar kormány bizalmát, Bugár Bélát sem fogadják el hiteles magyar politikusnak, talán magyarnak sem, de vegyespártját semmiképp sem tartják annak. Stratégiai partnerként a jelenleg még parlamenten kívüli Magyar Közösség Pártját fogadják el, amely viszont közelebb áll a szlovák ellenzéki oldalhoz, mint a jelenlegi szlovák kormánykoalíció pártjaihoz. Természetes, hogy a magyar kormány a magyarok által lakott régiókban a gazdasági és infrastrukturális fejlesztések valamint a beruházások támogatásának elosztását a felvidéki magyar párttal koordinálja és realizálja, már csak azért is, mivel az MKP a megyei és helyi önkormányzatokban meghatározó szerepet tölt be.

Miként változhatnak a szlovák-magyar kormányközi kapcsolatok a szlovák ellenzék esetleges parlamenti győzelmét követően? A Smer vereségével könnyen elveszítheti a Fidesz az egyik legfontosabb külföldi szövetségesét. A Fidesz szempontjából a Most-Híd kormánytagsága, kormányon- vagy parlamenten kívülisége teljesen közömbös, hidegen hagyja. Azonban a helyzet korántsem ennyire egyszerű, mivel a szlovák demokratikus ellenzékben is többen egyfajta követendő példaként tekintenek a Fideszre. Kiskát leszámítva, az MKP-t beszámítva. Ezért lenne fontos az MKP szerepvállalása egy kibontakozó ellenzéki szövetségben, hogy aztán parlamenti részvételével ellensúlyozni tudja a koalícióban a KDH esetleges nacionalista túlkapásait, valamint fékezze a liberalizmus és álszenteskedés mögé rejtőzködő gazdasági érdekpolitika térhódítását az országban.