Németh Zsolt: az EU-ban a visegrádi együttműködés a legsikeresebb
Felidézte, hogy Magyarország már ötödszörre látja el az elnökségi teendőket. A jelenlegi mottó az, hogy "a V4 összeköt".
Az elnökségi program négy pillérre épül: európai, regionális, digitális és globális Visegrád. Az első a közös európai fellépés célkitűzését jelzi. A regionális és a digitális együttműködés egyebek mellett a belső erőforrások mozgósításáról, a kultúrák összekapcsolásáról szól. A globális Visegrád tekintetében pedig komoly eredmény, hogy a régiót észrevették a világban az elmúlt években, és a közelmúltban például Kína-Közép-Kelet-Európa csúcstalálkozót tartottak Budapesten.
Németh Zsolt úgy vélekedett, hogy egyre nagyobb a régió jelentősége, ezért döntött úgy az Országgyűlés, hogy hat bizottsága is visegrádi keretek között egyeztessen. A jelenlegi találkozó a második - közölte.
A magyar politikus egyúttal meghívta a résztvevőket a visegrádi házelnökök következő formális találkozójára, amelyet március első két napján tartanak majd, valószínűleg a Balatonnál.
Németh Zsolt szerint a bővítési politika az EU egyik sikerterülete az utóbbi években. A nyugat-balkáni integráció nemcsak gazdasági, hanem fontos biztonságpolitikai érdek is, mind a csatlakozni kívánó országoknak, mind Európa egészének - jelentette ki. Úgy fogalmazott, hogy képviselőkként valahol a kormányok és a társadalom között félúton helyezkednek el, és mindkét irányba befolyást tudnak gyakorolni.
Közép-Európa támogatja a nyugat-balkáni bővítést, Nyugat-Európában azonban nem ennyire egyértelmű a helyzet - mutatott rá Németh Zsolt. Azt mondta, a jövő év fontos lesz a bővítési politikában: arra számítanak, hogy Montenegró és Szerbia is tovább tud majd lépni, és bíznak benne, hogy a többi nyugat-balkáni ország is előrehaladhat.
Előadásában Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára kifejtette: Magyarország "természetes szövetségese" a nyugat-balkáni térségnek, amely nemcsak földrajzilag, hanem kulturálisan is Európa része.
Olyan kihívások érték a közösséget, amelyekre nem volt precedens, és amelyek kialakulásáért nem az európaiak voltak felelősek, mégis őket érte kár - jegyezte meg, megemlítve a gazdasági válságot, a migrációs hullámot és a britek kilépését (Brexit).
A fenti folyamatok soha nem látott megosztottságot okoztak Európában, és a kialakult környezet nem túl kedvező a bővítés folytatásához - mondta az államtitkár.
Takács Szabolcs szerint pragmatikus, mérsékelt vitát kell folytatni. A nyugat-balkáni térség jövője egyben a saját jövőnk is - jelentette ki. Úgy fogalmazott, hogy ambiciózusnak kell lenni, ugyanakkor meg kell maradni a realitás talaján.
Maciej Popowski, az Európai Bizottság európai szomszédságpolitikáért és bővítési tárgyalásokért felelős főtitkárhelyettese kiemelte, hogy az EU elkötelezett a Nyugat-Balkán integrációja mellett, a bővítési folyamat azonban csak akkor lehet sikeres, ha azt nemcsak a tagállamok közössége, hanem a lakosság is támogatja. Arra hívta fel a figyelmet: az egyes államokon múlik, mikor válik valósággá a csatlakozásuk. Kompromisszumokat ugyanakkor nem köt az unió, a jogállamiság például kötelező - szögezte le Maciej Popowski.
Benkő Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a visegrádi négyek Közép-Európa déli kiterjesztéseként tekintenek a Nyugat-Balkánra, amelyet teljesen körülvesz az EU.
Felidézte, hogy két éve több mint egymillió migráns haladt át a Nyugat-Balkánon, ami ismét rávilágított az együttműködés fontosságára.
Magyarország biztonsága erősen függ a térségtől, amit az is bizonyít, hogy több mint ötszáz magyar katona szolgál nyugat-balkáni békefenntartó missziókban - mondta.
Kijelentette: őszintén hisznek abban, hogy a bővítési folyamat biztonságosabbá teszi Európát.
A szerdai ülésnek A Nyugat-Balkán stabilitása - az európai integráció perspektívái, a csütörtökinek pedig A közös kül- és biztonságpolitika jövője a címe.
