Nem kérünk a hormonokból
Közel húsz éve még több mint háromszázezer nő szedett fogamzásgátló tablettát, napjainkban pedig már csak százezer. Legalábbis ezt mutatják a statisztikai adatok. Néhány évtizede forradalmat jelentett a nem kívánt terhességek megelőzésében az antibébitabletta, manapság azonban egyre kevesebb nő használja. Talán mert azóta újabb módszerekkel is lehet védekezni a „gólya ellen”. De azt sem tartom kizártnak, hogy a nők egyfajta öntudatra ébredtek, és jobban vigyáznak a testükre, esetleg féltik termékenységüket. Ez utóbbi bizony egyre nagyobb kincs.
A nőgyógyászok egy része csak csóválja a fejét az adatok hallatán. És nem győzik elmondani, ezek a mai modern pirulák már beszélő viszonyban sincsenek a kezdetleges régiekkel. Nincs mitől tartani. Jóval kisebb mennyiségű hormont tartalmaznak, sokkal kevesebb mellékhatásuk van. S akár még gyógyszerként is alkalmazhatók, például a rettegett endometriózis ellen. Szedése jót tesz azoknak is, akik fájdalmas-görcsös, erős menzesszel küzdenek.
Az igazság azonban az, hogy mai fiatal nők félnek a hormonoktól. Jobban, mint anyáik. Félnek attól, hogy a gyógyszeres védekezés a későbbiekben megnehezítheti a már vágyott teherbeesést és a mellrák, a trombózis kockázata is a szemük előtt lebeg. Még akkor is, ha a doktorok szerint az antibébitabletta felírását mindig alapos orvosi vizsgálat előzi meg, hogy kiszűrhessenek minden kizáró okot. Vannak olyan esetek, amikor az orvos már előre közli, hogy az adott diagnózissal a fogamzásgátló tabletta szedése teljességgel kizárt.
Nem kérünk a hormonokból, vallják a fiatal nők, és lehet, hogy nekik van igazuk. Mert nemcsak az antibébitablettát szedők száma csökkent drasztikusan, de szerencsére abortuszból is egyre kevesebb van. Mindebből pedig kiolvasható, hogy megtalálják a védekezés más módjait, akár a partner bevonásával is.
Örvendetes, hogy a férfiak egyre nagyobb része kíván részt vállalni a fogamzásgátlásban. Nem engedem, hogy hormonokkal tömd magad, a védekezés az én dolgom lesz. Az efféle mondatok manapság már nem mennek ritkaságszámba. Mi tagadás, ez a hozzáállás roppant szimpatikus, persze csak akkor, ha megfelelő felelősség is társul hozzá.
Ami viszont nyugtalanító, hogy az úgynevezett esemény utáni tabletták szedése évről évre növekszik. Talán mert egyre több nő létesít alkalmi kapcsolatot, a bulik sokszor az ágyban végződnek… Ilyenkor jön a hormonbomba, hogy elkerüljék a nem kívánt terhességet. Emlékszem, ez a fajta fogamzásgátló már megboldogult leánykoromban is létezett. És bizony elrettentő volt számunkra néhány diáktársunk tapasztalata. Teljesen tönkre vágta a ciklusukat, finoman szólva, azt sem tudták, merre vannak arccal. Soha ne vegyétek be, mondta sírva az egyik lány, aki igencsak megütötte a bokáját vele. A nőgyógyászok szerint, aki rövid időn belül bevesz két ilyen pirulát, az a hormonháztartását jó időre fölborítja.
A mai fiatal nők más sokban mások, mint mi voltunk annak idején. Csak azért már nem mennek férjhez, mert jön a baba. Többen közülük a családalapítást is mintha kitolnák a végtelenbe… Sokan pedig csak nagy küzdelmek, többéves orvosi kezelések, beavatkozások árán esnek teherbe.
A mostani nők és párok már jobban terveznek, csak néha hiba csúszik a számításba. A gyermekáldás nem mindig csak döntés kérdése. A babák egy része még ebben a modern világban is váratlanul, kéretlenül érkezik és nem akkor, amikorra betervezték. Az élet vagy a bölcs természet már csak ilyen, mindig okoz meglepetést, és nem hagyja, hogy mindent kézben tartsunk. Az új élet pedig – szem előtt tartva a meddő párok tömegét – áldás, amit meg kell becsülni.
