Mosollyal teli gyásznap
Úgy tűnik, Brüsszel új ünnepnapot szeretne rákényszeríteni Európára: az orosz-ukrán háború kirobbanásának évfordulóját kellene méltósággal megünnepelni. Vagy ahogy az oroszok nevezik, a különleges hadműveletnek. Hogy mitől különleges, csak találgatni lehet. Talán a hossza miatt, mert immár négy éve tart, talán a tragikus volta miatt, mert már közel 2 millióra becsülik a háborús áldozatok számát. Egyébként az oroszok már Ukrajna megtámadásakor is különleges hadműveletnek nevezték el a háborút.
Az Európa Unió vezetői, élükön Ursula von der Leyen elnökkel és számos más, főleg európai politikussal egyetemben február 24-én Kijevbe utaztak, hogy együtt emlékezzenek a háború kitörésének negyedik évfordulójára. A vendégek között feltűnt a volt szlovák köztársasági elnök Zuzana Čaputová is.
Miközben tart a véres háború, nem volt mit ünnepelni. Ennek ellenére a hírügynökségi tudósításokban feltűnt a sok mosolygós, ünneplő arc már a reptéri fogadáson és a későbbi programokban is. Mintha nem is gyászolni való emléknap lett volna, hanem tényleg ünnepnap.
A londoni orosz nagykövetség még 2023-ban arra kérte Nagy-Britanniát, hogy kommentálja a Volodimir Zelenszkij vezette Nép Szolgája párt frakcióvezetőjének, David Arahamijának a kijelentéseit, amelyek szerint Boris Johnson volt brit miniszterelnök lebeszélte Kijevet arról, hogy 2022 tavaszán véget vessen az ukrán konfliktusnak. Vajon mi vezethette a „kis kócost”, aki a Covid járvány idején megszegve a kijárási tilalmat rendszeresen bulizott a londoni éjszakában. Ő ugyan ebbe politikusként belebukott, de azóta is van számos követője, akik valamilyen ok miatt keményen kitartanak a háború folytatása mellett, mintha valamilyen érdekük származna belőle.
Erkölcsi bizonyára nem, mert ha Johnson tényleg lebeszélte annak idején Zelenszkijt a konfliktus békés rendezéséről, akkor a bukott brit miniszterelnöknek 2 millió ártatlan áldozat szárad a lelkén, a harctérről ennyi embert vártak haza hiába szeretteik az otthonukba.
Gerhard Schröder egykori szociáldemokrata német kancellár sem kevesebbet állított egy Berliner Zeitungnak adott interjújában, hogy az orosz–ukrán háborút lezárni szándékozó szerződésről már 2022 márciusában írásban rögzített megállapodás született a felek között. Vagyis néhány héttel azok után, hogy Oroszország támadást intézett Ukrajna ellen, készen volt az a kompromisszumokat tartalmazó dokumentum, amelyet Moszkva és Kijev is aláírt a háború befejezéséről. E szerint Ukrajna feladná NATO-ba való belépés tervét, amit Oroszország folyamatosan kritizált, eltörölnék az orosz nyelv tilalmát Ukrajnában, a főleg orosz anyanyelvű Donbasz Ukrajnánál maradna, de autonóm régióként, az ENSZ Biztonsági Tanácsa és Németország garantálná a megállapodás végrehajtását, a Krím-félsziget problémájának megvitatását későbbre halasztották.
Több százezer ember életét lehetett volna megmenteni, ha 2022 áprilisában, néhány héttel az orosz–ukrán háború kirobbanása után életbe lépett volna az a tűzszüneti megállapodás, amelyet az érintett felek már alá is írtak. A nyugati érdekek azonban felülírták a diplomáciai egyezséget (innen származhat a mosoly), mert Nyugat és Biden Amerikája az elhúzódó háborúval akarta meggyengíteni Oroszországot.
Zelenszkijék akkor elszalasztották a tárgyalásos megoldás lehetőségét, ami miatt valamikor felelniük kell a történelem törvényszéke előtt, ugyanúgy, mint azoknak „johnsonoknak”, akik akkor és ma is akadályozzák a békekötést. Ennek tragikus következményei voltak, vannak és lehetnek a jövőben is az ukrán államiságra, gazdaságra és lakosságra is. Európa is belerokkanhat... Ez vajon az emlékezőket nem zavarja? Ez mennyiben ünnepelni való?
