Moldova bizonytalan jövője
Egy korábbi írásomban már fejtegettem Moldova társadalmi állapotát. Akkor azt írtam, hogy a rendkívüli rossz gazdasági helyzetben lévő országnak óriási szüksége van a támogatásokra, hiszen áramellátása a háborútól sújtott Ukrajnától függ. A rossz gazdasági viszonyok mellett az ország most politikai válságba is került, hiszen megbukott a kormány, és könnyen megeshet az is, hogy a következő választás során az Oroszországgal való kapcsolat is új értelmet nyer.
Európa egyik legszegényebb országát súlyos gazdasági válság sújtja, hiszen nem elég, hogy ukrán menekültek nagy tömegéről gondoskodnak, de rendkívül magas az infláció, és emiatt tüntetésekre is sor került az országban.
A gazdasági nehézségek, illetve a korrupciós botrányok eredményeként az európai irányultságú moldáv kormány február tizedikén kénytelen volt lemondani.
Maia Sandu moldovai államfő nem sokat várt, és a pártokkal folytatott konzultáció után végül kinevezte az új kormányfőt, Dorin Recean korábbi belügyminisztert. A parlament február 16-án szavazott bizalmat az új kabinetnek, amely folytatja a Nyugat-barát politikát.
Itt azonban egy nagyon fontos dolgot érdemes kiemelni. Mégpedig azt, hogy Moldovában nagyon megosztott a társadalom. Nagyjából fele-fele arányban vannak azok, akik a Nyugathoz, és az Európai Unióhoz, illetve azok, akik inkább Oroszország felé húznak.
Ez azért is fontos szempont, mert ez a megosztottság a következő választás kimenetelét alapvetően befolyásolhatja.
A legfrissebb felmérések szerint három oroszbarát párt koalíciója nyerné meg az esetleges előrehozott választásokat. Ha tehát a mostanihoz képest más kormány alakulna Chisinauban, akkor Moldova könnyen letérne az Európai Unió, és a nyugati integráció felé vezető útról. Ráadásul Moldova tavaly nyáron kapott tagjelölti státuszt az Európai Uniótól.
Érdemes megemlíteni a Romániához fűződő szoros kapcsolatot is.
A románok ugyanis testvérnemzetként tekintenek a moldávokra, s éppen a háború következményeként felértékelődött a két ország kapcsolata.
Említettük, hogy Moldova energiarendszere Ukrajnától függ, és a gyakran megtapasztalt áramkimaradások miatt nem lehet csodálkozni, ha Chisinau hálásan tekint a segítséget felajánló Bukarestre.
A következő választást követően tehát Moldova teljesen más úton indulhat el. A mélyszegénység és a gazdasági válság következménye, hogy rengeteg fiatal költözik el az országból, így tovább gyengül az Európai Uniót, és a nyugati integrációt erősítők bázisa. Ettől tart egyébként a jelenlegi moldovai kormány, és az államfő, Maia Sandu is, akik szerint Oroszország rendkívüli veszélyt jelent az országra.
Több jel utal arra, hogy Moszkva orosz befolyás alatt akarja tudni Moldovát, hogy megakadályozza az ország Európai Unióhoz való csatlakozását. De vajon jogosak-e ezek a félelmek?
Azért sem könnyű tisztán látni a reális belpolitikai helyzetet, mert valóban hatalmas problémák, megélhetési válság, korrupció feszíti a társadalmat, amelyről az elnök és a kormány igyekszik elterelni az emberek figyelmét.
Az oroszokkal való riogatás pedig a lehető legalkalmasabb eszköz a figyelem elterelésére. A másik oldalon viszont amellett sem szabad elmenni, hogy az orosz vezetésben nyilván vannak elképzelések arról, hogyan lehetne bevonni Moldovát az orosz erőtérbe. Abban azért biztosak lehetünk, hogy az orosz–ukrán háború árnyékában Moszkva nem kezd újabb katonai akcióba, de annak nagyon nagy az esélye, hogy Moszkva támogassa az oroszbarát politikát folytató pártokat, amelyek Moldovát a nyugati útról az ellenkező irányba terelnék.
Az írás megjelent a Magyar7 hetilap 2023/10-es számában.
