Minden rosszban lehet valami jó
A Magyar Szövetség botrányosnak nevezi a Kisebbségi Kulturális Alap (KKA vagy Kult Minor) igazgatóválasztását, és vélhetőleg a nemzetközi szervek elé viszi. Nem a megválasztott személy, a ruszin Ján Štovka ellen van kifogásuk, hanem a kiválasztási elv, eljárás ellen tiltakoznak. Megjegyzendő viszont az is, hogy amennyiben nemzetiségi jelöltben gondolkoztak, számarányunknak megfelelően minket illett volna meg a KKA igazgatói tisztsége.
Miután Martina Šimkovičová miniszter asszony kinevezte a KKA igazgatóját, hat kisebbség - magyar, roma, ruszin, zsidó, goral és német - képviselője kifejezte tiltakozását, és a főügyészhez fordultak a transzparencia teljes hiányát és a bizottság összetételét kifogásolva. A beadvány szerint az eljárás nem volt nyilvános, nem tették közzé sem a jelöltek neveit, sem a pályázati terveiket, és a kiválasztási bizottság többsége a minisztérium hivatalnokaiból állt. A kisebbségi képviselők csak jelképesen voltak jelen a bizottságban, nem volt valódi befolyásuk a döntéshozatalra.
Gubík László emlékeztetett,
A benyújtott pályázatok anyaga máig ismeretlen, honnan tudhatja földi halandó, hogy a bíráló bizottság tagjai megfelelő döntést hoztak az igazgató személyét illetően?
És persze fel kell készülni mindenre, az újabb rosszindulatú támadásokra is! Hiszen Šimkovičovának nem az igazgatóválasztás volt az első fura húzása, kezdeményezése a nemzetiségek ellen. A Szlovák Nemzeti Párt miniszterének nevéhez fűződik a tavaly napvilágot látott brutális szlovák nyelvtörvény-módosítási tervezet, ami 2009-ben az első Fico-kormány által elfogadott, sőt az eredeti, 1995-ös, a magyarellenes Mečiar-kormány által megfogalmazott verzióhoz képest is tartalmaz szigorúbb elemeket. Egyelőre a fiókban hever, de bármikor leporolhatják róla a port, zsarolhatnak vele. Ébernek kell tehát lenni! És sokkal jobb, ha a többi nemzetiséggel együtt vagyunk éberek!
Nem beszélve arról, hogy akár egy parlamenti választást is lehetne közösen megcsinálni! Megegyezés alapján a Magyar Szövetség listáján elindulhatnának roma, ruszin, zsidó, goral és német képviselőjelöltek is. Nem légből kapott az ötlet, a múltban volt rá precedens. A közös politikai fellépés egyik fontos üzenete az összefogás, az együttműködés hangjának felerősödése lenne, de akár több szavazatot is hozhatna a konyhára. Egy ilyen bázisú parlamentbe bejutó párt vonzó lehetne koalíciós partnerként is.
Tárgyalni kellene tehát a Szlovákiában élő roma, ruszin, zsidó, goral, német szervezetek képviselőivel, felhívást intézve a többi nemzetiséghez is. Nem minden esetben érvényes a mondás, hogy a felmelegített vacsora a kutyának se jó. Mert ugye létezett a Felvidéken a kilencvenes években egy Együttélés-Coexistentia-Soužití-Spolužitie-Wspólnota-Zusammenleben-Spivzittja-Koegzystencja politikai mozgalom, ami Kvarda József szavait idézve fennakadt az idő rostáján, Duray Miklós elnökkel együtt. Nem véletlenül!
