Milan Krajniak nemzetébresztőt játszott: "Szlovákok nélkül nem lenne Magyar Királyság sem"

Milan Krajniak, a Sme rodina parlamenti képviselője és egyik jelöltje a márciusi szlovákiai elnökválasztásoknak, előszeretettel tetszeleg a felvilágosult szlovák értelmiségi szerepében. Most azonban megmutatta, ő sem több azoknál az elvakult szlovák nacionalistáknál, akik még Jézus Krisztusban is szlovák testvérüket vélik felfedezni. Krajniak közösségi oldalán is megosztotta súlyos történelmi csúsztatásokkal teli cikkét, amely eredetileg a postoj.sk oldalán jelent meg. Az írás Szent István nevének szlovák eredetén kívül több más történelmietlen állítást tartalmaz. A cikket a következő nemzetébresztő szöveggel posztolta:

"Ne hagyjuk ellopni Szlovákia érdemeit az uhorszkói történelemben.
Mi, szlovákok, nem éltünk ezer évig valamiféle történelmi fekete lyukban, ahonnan hirtelen felbukkant Štúr és Bernolák. A szlovákok nélkül Uhorszkó sosem jött volna létre, és létezése alatt mi egyenértékű államjogi részei voltunk ennek az államnak. Legyünk büszkék arra, amit elődeink tettek, nincs miért szégyenkeznünk. Öntudatosnak lenni annyit jelent, mint tudatában lenni önmagunknak, történelmünknek és kultúránknak. Az a hagyományunk, hogy mi nemcsak a történelem áldozatai voltunk, hanem mi alkottuk a történelmet. Ne féljünk hát jövőnket is formálni."

Ezek után lássunk néhány igazán meghökkentő állítást Milan Krajniak "Szlovák fogadás uhorszkói Istvánra. A szlovákok tetteinek történelme" című írásából. A szlovák szövegből kiragadott mondatok fordításainál szándékosan használtuk a csehszlovák "találmányt", az "uhorszkó" kifejezést, mert az ennyire ostoba, a magyarok történelmét minden téren megbecstelenítő idézetekben bűn lenne a "magyar" szót használni. Egyben ezzel is reflektálni akartunk arra, hogy a szlovák politikus az "uhorszkó" kifejezéssel a magyar állam többnemzetiségű, dehungarizált (magyartalanított) voltát szeretné bizonygatni.

Milan Krajniak írásának előszavában a következőket ismerteti: "A szlovák nemesség támogatása nélkül István soha nem vált volna királlyá, és nem jött volna létre Uhorszkó sem, amelynek Szlovákia, és a szlovákok 800 éven keresztül egyenértékű államalkotói részei voltak. Bratiszlava, kétszer annyi ideig volt Uhorszkó fővárosa, mint Budapest, és Bratiszlavában kétszer több királyt koronáztak mint Budapesten".

Ezen logikával szerette volna Milan Krajniak az egykori történelmi koronázó várost, Pozsonyt, Budapest fölé helyezni. További kérdéseket vett fel az is, ki volt az a "szlovák nemesség" Szent István korában, akiről Krajniak beszél? Ha már ilyen dolgot állítunk, akkor illene is alátámasztani hiteles történelmi bizonyítékokkal.

Kétségbeejtő, mennyire nincsen tisztában Milan Krajniak a történelmi terminológiával, és gond nélkül használja a "Szlovákia, szlovákok" kifejezéseket, olyan történelmi időszakokban, ahol ezek teljes mértékben indokolatlanok és történelmietlenek. Ennél kínosabb már csak a "Bratiszlava" kifejezés folyamatos használata, olyan korszakokban, amikor még Pozsonynak vagy Pressburgnak nevezték ezt a várost, aminek egyébként létezik szlovák megfelelője is: "Prešporok". Krajniak nyilván ennek sincsen tudatában amikor azt írja, Szent István "Bratiszlavában" verette érméit (sic!).

Krajniak a régi matyicás hagyományokhoz (és a szlovák történelemtankönyvekhez) híven cikkében nem felejtette el hangsúlyozni, hogy a honfoglaló magyaroknak "el kellett sajátítaniuk a letelepedett életmódot", mert ugye ők valami primitív barbár nép voltak a fejlett "szlovák civilizációhoz" képest.

Ezek után már csak az az elképesztőbb, amikor Szent István eredeti ősmagyar Vajk nevének szláv eredetét kezdi el fitogtatni, amely véleménye szerint a Viečeslav szláv keresztnév rövidített változata lehet. De a Hont-Pázmány nemzetség ősei sem kerülhették el az elszlovákosítást, lássuk mit ír róluk Krajniak!

"István fogadása a szlovákokra, szlovák fogadás Istvánra.
Géza halála után István ellen fordultak a dunántúli pogány magyar fejedelmek. Ekkor István élete legfontosabb stratégiai tettét vitte véghez: visszatért a szlovák területekre, Nyitrára, és hatalmilag a szlovák Hont és Pázmány nemesi családokra támaszkodott. Éppen ők ketten ütötték lovaggá Istvánt, és uralkodójuknak ismerték el őt. A nyitrai fejedelemség így István hatalmának alapja lett, mégpedig István közös megállapodását követően a szlovák nemesi családokkal."

Krajniak ebben az esetben nem csak Hont és Pázmány nemzeti hovatartozását illetően hazudik az olvasónak, de abban is, hogy a "szlovákok" tették volna le a magyar király uralmának és birodalmának alapköveit. Az már csak hab a tortán, hogy Nyitrát szlovák (sic!) területnek véli, ahol szlovákok uralkodtak a honfoglaló magyarok megérkezésekor a Kárpát-medencébe. Írásában nem felejtette el hangsúlyozni, hogy Szent István országa szervezeti formáját az egykori Nagymorva Birodalomból, illetve a Nyitrai fejedelemségből vette át, ami éles ellentétben áll a magyar történelemszemlélettel, amely (a szlovák politikus írásával ellentétben) több évtizedes történelmi, régészeti és levéltári kutatásokra támaszkodik. Krajniak véleménye szerint Uhorszkó István uralma alatt "Nagymorávia geopolitikai követője lett, melyben Szlovákia végig az ország legfontosabb gazdasági és hatalmi eleme volt".

"István nagyon is tudatában volt annak, ki segítette őt a trónra. Gondolt arra, hogy a mi szlovák őseink is egyenértékű részeinek érezzék magukat Uhorszkónak.
Ezért is vezette be a latint hivatalos nyelvvé. Fiának, Imrének, pedig a következőket tanácsolta: Mert az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő...Mindaddig amíg követői ezt a tanácsot megfogadták, Uhorszkónak, és nekünk - szlovákoknak, együtt a magyarokkal ebben a közös államban jól mentek dolgaink. Amikor a magyarok 800 év után, a 19. század elején, már nem tartották tiszteletben István tanácsát, és Uhorszkót igyekeztek magyarosítani, száz év alatt ez az állam megszűnt"

- írja Krajniak.

Milan Krajniak írásában megjelenő állítások messzemenően túlszárnyalták a Matica slovenská bármelyik nemzetébresztő publikációját, és versenybe szállhatnak azokkal a valótlanságokkal, abszurd kijelentésekkel és hazugságokkal teli népbutító cikkekkel, amelyek a tajnedejiny.sk nevezetű szlovák weboldalon jelennek meg.

Milan Krajniak így nem hogy nem alkalmas Szlovákia köztársasági elnökének, de egyenesen veszélyes is, ugyanis aki ennyire nincs tisztában a mai Szlovákia és a történelmi Magyarország igazi történelmével, az nem csak az itt élő magyar kisebbségre veszélyes, de egyben a szlovákokra is, ugyanis csak egy újabb hamis ámításokra és fellegvárakra épült nemzeti öntudatú szlovák generációt fog kinevelni, éppen olyat, mint ő maga.