Miért politikai helyzet a vészhelyzet?
A koronavírus-járvány fokozódása idején sem csitulnak a belpolitikai kedélyek Szlovákiában! Sőt, egyes pártok pont most, pont ebből akarnak hasznot húzni. Látva a kormány bizonytalanságát, kapkodását, a kormánykoalíció pártjainak néha egymásnak ellentmondó javaslatait, a kormányfő napi szintű szerencsétlen FB-os intelmeit, elérkezettnek látják az időt, hogy visszavágjanak a februári választási vereségért! De vajon szerencsés-e az időzítés? Ki tudja a tuti intézkedést ebben a nehéz helyzetben?
Tudjuk jól, milyen a magyarországi politikai ellenzék! Brüsszelnek egy tál lencséért odaadná szőröstül-bőröstül az egész országot, csakhogy a hatalom közelébe férkőzhessen. Teljesítmény nélkül, sunyi irigységgel, hazugságokkal, aljasságokkal és egy nagy adag cinizmussal szinte mindenre képes.
Majdnem mindenre!
Mert a járvány tombolásának kellős közepén nem kezdeményez országos referendumot az előrehozott választások kiírására, eszébe se jut, hogy ilyennel zaklassa most az embereket. Lehet, hogy csak azért nem teszi, mert hagyni akarja a saját levében főni a jelenlegi magyar kormányt. De feltételezhetően inkább azért nem, mert tudja, ez a kezdeményezés egy ilyen időszakban, egy vészhelyzetben balul üthet ki, és most ezzel a szóval nem feltétlen a baloldal győzelmére kell gondolni. Sokkal inkább a kezdeményezés bukására.
Mivel nagyon sokan úgy vélik, hogy a válsághelyzet irányítóinak, a válságstábnak és a kormánynak ilyenkor nyugalomra van szüksége, mivel az életekkel nem szabad könnyelműen játszadozni, az életeknek nem lehet politikai tétje!
Szlovákiában a Smer és a Hlas viszont nem így gondolkodik. Nekik semmi se drága! Csupán a hatalom visszaszerzése fontos. Ficoék az utcán és tereken gyűjtik az aláírásokat a referendum kiírásához, 350 ezer aláírásra lesz szükségük. Pellegriniék internetes petícióval próbálnak meg nyomást gyakorolni ugyanezzel a céllal. Így vagy úgy simán meglehet nekik a szükséges mennyiségű aláírás.
Az idő viszont sürgeti őket, mert nagyon rezeg a léc a két baloldali párt legfelső szintű politikusai alatt, miután nyolc hónapos raboskodását követően Monika Jankovská egykori igazságügyi államtitkárnak megeredt a nyelve, és várhatóan ennek lesznek áldozatai is az előző kormány meghatározó politikusai között.
Ne feledjük azt sem, hogy Jankovská a Most-Híd akkori igazságügyi miniszterének, Gál Gábornak volt az államtitkára, és tudvalévő, hogy minden tárca csak abban az esetben működik (elhagyva rendesen szót), ha a miniszter és államtitkára között bizalmi a viszony!
Az előző kormány ténykedése kapcsán még élénken él az emlékezetünkben, hogy a bizalom szó mit rejtett magában, elsősorban összefonódást és korrupciót, főleg az igazságügyben. Egy szó, mint száz, sietniük kell, ha nem akarják Ficoék, Pellegriniék és Gálék követni Jankovskát a börtönbe. És ugye Szlovákiában még nincsenek koedukált cellák…
Az is mindenki számára világos, hogy a koronavírus nem fogja magát túlságosan visszafogni az országos népszavazást megelőző kampány során sem, amelynek a tétje az előrehozott választások kiírása lesz. Az ellenzék számára pedig nem babra megy a játék, most tényleg a lét a tét! Ezért ugyanolyan kemény lesz a kampány, mint a parlamenti választás előtti! Annak előjátéka!
De amíg az ellenzéknek csak a kampánnyal kell majd foglalkoznia országszerte, addig a kormányerőknek a járvány megfékezésével, következményeik felszámolásával is törődniük kell, ami nem kis feladat, nem kevés erőt emészt fel.
Ezért nem tűnik fair dolognak az ellenzék részéről jelen pillanatban kezdeményezni a kormány megbuktatását. Most párbeszédre és összefogásra lenne talán a legnagyobb szükség, hogy legyőzhető legyen a legnagyobb közös ellenség: a koronavírus! Vagy ez csak olyan bla..bla..bla
