2022. június 24., 18:22

Micsoda nő ez a férfi

A vizes sportokat tömörítő nemzetközi szövetség, a FINA már döntött: női versenyszámokban csak nők indulhatnak. A döntés a budapesti vizes világbajnokság ideje alatt a Puskás Arénában rendezett FINA-kongresszuson született meg.

szivárvány
Fotó: unsplash.com

Ezzel megszűnt annak a lehetősége, hogy transznemű versenyzők induljanak női úszószámokban. Nem számít tehát az aktuális nemi identitás, vagy az aktuális tesztoszteronszint, ami a legfontosabb férfi nemi hormon. 

Megszűnt tehát annak a veszélye, hogy egy karcsú úszónő mellett a kötél túloldalán egy robusztus Asterix versenyezzen és nyerjen uszodányi előnnyel a hölgyek előtt.

Akik 5-6 éves koruk óta télen, nyáron hajnalban kelve, fáradtságot nem ismerve rótták az uszodahosszokat, faragták rendületlenül idejükből a másodperceket, amíg mások még otthon javában aludtak.

Aztán jön egy divatos identitású sportoló eredeti neme adta fizikai előnyökkel, és oda minden igyekezet, a hosszú és nehéz felkészülés, a napi 15 km úszás... Simán alulmaradnak a világjátékon, életük versenyén.

Mi lett volna például az aprócska Egérkéből (Egerszegi Krisztina), ha olimpiai győzelmei idején összeveti őt a sors egy ilyen identitású alkattal?

Ötszörös olimpiai bajnokunk nemrég osztotta meg a véleményét az ügyben, miszerint a férfisport az férfisport, a női sport pedig a nőké, ezért a transznemű sportolóknak kellene egy külön kategória (egy külön öltözővel, a szerző megjegyzése). 

Vannak ugyanis olyanok, akik valamilyen fogyatékossággal élnek, számukra ott van a paraolimpia, meg tudják méretni magukat a hozzájuk hasonlókkal. Miért ne lehetne például transzolimpia is?

Ott van például a tokiói olimpia legmegosztóbb személyisége, a női súlyemelők + 87 kilogrammos súlycsoportjában versenyző új-zélandi Laurel Hubbard, aki eredetileg férfinek született, de aztán nővé operáltatta magát, így lett az olimpiák történetének első hivatalos transznemű sportolója. Nem valószínű, hogy a súlycsoportjában összejött volna egy olimpiányi transznemű sportoló, de mégis...

Viszont a világjátékok történetében volt már hasonló példa más sportágban is, például atlétikában, csak akkoriban még nem érték tetten az illetőket, illetve nem beszéltek róla ennyire nyilvánosan pro vagy kontra.

Ki ne emlékezne például a cseh Fibingerová súlylökőre, aki annak idején képes volt szinte a stadionból kihajítani a vasgolyót a súlylökő ketreccel együtt... Akinek 1983-as 22,50 méteres fedettpályás világcsúcsa a mai napig érvényben van. Vele szinte egyidőben volt a cseheknek egy másik „könnyűatlétája” is, Jarmila Kratochvílová, akinek 37 évvel ezelőtt 800 méteres női sífutásban elért világcsúcsát (1:53,28) eddig egy nőnek sem sikerült túlszárnyalnia, de férfiak is nyertek komoly versenyeket ennél rosszabb időeredményekkel. 

Nem ártott volna annak idején, nem ártana ma sem a Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek (IAAF), és a többi nemzetközi szövetségnek is egy, az úszókéhoz hasonló mostani döntéssel kirukkolnia. De ugyanez vonatkozhat minden olyan sportágra, amelyben a fizikum dominál, így a küzdősportokra és labdajátékokra is. És melyik sportágban kevésbé fontos a fizikum? Talán csak a sakk és a lövészet…

A transznemű sportolók indulásának támogatói úszásban most vesztésre állnak, pedig már keresték a lehetőséget férfiak között induló nők számára is, talán a szinkronúszás lehetett volna egy ilyen vizes sportág…

Az azért kissé meglepő, hogy a FINA rendkívüli kongresszusán a szavazásra jogosultak 29 százaléka nem támogatta a transznemű versenyzők kizárását a női szakágakból.

Nem éppen sporttéma, de hírül hozták, hogy New Jersey állam egyik börtönében egy transznemű, de nőkkel együtt fogvatartott rab több női rabtársát is teherbe ejtette...

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.