Mi lehet Káčer irodájában?
Orbán Viktornál már tudjuk, hogy állítólag egy nagy Nagy-Magyarország térképet rejt az iroda, a szlovák külügyér ezt elárulta a lengyel Rzeczpospolitának adott interjúban, és azt is, hogy ez mennyire aggályos. Vajon kinek?
De honnan tudja a szlovák külügyminiszter, hogy mi van a magyar miniszterelnök irodájában? Valószínűleg soha nem járt még nála, kikukkolta valahogyan? Vagy már készült egy fotódokumentáció Orbán dolgozója címmel, esetleg elrettentő példaként Brüsszelben azt oktatják, hogyan nem szabad berendezni egy EU-s ország miniszterelnöki irodáját?
Mit rejthet egy olyan szlovák külügyminiszternek a dolgozószobája, aki Trianon miatt túltraumatizáltnak tartja a szomszédországot, a magyarokat? Még szép, hogy azok vagyunk, különben nem kényszerülnénk mi se „élvezni” a szlovák vendégszeretetet a saját szülőföldünkön. Bár nem tudni, mi a rosszabb: történelmi traumával élni vagy komplexusokkal terhelve, ami általában a történelmi múlt hiányában önállósodott nemzetekre jellemző valamilyen feldolgozatlan lelki probléma miatt, például megérdemelt-e az államiság. Ilyenkor aztán a komplexusok akár paranoiává is változhatnak.
A leköszönt és beköszönt szlovák külügyminiszterek pedig rokonlelkek! Korčok külügyminisztersége idején minden egyes magyarországi ingatlanvásárlást Szlovákiában magyar irredenta törekvésnek tartott ugyanúgy, mint ahogy a szlovák föld sem lehet eladó a magyar állampolgároknak, cégeknek, a régi magyar műemléképületek pedig inkább semmisüljenek meg, mintsem magyar kézre kerüljenek. Tudni akart minden Felvidékre érkező magyarországi támogatásról, nehogy valamilyen irredenta csel legyen a felvidéki magyar kultúra vagy iskolaügy támogatásaiban. Sanda szemmel nézett a külügy például a Rákóczi Szövetség szeptemberi iskolabuszos támogatására is.
Bár Káčer elismerte, hogy van okunk a traumára, mégis aggályosnak tartja a magyar kormányfő irodájában a Nagy-Magyarország térképet. „Figyelembe kell vennünk ezeket az aggályokat, mert a paranoia néha valóra válik”- hangsúlyozza a lengyel lapnak adott interjúban Káčer.
Mire való akkor a felesleges sivalkodás? Sokkal járhatóbb útja lenne a kölcsönös megértésnek és kiegyezésnek, ha a mindenkori szlovák külügyminiszter irodájában is ott lógna a falon a történelmi Magyarország térképe, büszkén tanúsítva a magyar-szlovák közös múltat és együttélést. A térkép mellett ott lenne a falon Szent István közös államalapítónk képe, és mellette felsorolva az összes magyar király, hiszen azok ugyanúgy voltak a magyaroké, mint a szlovákoké.
Ugyanilyen hangnemben történne a szlovák iskolákban a történelemtanítás is, nem csak Uhorsko létezne.
Büszkén felvállalva a közös hazát és múltat, talán meg lehetne szabadulni a történelmi múlt hiányából eredő szlovák komplexusoktól is. Semmissé válnának azok a a paranoiává szélesedő fránya aggályok is...
