Meztelen a király, de ezt sejti ő is
Peter Schutz, a Sme.sk ismert tollforgatója szerint az MKP meztelenre vetkőztette Bugárt. Azzal szorította teljesen sarokba, hogy keményen és következetesen a Smerrel, SNS-szel és Kotlebával való együttműködés kizárását szabta meg feltételeként.
Ennek a kikötésnek Bugár képtelen volt eleget tenni, így a parlamenten kívüli MKP-nak sikerült azt elérnie, amivel a parlamenti ellenzék eddig hiába próbálkozott: lerántotta a leplet a Híd elnökéről!
Nem a véletlen műve ez a siker, kellett hozzá az ellenzék közel négyéves totojázása Bugár személyét illetően. A szlovák ellenzéki pártok ugyanis nem merik megkockáztatni azt, hogy Bugár egyértelmű célkeresztbe állításával kockáztassák a vele való együttműködés lehetőségét abban az esetben, ha a választások után esetleg a vegyespárt lenne a mérleg nyelve.
Még akkor is, ha tisztában vannak azzal, hogy érdekek és takargatnivalók formájában sokkal erősebb szálak fűzik őt a Smerhez, mint a túloldalhoz.
Bár a politikában nincs lehetetlen, és Bugár szélkakaskodása lassan már legendákat szül az országban. Nem csak saját közösségét bontotta meg a hídavatással 2009-ben, hiszen hét évvel később a jelenlegi politikai ellenzéknek is bemutatott.
Végső esetben még az is előfordulhat, hogy a következő parlamenti időszakban ő lesz Ficoék legnagyobb bírálója, mint ahogy ez a kérészéletű Radičová kormány tagjaként ez már egyszer elő is fordult vele.
Neki aztán teljesen mindegy, hogy a jobboldalon vagy a baloldalon áll, vagy akár egyszerre mindkettőn. A lényeg az, hogy élni tudjon a hatalomból származó lehetőségekkel!
2006-ban két Dzurindás kormányzási korszakát lezárva, még MKP elnökként csak egy paraszthajszál választotta el attól, hogy Slota helyett ne ő legyen Fico és Mečiar mellett a triumvirátus harmadik tagja. Nem rajta múlott!
Aztán volt egy ideig progresszív erő is Radičová oldalán díszelegve, majd 2016-ban végre teljesült a 2006-os álma: Ficoval együtt kormányozhatott.
Ki is jelentette korábban, hogy a négy kormányzási szerepvállalása közül ez a jelenlegi a legjobb. Sekély e kéj!
Persze ahhoz, hogy vegyespártja legyen a mérleg nyelve a választások után, előbb be kell jutnia a parlamentbe. A jelenlegi helyzetét ismerve ez egyáltalán nem lesz egyszerű dolog. Próbálkozott a magyarokkal, ott olyan feltételekbe ütközött, amelyek sem stabil egójának, sem instabil jellemének nem volt elfogadható. Inkább kockára tette saját pártjának jövőjét is!
Próbálkozott azóta Druckernél is, de ott sem várták szélesre tárt kapuk, bár ezt a visszautasítást egyelőre még „szerényen” nem osztotta meg a nyilvánossággal. Csupán a Jó Választás szerint lenne rossz választás a Híd.
Merre tovább, hogyan megemelni azt a fránya 4 százalék alá mért népszerűséget?
Esetleg kibe kapaszkodni, kinek eladni a mellette még mindig kitartó magyar választóikat?
Peter Schutz szerint az MKP következetességével kockáztatja a magyar képviseletet a szlovák parlamentben, mivel ismét megosztva készülnek a magyar pártok a kampányra. Tegyük hozzá, hogy a Híd már közel sincs abban az állapotban, mint amilyenben volt szlovákjainak köszönhetően az előző parlamenti választásokon...
Jogos tehát az aggodalom, de nyugtassuk meg a tollforgatót, hogy a jövőnk és megmaradásunk szempontjából egy elvtelen, feltétel nélküli összeborulás a Híddal sokkal nagyobb kárt okozott volna a felvidéki magyarságnak, mint akár egy négyéves parlamenti szünet.
Addigra már letisztulhatnak az erőviszonyok, Bugár eltűnik végre valahára a nagypolitikából, és talán azt is megtudhatjuk, hogy jelen pillanatban a Híd elnöke milyen okból kifolyólag volt képtelen elengedni Ficot és a Smert.
