2022. június 7., 18:31

Merre mér az AKO?

Az AKO a JOJ TV megrendelésére felmérést készített Heger kormányfő megítélésére: mennyire elégedett a lakosság a teljesítményével.

parlament
Fotó: TASR

A megkérdezettek több mint fele (50,1 százalék) szerint Eduard Heger kormányfőként jól végzi a munkáját, 45 százalékuk ellenkező véleményen van, a többi válaszadó nem tudott állást foglalni a kérdésben. Valószínűleg láthatatlan számukra a miniszterelnök munkája. A szokásos kategóriák – korosztály, nem, iskolai végzettség – mellett meglepetésre kíváncsiak voltak ez alkalommal a felvidéki magyarok véleményére is. És itt jött a nagy meglepetés, ami szinte súrolja az érthetetlenség határát:

A felmérés szerint a megkérdezett magyar nemzetiségűek 56,1 százalék elégedett a kormányfővel, többen, mint a szlovákok körében.

Ha ez így fedi a valóságot, akkor a Szövetség lassan kezdhet pakolni, szedheti a cókmókját, a magyarok több, mint fele elégedett a legerősebb kormánypárttal, az OĽaNO-val, amelynek a kispadjáról ugrott be Matovič után Heger miniszterelnöknek. Ez azt is jelenti, hogy a magyarok túlnyomórészt elégedettek a kormány brüsszeli és kijevi majomkodásával, a covidjárvány és az ukrajnai háború következtében kialakult válság szlovákiai kezelésével is. Miközben mindenhonnan hiányzik a pénz, lyukaktól hemzseg a költségvetés, egekbe szökő az infláció, az országvezetők készségesen felkínálnak Szlovákiából minden mozdíthatót Zelenszkijéknek. Gőzerővel igyekeznek megfelelni a brüsszeli elvárásoknak, miközben a szlovák érdekek háttérbe kerülnek, nem beszélve a legtöbbször szőnyeg alá sepert magyar érdekekről.

Ezért (is) érthetetlen magyar szempontból a közvéleménykutatás eredménye! Esetleg a kisebbik rossz, (ahogy egykoron az államfő-választáson Gašparovič és Mečiar, valamint Kiska és Fico között kellett választani), vagy a „ki jöhet utána, biztos megint az előző” felfogás adhat rá némi magyarázatot.

Az igaz, hogy ha engem is megkérdeztek volna, (de még soha, semelyik közvéleménykutató sem kérdezett meg semmiben se), nem tudtam volna állást foglalni abban, hogy az előző, korrupciót támogató, tehát bűnrészes, vagy a mostani, látszólag bűnüldöző, de hibát hibára halmozó és szerencsétlenkedő kormányfő-e a megfelelőbb az ország vezetésére.

A felmérés eredménye viszont akár azt is sugallhatja, mintha az AKO látó módjára betekintést nyert volna az OĽaNO magyar szimpatizánsainak adatbázisába, ezért őket kérdezi rendszeresen. Furcsa egybeesése ugyanis a dolgoknak, hogy az AKO közvélemény-kutatásaiban a pártpreferenciák mérése is mindig ehhez hasonló eredménnyel zárul.

A kormányfővel és kormánykoalícióval elégedett magyarok száma párhuzamba állítható a Szövetséggel szemben bizalmatlan magyar választók számával. A legutóbbi szlovák parlamenti választásokon a magyar pártoktól elfordulók elsősorban a jelenlegi kormánykoalíció pártjaira szavaztak, főleg az OĹaNO-ra.

Magyarán mondva az AKO minden egyes felmérésében alul méri a felvidéki magyarok egyesült pártját. A májusi felmérésében 2,1 százalékot mértek, miközben a sokak szerint már nem is létező Magyar Fórum 2 százalékot szerzett volna a választásokon. (Esetleg azért, mert Bugár és Simon Zsolt titokzatos közös reggelije ebéddé fajult?) Az előző hónap sem hozott a Szövetségre nézve kedvezőbb eredményt: Szövetség (2,6 %), Magyar Fórum (2,1 %) 

Miközben emlékezzünk csak vissza, áprilisban a Polis 6,4 százalékot mért a Szövetségnek, vagyis simán bejutottak volna Forróék a szlovák parlamentbe az ügynökség szerint. Kérdés, mennyire ne higgyünk az AKO-nak, és mennyire hihetünk a Polisnak.

A kormányfőnek a magyarok körében aránylag magas, 56,1 százalékos bizalmi indexe és a Szövetségnek sorozatban mért alacsony preferencia azt is sugallhatja, hogy valami nem kóser az AKO felméréseiben, a megkérdezettek kiválasztása nem mindenben tükrözi a szlovákiai valóságot.   

"Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok" – érvelnek a felmérésekben nem bízók Churchillre hivatkozva. De állítólag ez csak egy legenda, az angoloknál teljesen ismeretlen ez, az idézetnek valószínűleg német eredete lehet, és a második világháború alatti számháborúkra vezethető vissza. Ez is csak az lenne?

Megosztás
Címkék