Meddig ér valamit a Híd?
Amíg össze nem omlik. És mikor omlik össze? Amikor nem kerül be a parlamentbe, mert négy százalék körül produkált a parlamenti választáson. Bugár akkor fog azonnal lemondani és kivonulni a politikából. Emiatt a választásokat követő első közvélemény-kutatáskor már 3 százalékot se mutatnak ki a pártnak. Aztán mérhetetlenné válik lassan, de biztosan.
Nem úgy lesz vele, mint az MKP-val, mert annak erősebb, egységesebb és stabilabb volt a regionális választói bázisa. Ezért az etnikai párt túlélte, hogy háromszor nem került be a parlamentbe. Bárkivel fogadnék, hogy a vegyespárt erre nem lesz képes, mert maradék szlovákjai azonnal otthagynák. Van hova kirajzaniuk – és el is indult ez a folyamat –, mert annyi az új szlovák párt, ha a régiek közül nem tudnának választani. A vegyespárt magyarjai pedig amúgy sem meggyőződésből, hanem csak karriervágyból voltak tagjai a pártnak, és azonnal faképnél hagynák, ha nem jutnak be a parlamentbe.
Tehát, ha azt mondjuk, hogy felvidéki magyar szempontból nagy a tétje a legközelebbi parlamenti választásoknak, akkor tegyük hozzá rögtön, hogy a Hídnak ennél százszor nagyobb. A felvidéki magyarságot esetleg „csak” megtörheti a parlamenten kívüliség, de a Hidat elsüllyeszti.
Tudja jól ezt Bugár, és érzi, hogy nem az elképzelései szerint alakulnak a történések. Szeretett volna egy ellenösszefogást kialakítani a magyar Összefogással szemben, de csak az MKDSZ-t tudta becserkészni, más törpepárt, se magyar, se szlovák nem tolongott a közös indulás lehetőségéért. Miután ezt feltérképezte, végső elkeseredésében visszatért az eredeti elképzeléshez, az MKP-val való közös induláshoz, és úgy tesz, mint mindig, mintha ő találta volna fel a spanyolviaszt.
A Híd koalícióban ugyan továbbra se indulna a választásoknak az MKP-val, de nem tartja elképzelhetetlennek a két párt választási tömörülését. Ez vajon mi a csoda lehet? Valami olyanról lenne szó, mint annak idején az SDK volt, tette hozzá kedden Bugár Béla a tablet.tv-nek adott interjúban. Tehát a vegyespárt elnöke szerint az SDK mintájára létre kell hozni az MDK-t – Magyar Demokrata Koalíciót elsősorban a Híddal és az MKP-val, de bizonyára mások is csatlakozhatnak hozzá. Ez a politikai formáció szerinte akár sikeres is lehet a parlamenti választásokon.
Mit jelenthet ez? Nem koalíciót (kétséges a 7 százalékos küszöb elérése, meg ott van a 70-30%-os feltétel is), nem választási pártot (azt megalakítani aláírásgyűjtéssel és bejegyeztetni már késő is lenne), nem valamelyik meglévő párt listáján (próbálkozott a sajátjára csalni az MKP-t, de sikertelenül), hanem ez egy alkalomra, a parlamenti választásokra szóló szövetség kialakítását jelentheti bizonyára valamelyik bejegyzett magyar párt nevének megváltoztatásával.
Annak idején a Szlovák Demokrata Koalíciót (SDK) a mečiari koalícióellenes törvény hozta létre, de az öt alapító pártnak akkor létre kellett hoznia ezen a néven a választási pártot, hogy indulhasson az 1998-as parlamenti választáson. Ezt már Bugár elszúrta, amikor nem fogadta el az MKP erre irányuló javaslatát. Az SDK tagsága is exkluzív volt, a 150 képviselőjelölt alkotta.
Ez a bugári elképzelés annyiban különbözne az Összefogás politikai mozgalomtól és az SDK-tól, hogy nem egy új magyar pártot, az ezrediket hoznák létre, hanem egy keretbe zárt spontán szövetséget, melynek elsődleges célja a felvidéki magyarság parlamenti képviseletének elérése. A cél szentesíti az eszközt alapon. Tehát ebben az esetben sem a Híd, sem az MKP nem indulna el saját nevén a választáson, hanem ebbe a szövetségbe, az MKD-ba tömörülne mindkettő, esetleg a kicsikkel is kibővülve. Ez valahol a választási törvény kettőskoalíciókra kiszabott hét százalékos bejutási küszöbének cseles megkerülése.
Hm. Első ránézésre jobb, mint a semmi, mert az eredeti összefogási törekvés is az MKP és a Híd közös indulására vonatkozott. Csak miért kellett abbahagyni akkor a tárgyalásokat? Ma már előbbre tartanánk! Miért kellett megkeverni az embereket egyéb összefogásokkal?
Vagy csak egy újabb humbug az egész?
