Második menet
Már az új koronavírus-járvány tavaszi fellobbanásakor felvetették a szakértők, hogy az őszi hónapokban újabb hullámmal számolhatunk. A világ több térségében már nyár elején meredek emelkedést mutatott a beazonosított fertőzöttek száma, az Egyesült Államokban és Latin-Amerika legtöbb országában mára már csökken, vagy legfeljebb stagnál az új esetszám. Ezt az emelkedést azonban az is magyarázhatja, hogy a járványügyi korlátozások feloldását még az első hullám tetőzése előtt kezdték meg. Vagyis a tulajdonképpeni második hullám az őszi hónapokban ezeket az országokat is elérheti.
A szűkebben vett Közép-Európában nyár derekáig rendkívül kedvezőnek mutatkozott a járványhelyzet, miközben a térséget a tavaszi hullám is megkímélte, különösen, ha Nyugat-Európával vetjük össze. Augusztus második felében az emelkedő esetszámok azonban már előrevetítették, hogy a következő hónapokban tavaszhoz képest térségünkben is jóval több fertőzöttet fognak beazonosítani.
Nagy kérdés, hogy elkerülhetőek lesznek-e a tavaszihoz hasonló szigorú járványügyi intézkedések, amelyek a gazdaság súlyos visszaesésével jártak.
Biztató fejlemény, hogy bár nyár eleje óta világszerte megugrott az esetszám, a halálozások a legtöbb régióban meg sem közelítik a tavaszi tetőzés adatait. Mindezt magyarázhatja, hogy márciushoz-áprilishoz képest megsokszorozódott a naponta elvégzett tesztek száma, s az a szerencsés körülmény, hogy tavaszhoz képest jelenleg jóval alacsonyabb az új fertőzöttek korátlaga, vagyis a veszélyeztetett korosztályok körében egyelőre még nem robbant be a járvány.
Ha ez így van, akkor aligha áltathatjuk magunkat azzal, hogy jelenleg egy virulensebb, de kisebb halálozási arányú vírustörzs terjed.
A következő hónapokban kiemelten fontos lesz megfékezni, de legalábbis lelassítani a vírus közösségi terjedését, miközben a társadalmi érintkezés jól megbecsülhetően növekedni fog. Az iskolakezdés mellett számolni kell azzal is, hogy az őszies időjárás beköszöntével az emberek több időt fognak tölteni zárt térben, ami kedvez a vírus terjedésének. A járványügyi szakértők szerint próbára teheti az egészségügyi ellátórendszert, ha a koronavírus-járvány újabb hulláma egybeesik a szezonális influenza járványszerű megjelenésével.
Ezek a körülmények kétségessé teszik, hogy a társadalmi érintkezések korlátozása nélkül, pusztán a kötelező maszkviseléssel és a higiéniai szabályok betartásával féken tartható lesz a járvány terjedése.
Azokban az országokban, ahol már a közösségben terjed a vírus, vagyis a járványügyi szakemberek a fertőzöttekkel érintkezők felkutatásával nem tudják elvágni a fertőzési láncokat, a határok lezárása sem látszik megoldásnak.
Más kérdés, hogy a tavaszi szigorú korlátozások sokkjából még csak éppen ébredező gazdaságra milyen következményekkel járna egy újabb országos karantén.
Ennek árát, nagy biztonsággal kijelenthetjük, csak a legvégső pillanatban fogják felvállalni a kormányok akár Közép-Európában, akár a világ más régióiban. Figyelmeztető jel, hogy a társadalmak tűrőképessége, fegyelmezettsége sokat romlott tavaszhoz képest.
Szlovákia helyzete azért is ellentmondásos, mert bár a járvány első hullámát vitán felül jól kezelte, a szlovák társadalom, éppen az alacsony járványgörbe miatt, kevés valódi tapasztalatot szerzett a Nyugat-Európában súlyos pusztítást okozó Covid-19 betegségről.
Az összeesküvés-elméletekben hívők számának gyarapodása, a járványtagadó szekta megerősödése is figyelmeztető jel – jól mutatja, miképpen csapódik le a közérzületben a járvány megfékezését célzó intézkedések (utó)hatása.
Ha a józan észre hallgatunk, aligha vitathatjuk, hogy az országos karantén újbóli elrendelése megengedhetetlen áldozat. Ha ez így van, a járvány elleni sikeres védekezés a társadalom fegyelmezettségén fog múlni.
Ez intő jel lehet a politikai döntéshozók számára, hogy a társadalmat felnőttként kezelve, a járványveszéllyel arányos intézkedéseket hozzanak, s legfőképpen mindezt kellő határozottsággal és következetességgel tegyék.
