Már novemberben karácsonyra készülünk?
Még csak november eleje van, de a szupermarketeket és a bevásárlóközpontokat már karácsonyi hangulat járja át. Míg odakint még hullanak a sárguló falevelek, addig az üzleteket már a karácsony szelleme lengi be. Mintha az idő előreszaladt volna, a reklámok, a díszek és a fények már javában ünnepelnek, miközben az év leginkább depressziós hónapjában járunk. A karácsony, ami valaha a meghittséget, a lelassulást és a családi együttlétet jelentette, mára üzleti stratégiává vált, amely már jóval advent előtt próbál behálózni minket.
Személy szerint a karácsonyt megelőző pár hét a kedvenc időszakom, a legszentebb ünnepre való készülődést advent első vasárnapjával kezdem el. A karácsony korai érkezése mögött persze nem a jó szándék áll, hanem a marketing. A cégek tudják, hogy a vásárlók hangulatát időben meg kell alapozni, ha novemberben már karácsonyi dallamok szólnak, az emberek korábban kezdenek ajándékokat keresni, így persze többet is költenek.
Az igazi probléma nem az, hogy korán kerülnek ki a fényfüzérek, hanem hogy ezzel elvész valami a karácsony lényegéből. Ha már novemberben ünnepi hangulatban élünk, mire tényleg eljön az advent, addigra megunjuk az egészet. A karácsony varázsa így elvész, a gyerekek már abban nevelkednek, hogy novemberben elkezdik a készülődést az ünnepekre, így nem tudják átélni a meghitt adventi időszakot.
Egyre többször hallani, hogy az emberek már december közepén „túl vannak” a karácsonyon. Nem csoda, közel két hónap csillogás és hangolódás után nehéz újra meghatódni a karácsonyfa alatt. A figyelmünk a szeretetről, a családról és az együttlétről egyre inkább a fogyasztás felé tolódik, és ezt a novemberi „karácsonyi rajt” csak felerősíti.
Lehetne ezt másképp is csinálni. Ha nehéz is ezt kimondani, novembernek valahol az elmúlásról és a csendes őszi napokról kellene hogy szóljon. Ehelyett már most a legújabb díszeket válogatjuk, miközben talán még a tavalyiakat sem tettük el rendesen. Az állandó sürgetésben elvész a várakozás öröme, pedig az advent lényege éppen ez, nem az azonnali kielégülés, hanem az, hogy fokozatosan hangolódunk rá valamire, ami fontos.
A karácsony korai kezdete így nemcsak a kereskedelem, hanem valahol a társadalom tükre is. Kár tagadni, egy olyan világban élünk, ahol mindent a pillanatnyi élmények uralnak. Mindent azonnal akarunk, a várakozás és a türelem ismeretlen fogalmakká váltak. Mikor majd december 24-én leülünk az asztalhoz, talán már nem is érezzük azt a csendes meghittséget, amit keresünk, mivel már novemberben megkaptuk azt.
A kérdés tehát nem az, hogy korán jön-e a karácsony, hanem az, hogy miért engedjük, hogy ennyire előre jöjjön. Lehet, hogy a megoldás nem a boltokban van, hanem bennünk, abban, hogy megtanuljuk újra értékelni a várakozást. Hogy nem hagyjuk, hogy a karácsony a novemberi polcokon kezdődjön, hanem ott, ahol mindig is volt, az otthonainkban, a készülődés apró pillanataiban. Legyünk türelmesek, hagyjuk, hogy a karácsony szelleme az adventi időszak beköszöntével járja át lelkünket.
