Mangalaci, nekem tetszel!
Mangalaci egy kanmalac, és a dunaszerdahelyi focicsapat kabalafigurája. Nem fogadták tárt karokkal és kitörő örömmel a szurkolók, lenézőnek, sőt megbotránkoztatónak tartották, hogy lemalacozzák őket ezzel.
Állítólag az előzőt, Dacikát, a tépett tollazatú sast ideje volt lecserélni. Szívügyben viszont minden változást nehéz megszokni! De sürgősen változtatni kellett, hiszen a Fradinak is sas a kabalája, ott futkos (nem mindig repdes) a pálya szélén, de a szurkolók se repdesnek mindig az örömükben, nem tették ezt például a Zágráb vagy a Ludogorec elleni hazai összecsapásokon sem. Ne legyen tehát a dunaszerdahelyi kabalaállat a ferencvárosi koppintása, ha már a csapat népszerűsége a Felvidéken amúgy is vetekszik a zöld-fehérekével. Legyen a DAC-nak eredeti és saját kabalája!
Meg aztán az előző, a Dacika könnyen téveszthető volt a Ducikával, amitől pedig a játékosok is rettegtek, nehogy leducikázza őket valaki. Attól is nagyon tartanak a szurkolók, nehogy az új kabalaállat miatt minden idegenbeli meccsen röfögés fogadja majd a vendégcsapatot és szurkolóikat is. Pedig az lesz, de nincs azzal semmi baj! Csak megnyugtatásul, előfordulhat röfögés a hazai meccseken is. Képesek erre a vendégszurkolók is, csak nagyobb bátorság kell hozzá idegenben.
Nem biztos, hogy az oroszlán lett volna az igazán jó választás, hiszen Csallóköz mégsem az állatok királyáról híres, röfiből sokkal több van e vidéken, inkább elfogadhatóbb választás. A mangalica ráadásul a disznók királya, olyan, mint a cincérek között a hőscincér, vagy a darazsak között a lódarázs. A Mangalaci névválasztás pedig kimondottan szellemes, sokkal ötletesebb, mint a Dacikáé volt a sasnak. Miért nem lehetett az előd például Süsü? Az ellenszurkolók ki se tudták volna mondani a nevét, a süsüt mutogatni pedig könnyen lehetett volna egy fej előtti integetéssel a vendégeknek.
A góltermékenységre utaló kocamalac mégsem illene a DAC kabalaállatjának, mert nem egy női csapatról, egy anyámasszony csapatról van szó! Sokkal férfiasabb a Mangalaci például a Mangacilánál.
Bár az is elképzelhető lenne, ha Mangalaci és Mangacila egy párt alkotva lennének ott a DAC szentélyben minden meccsen, kifejezve ezzel a hazai mérkőzések családias jellegét, hogy bármikor nyugiban kijöhetnek a meccsekre az asszonyok is. Nem tudom persze, hogy a férjek, partnerek ennek mennyire örülnének...
"A szívósságunknak és az ellenállóképességünknek köszönhetően igazi hungarikummá váltunk" - fogalmaz Mangalaci a szurkolóknak írt engesztelő, barátkozó levelében.
Magyarországon csak dicsérni lehet például az MTK klubvezetését, amiért pár éve meglepő módon egy libát választottak kabalafigurának. Sokan mondták, hogy ez öngól, mert a kék-fehérek mérkőzései régebben visszhangzottak a libázástól és gágázástól!
Arra utaltak ezzel nem elég elítélhető módon az ellendrukkerek, hogy az MTK egy zsidók által alapított klub, és tudniillik, a zsidók kedvenc étele a libapecsenye, valamint minden libából készült étel. „A tömött liba és a libamáj eredendően zsidó étel. A zsidók a disznózsír helyett libazsírt használtak, és általuk lett elterjedt" – mondta Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközösség (EMIH) vezető rabbija.
Gedeon megjelenése óta, 2012-től viszont a Hungária körúti Hidegkuti Nándor Stadionban elcsendesült a gágozás, sőt még a fradisták is kvittelték, hogy az MTK fel merte őt vállalni. Legyünk mi is büszkék Mangalacicánkra, vállaljuk fel őt!
