Magyarország célkeresztben
Az Európai Parlament a várakozásoknak megfelelően megszavazta a magyarországi jogállamiság helyzetéről szóló különjelentést. A holland zöldpárti Judith Sargentini nevéhez kötődő előterjesztést a jelen lévő képviselők minősített többsége támogatta, igaz a tartózkodó voksokat a nemzeti parlamentektől eltérően nem vették figyelembe. Az elmarasztaló jelentés elfogadásával, az Unióban eddig példátlan módon, egy tagállammal szemben elindulhat az ún. hetes cikkely szerinti eljárás, amely végső soron a tagállam szavazati jogának megvonásával, az uniós támogatások befagyasztásával járhat.
Ha figyelembe vesszük, hogy néhány héttel ezelőtt az elemzők még a jelentés elutasítását tartották valószínűbb forgatókönyvnek, a szavazás eredménye akár meglepő is lehet. Az elmúlt hetek, napok politikai pengeváltásai azonban már előre jelezték a strasbourgi forgatókönyvet.
A Sargentini-jelentés elfogadása kétségkívül politikai kudarc a magyar kormány számára. Ugyanakkor, ha a történteket a jövő évi európai választások tükrében nézzük, a szavazást sokkal inkább egy hangosra sikerült kezdőlövésnek tekinthetjük, semmint a háború döntő csatájának. Az Európai Parlamentben helyet foglaló baloldali frakciók, ideértve a zöldeket és a hozzájuk csatlakozó liberálisok az előzetes várakozásoknak megfelelően nagyrészt támogatták a Magyarországot elmarasztaló jelentést. A korábbi vitákhoz képest azonban új fejlemény, hogy a Fidesz pártcsaládján, a Néppárton belül komoly törést okozott az előterjesztés. A jelentést végül a Néppárt frakcióvezetője, a korábban inkább Orbán támogatójának tartott Manfred Weber is megszavazta.
A német uniópárti politikus, Weber, egybehangzó vélemények szerint már a következő bizottság elnöki posztjára pályázik, nagykoalícióra törekedve a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal. Weber döntése előre vetíti a Néppárt szakadását egy konzervatívabb és egy liberálisabb szárnyra. Politikai elemzők úgy számolnak, hogy a jövő tavaszi EP-választásokat követően a nagy pártok mindegyike veszít erejéből, de együttesen még mindig képesek lesznek többséget kialakítani. Nehéz azonban felmérni, hogy a formálódó új jobboldali pártcsalád mekkora erőt képvisel majd a brüsszeli parlamentben.
Orbán és a Fidesz megítélése európai szemüvegen keresztül még inkább kettős, mint volt korábban. Egyrészt a tegnapi szavazás a partvonalra szorította a magyar kormánypártot, ugyanakkor az euroszkeptikus közvélemény még inkább ünnepelt alakjává vált. Az értékelést tovább bonyolítja, hogy a szélre sodródás a magyar kormányfő akaratától függetlenül történt. Orbán jól érzékeli, hogy az európai politika formálására mindeddig jóval nagyobb esélye volt a Néppárton belül, mint azon kívül. A tegnapi nappal valószínűvé vált, hogy a Fidesz tagságát az európai jobbközép pártok családja felfüggeszti. A magyar kormányfő taktikai mozgásterét ez a várható lépés kétségtelenül leszűkíti, de messze nem véglegesen.
A felfüggesztés nem azonos a kizárással, a tavaszi választások utáni alkufolyamatok újra helyzetbe hozhatják a magyar kormányfőt. Orbán, minden bizonnyal, ezt a kimenetelt tartaná a legkedvezőbbnek. Nem kizárható azonban, hogy a Fidesz mégiscsak távozni kényszerül a Néppártból, ebben az esetben a brüsszeli fősodort bíráló jobboldal egyik vezető pártja lehet a jövőben. Ha ez a forgatókönyv valósul meg, döntő fontosságú szempont lesz, milyen mértékben módosulnak a szkeptikus jobboldal javára az erőviszonyok az Európai Parlamentben. Ha a hétvégi svéd választásokhoz hasonlóan elmarad a jobboldali áttörés, Orbán Viktor számára az európai politika érdemi befolyásolása a távolabbi jövőbe helyeződik át. Jó esélye kínálkozik azonban az európai ellenzék megkerülhetetlen vezéralakjává válni.
Fontos leszögezni, hogy Orbán hátországát a tegnapi szavazás lényegében nem befolyásolja. A kormányfő helyzete Magyarországon sziklaszilárd, hiába ittasult meg az európai diadaltól a baloldali-liberális ellenzék. Sekély e kéj, mert a magyar politizáló közvélemény nagy többsége a Sargentini-jelentést Magyarországról és nem a magyar kormányról zajló szavazásként fogta fel. Éppen ezért a jelentést megszavazó magyar pártok aligha számíthatnak döntésük következtében támogatottságuk bővülésére. Orbán számára a küzdelem már európai horizonton zajlik. Egy csata elveszett, de a háború még csak most kezdődik.
