Levélszavazás: élt húsz évet?
A tervek szerint kedden szavaz a parlament a választójogi törvény módosításáról. A törvénymódosítás egyik sarkalatos része a Szlovákia területén kívül történő szavazás módjának megváltoztatása. Posta helyett választott hazájukon belüli kirándulás vár(hat)ja a külföldön élő szlovák állampolgárokat.
Gyermekkoromban, amikor a távolsági kapcsolattartás egyik fő formája a levél volt, még le kellett nyalni a boríték leragadó háromszögét. Miután az ember közölte gondolatait levelezőpartnerével, aláírta a levelet, lenyalta a borítékot és leragasztotta. Ha utána még eszébe jutott valami, kétszer is meggondolta, hogy ezt megtartsa-e legközelebbre, vagy megpróbálja felfeszegetni a már leragadt borítékot. A ragasztó ugyanis másodszor már nem ragadt, a boríték pedig csúnya, hullámos lett, ilyenkor szalagragasztóval kellett átragasztani.
A borítéknyalás után jellegzetes, gyerekkoromban ezt még így nem tudtam, de talán leginkább a dohánylevélhez hasonló íz maradt a levélküldő szájában. Mindezt már a gyermekemnek nem tudnám elmagyarázni, hisz ő már nem használ borítékot, ha lát is, az általában már öntapadós, így semmilyen íz nem marad az ember szájában utána. Ha viszont holnap a parlament eltörli a levélszavazás lehetőségét, lehet, némi keserű szájíz marad az állampolgárok szájában.
Mivel az elmúlt bő másfél hét során sokan, sok felől közelítették meg e témát, valószínű, hogy minden olvasónk hallott már róla, de azért foglaljuk össze egy mondatban: a Smer azt szeretné, ha a 2006-ban bevezetett levélszavazásos módszert felváltaná a külképviseleten történő helyszíni szavazás. Azaz a külföldön élő szlovák állampolgárok az adott állam szlovákiai külképviseletén, paraván mögött karikáznának, és urnába dobnák a borítékot, csakúgy, mint Fülekkovácsiban.
Ha elvesszük a külföldön élő szlovák állampolgároktól a levélszavazás lehetőségét, és azt mondjuk, tessék a nagykövetségre utazni, akkor könnyen lehet, hogy az az Ausztráliában élő zsitvatői osztálytársam, aki eddig lehet, hogy levélben szavazott, azt fogja mondani, hogy a tököm fog a canberrai szlovák nagykövetségre, vagy Sydneybe utazni, ahol főkonzulátus van. Persze, a smeres logika szerint miért nem maradt Zsitvatőn, ő baja, de ha általános választójog van, és Ipolyvisekn csak a kultúrházba kell bemenni, akkor a a kanadai szlovák állampolgárokat miért utaztatjuk?
Kb. három képviselői helyért. Ennyiről van szó. Míg 2006-ban, a tesztévben csak 3427 levélszavazatot adtak le, ami az összes leadott, 2 335 917 szavazatnak, megmondom, hogy ne kelljen kiszámolniuk, 0,14 százaléka volt, ami két közepes ligetfalui panelsor szavazatszáma, az érdeklődés külhonban folyamatosan emelkedett, 2010-ben 5861, 2012-ben 7051, 2016-ban 17 278 levélszavazat érkezett. 2020-ban történt egy nagy ugrás, a levélszavazatok száma csaknem megháromszorozódott, 48 925-en szavaztak külföldről, míg a legutóbbi, 2023-as parlamenti választáson 58 779-en választották a szavazásnak ezt a formáját. Na örüljünk annyira a külhonban felbuzgó állampolgári öntudatnak, ez kb. annyi, mint Nagyszombat lakossága, ha tehát ők mind Szlovákia területén lennének...
A 2020-as növekmény mögött nemcsak azt kell látnunk, hogy egyre többen vannak odakint, ami azt is jelenti, hogy egyre kevesebben vannak "idebenn", hanem azt is, hogy ez volt az első olyan választási év, amikor professzionális, összehangolt civil kampány indult a külföldön élő szlovák állampolgárok megszólítására.
A 2020-as választás idején még erősen rezonált a közéletben Ján Kuciak és menyasszony meggyilkolásának témája, külföldön élő fiatalabb generáció, diákok, vendégmunkások, úgy érezték, az ország válságban van, és "haza kell szavazniuk" a változás érdekében. 2020-ra érte el a diaszpóra azt a kritikus tömeget és szervezettségi szintet, ahol már digitálisan és közösségileg is hatékonyan tudtak egymásra hatni. Mindez együtt robbantotta be a levélszavazást, amelyben a részvétel még fokozódni is tudott 2023-ban. A levélszavazatok 61 százalékát a PS szerezte meg, kívüle az SaS tudott még kétszámjegyű eredményt felmutatni, 10 százalékot, a többi párt, köztük a jelenlegi kormánypártok eredménye is egyszámjegyű volt. A külföldre szakadtak tehát jórészt balliberális orientációjúak.
Ha holnap akad annyi kormánypárti képviselő, hogy a módosítást átültessék, azzal nem a szavazás titkosságát szeretnék szolgálni, hanem saját, jól felfogott érdeküket.
