2018. szeptember 25., 17:34

Lehet még lejjebb?

Oda jutottunk, hogy egy felvidéki kiskocsmában a csaposnak már nem csak akkor kell készültségbe helyeznie magát, amikor egy „butatózó” és egy „csoszimagyarozó” lép be, hanem lassan már akkor is, ha egy bugározó és egy menyhártozó magyar együtt tartózkodik a falu közkedvelt helyiségében.

loveszarok.jpg

Oda jutottunk, hogy két magyar nem csak kutyáik hangoskodásán kaphat össze, hanem a politikán is. A politikához mindenki ért, mint a focihoz. Teljesen átpolitizálódott, szándékosan átpolitizáltatott a felvidéki magyarok élete. Úgy tűnik, de csak tűnik, hogy szinte az orrunk előtt csinálják a hazai magyar politikát a politikusaink. Úgy érezzük, mindenről tudunk, mindenhez értünk, a nyomtatotton kívül most már sok felvidéki magyar elektronikus média is ontja percre készen felénk a híreket ilyen vagy olyan csatornán és csomagolásban. Semmi sem történhet a hátunk mögött, nyitott könyv a felvidéki magyar politika!

Pedig ez csak szemfényvesztés, igen csak távirányításra vagyunk kapcsolva politikusaink által!  

Ebben az eszmefuttatásban a csatornán (kanálison) és csomagoláson van a hangsúly! Hiába csinál a felvidéki magyar párt valami értékeset és hiteleset közösségünk érdekében, ha az csak az egyik oldal sajtóján keresztüljut el hozzánk, a másik oldal pedig rögvest fenntartással kezeli, megkérdőjelezi, sőt ferdíti. Rögtön cselszövést, a másik felülkerekedési szándékát látja benne.

Sorra újulnak meg például magyar óvodáink szerte a Felvidéken magyarországi közpénzből és az MKP közreműködésével. Ettől a szlovákiai magyar kormánypárti média ódzkodik, csak nagyon óvatosan és kételkedve merészel róla beszámolni, még a kákán is csomót keresve.

Egyértelmű a lelkesedés hiányának oka: a támogatások nem a vegyespárt közreműködésével érkeztek el hozzánk, tehát nem az ő érdemük, ezért nincs szükség a hírverésre! Ez teljesen összecseng a hidas pártelnök véleményével, aki azt nyilatkozta a közelmúltban a Népszavának (amely erre komoly vevő volt), hogy fölöslegesen szórja a magyar kormány a pénzt Szlovákiában!

Vagy egy másik példa! Érettségi találkozóra hívtak meg egykori diákjaim. Az ilyenkor szokásos, életük alakulásáról szóló beszámolók során elhangzott, hogy az egyik volt diákom a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program keretében magyarországi támogatáshoz jutott az MKP közvetítésével, és ebből mezőgazdasági gépeket tudott vásárolni, ami jelentős mértékben fellendítette induló vállalkozását. Ezt a programot annak idején a kormánypárti egyetlen magyar nyelvű napilapunk azon nyomban megkérdőjelezte a Kérdőjelek a Felvidéki Gazdaságélénkítő Program lebonyolítása körül című cikkében…

Mivel 2018 a külhoni magyar családok éve, tavasszal újabb magyarországi programot hirdettek meg határon túli családbarát vállalkozások támogatására. Kíváncsian várjuk, hogy ennél a kiírásnál mi nem fog tetszeni a vegyespárt holdudvarának, hiszen újfent az MKP bábáskodik a program felett. Mert, hogy emiatt valami nem lesz rendben, az biztos! Miközben inkább azt feszegetnék elemző írásaikban a fejcsóváló akadékoskodók, hogy a kormány tagjaként a Most-Híd miért nem tudja elérni, hogy befizetett adóinkból több jusson Dél-Szlovákia gazdasági felemelkedésére, a vállalkozások támogatására?

Vagy sokunknak feltűnhetett egyetlen magyar nyelvű napilapunk „lelkesedése” a komáromi sportpálya felújításának magyarországi támogatását illetően. Ironikusan a következő címmel hozta le a hírt: „A DAC-nál is több pénz megy a komáromi stadionra”… A cikkíró a támogatást meglepőnek nevezi, ami az adott szövegkörnyezetben egyértelműen feleslegest jelent. Erről maga a vegyespárt elnöke is hasonlóan nyilatkozott: „De, hogy Komáromnak van-e szüksége stadionra, azt már kétlem, mert ott nincs foci.” Pedig kétlem, hogy a csapat focistáinak kötelezően be kell lépniük az MKP-ba, vagy pártlogós mezben kellene kifutniuk a pályára. Csak az a fránya pártsovinizmus, ami a jó dolgokat is igyekszik sötétnek feltüntetni! És várhatjuk a hasonló nekibuzdulást, „vegyes” fogadtatást a rimaszombati fociakadémia magyarországi támogatását illetően is.

A Felvidéken nem csak a közös hang hiányzik, hanem a magyar-magyar párbeszéd is. Volt rá ugyan egy próbálkozás az MKP részéről, de nem lett folytatása. Ez aztán persze pergőtűzként levetítődik a kocsmai találkozásokra is, itt ugyanolyan szúrós szemekkel méregetik egymást a különböző magyar „vércsoportú” vendégek, mint ahogy tüzelnek egymás irányába a felvidéki magyar politikusaink.

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.