Legközelebb vagy soha!
Azzal, hogy Taraba, egykori miniszterelnök-helyettest leváltották a környezetvédelmi tárca éléről, és elhagyva a kormánykoalíciót új pártot alapított, valamint Malatinec képviselő is csatlakozott hozzá, Robert Fico kormánya elveszítette parlamenti többségét, így a koalíciónak hivatalosan már csak 75 szavazata van.
Szlovákia most válaszút elé került, két lehetőség van. Vagy így folytatja nyögvenyelősen a kormánykoalíció a választásokig, parlamenti többség nélkül vergődik el addig, valószínűleg jövő őszig. Ez azzal járna, hogy minden oldalról zsarolások, illetve szavazatvásárlások követnék egymást, a helyezkedés a következő ciklusra már értelemszerűen meg is kezdődött. Vagy pedig a kialakult helyzet megoldására újra előrehozzák a parlamenti választásokat. A kormánykoalíció maga is elismerte, hogy elveszítette többségét, amikor az esedékes parlamenti szavazásokat időt nyerve elhalasztotta egy héttel, hátha addig sikerül valakit meggyőzni a túloldalról.
Szlovákiában nem példa nélküli az előrehozott választás: 1994-ben Mečiar kormányának bukása utánꓼ 2006-ban a kormánykoalíció szétesését követően (a KDH kilépett Dzurinda kormányából)ꓼ 2012-ben pedig bizalmi szavazás okozta Iveta Radičová kormányának bukásátꓼ legutóbb pedig 2023-ban Eduard Heger kormánykoalíciójának szétesése után szólították idő előtt az urnákhoz a polgárokat. Az előrehozott választás győztese a legtöbb esetben Fico volt, kivéve 1994-et, amikor még az államalapító Vladimir Mečiar volt a csúcson, Fico pedig még kereste magát.
Ebben a jelenlegi feszült belpolitikai helyzetben kell a Magyar Szövetségnek (MSZ) megtalálnia a járható utat a parlamentbe kerüléshez. Az előző sikertelen parlamenti választások, valamint a legutóbbi önkormányzati választás eredményei azt sugallják, hogy egyedül már nem megy, annyira fogytán és szétszóródva vagyunk, hogy valamilyen választási frigyre kényszerülünk. Nehéz ezt így leírni, de szólóban tovább már nem kockáztathatjuk a választást. Legközelebb vagy soha!
De kivel kössünk szövetséget a választásokra? A kormánypártokkal, a Smerrel és a SNS-vel, valamint a Republikával ismert okok miatt az együttműködést a MSZ már korábban elutasította. Maradtak tehát az ellenzéki pártok, valamint a kormányoldalról a Hlas.
Ami a Hlast illeti, mivel a köztársasági elnök simán aláírta a büntetőtörvény könyv módosítását, Pellegrini és általa a Hlas is sokat vesztett népszerűségéből a magyar választók körében, pedig az elnökválasztáson még sok magyar szavazója volt.
Az internetes felmérések azt mutatják, hogy a Progresszív Szlovákiával (PS) való választási együttműködés esetén a magyar pártszavazók harmada átigazolna a kormánypártokhoz, negyede pedig nem menne el szavazni. Bizonyára ebben közrejátszik Korčok személye is, aki a liberális, progresszív párt egyik vezér politikusa. A velük való szoros együttműködést a magyar párt lehetséges választói közül sokan elutasítják annak ellenére, hogy Šimečkáék közel egy éve megnyitották a Beneš-dekrétumok kényes témáját.
De hasonló helyzet állna elő, ha a MSZ azokkal a kormány pártokkal állna össze, amelyek a szlovák parlamentben az elmúlt év végén újra megerősítették Beneš dekrétumait, sőt a büntető törvénykönyv módosításával börtönbüntetést helyeztek kilátásba az ellenvélemények hirdetőinek. Ebben az esetben a magyar választók egyharmada a PS-t és a Slovensko mozgalmat választaná. Ezért mindkét lehetőséget elkerülendő Gubík László, a MSZ elnöke a KDH-val való közös választási fellépést tartaná járható útnak. A Postojnak adott interjújában leszögezte, hogy a közvélemény kutatás szerint a párt választói számára a kereszténydemokraták a legelfogadhatóbbak a szlovák pártok közül. A velük való együttműködés okozna legkisebb ellenkezést a párt választótáborában, és a párt arculatának megőrzése sem forogna veszélyben, hiszen mind a KDH, mind a MSZ konzervatív értékeket – család, haza, vallás- képvisel.
Egyszer már volt egy közeledési kísérlet a két párt között. Többen emlékeznek arra, hogy 1990-ben a KDH és az MKDM (Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom) tárgyalásokat folytatott a választási együttműködésről, de végülis mindkettő ment a saját útján.
Milyen előnnyel járna napjainkban egy MSZ-KDH választási együttműködés? Egyértemű, hogy a magyar pártnak nagyobb lenne az esélye átlépni az 5 százalékos parlamenti küszöböt, de 6 százalékos pártként a KDH is nagyobb biztonságban érezhetné magát. Napjainkban a közös fellépésük már egyik fél számára sem eredményezné a választóik elfordulását, mert a két párt szavazótáborában a legelfogadottabb a magyar-szlovák megbékélés. A biztos parlamentbe jutással növekedne a két párt politikai és társadalmi presztizse, kevesebb szavazat menne veszendőbe, megnövekedne az esélye a kormányváltásnak, Fico leváltásának.
