Láthatatlan ellenség elleni védekezés
Oroszországnak esze ágában sincs megtámadni az Európai Uniót, lépten-nyomon hangoztatja ennek a képtelenségét, több esze van annál, hogy kezdeményezzen egy ilyen öngyilkos háborút. Brüsszelben ezt nem csak, hogy nem hiszik el, hanem kész tényként próbálják meg feltüntetni Európa lakosságának az orosz veszélyt, ami ellen védekezni kell!
Vagyis komolyan gondolják a háború folytatását, és nem sokat törődnek a béke elérésével, vagy csak ukrán szemüvegen át nézik. Az európai kormányzatok többsége a megváltozott biztonsági helyzetről „tájékoztatva” igyekeznek ráhangolni a lakosságot egy lehetséges európai háború kitörésére, és a legtöbb európai országokban az oroszokat közellenségnek tüntetik fel.
Vajon milyen lesz a találkozó eredményeinek EU-s értelmezése? A fenyegető orosz ellenségkép hiányában mivel lepleznék az EU belső gondjait? A háborús készülődés, fegyvergyártás egyesek számára nagyon is kifizetődő! És egyébként is mivel magyaráznák az EU kimaradását a békefolyamatból? Uniós presztízsveszteség, hogy Trump többet tesz az európai békéért, mint Brüsszel? Azért akarják gőzerővel csatlakoztatni az ukránokat az EU-ba, hogy elmondhassák, egy EU-s tagország áll háborúban az oroszokkal, nem szabad tétovázni!
A közelmúltban az Európai Bizottság bemutatott egy felkészülési stratégiát, amelyben a lakosságot látják el különböző tanácsokkal háborús válsághelyzetek esetére. A Németországban eluralkodó háborús hisztéria mértékét jól mutatja a CDU egyik vezető politikusának a javaslata, amely szorgalmazza, hogy a német iskolákban válsághelyzeti kiképzést vezessenek be a diákok számára. A háborús pszichózist és pánikkeltést szolgálta a pár hónappal ezelőtt felvetett 72 órás túlélőcsomag, az eszeveszett fegyverkezés, a különböző útmutatók a légitámadások túlélésére, az óvóhelykereső mobiltelefonos alkalmazások, az általános harci készültség fokozása. Mi ez, ha nem a háború kiterjedésére való készülődés?
Németországban az orosz-ukrán háború kitörése óta napirenden van a sorkatonaság bevezetése. A szlovák kormány inkább a tartalékos rendszer reformjára és egy esetleges csendőrség (félkatonai belbiztonsági erő) felállítására koncentrál. Nemrégiben Pellegrini köztársasági elnök is részt vett egy katonai kiképzésen, társadalmi vita kezdeményezéséről is hallani lehetett a kötelező sorkatonai szolgálatról. De általános vélemény, hogy a Szlovák Köztársaságnak a NATO tagjaként nincs szüksége egy nagy, fegyelmezetlen és harcképtelen hadseregre, amely olyan újoncokból állna, akik csak kényszerűségből szolgálnának.
Talán a kényszerűség a kulcsszó, mert még jópáran emlékezünk a sorkatonás évekre, amikor fiatalon egy vagy két évre voltunk elzárva egy laktanyában a világtól.
Általában nem a ma is felemlegetett fegyelem, a katonai szellemiség, a honszeretet és honvédelem megerősítése, vagy a katonai-szakmai ismeretek megszerzése jellemezte a fiatalok életének ezt a szakaszát, sokkal inkább a kötelező rossz és megaláztatás elviselése és túlélése, a semmittevés, a felesleges időpocsékolás, amelyről felnőttként visszatekintve szívesen anekdotáznak ugyan, de nem szívesen élnék át újfent azokat az időket.
