Közlekedési tárca kontra déli régiók

A megyei önkormányzat frakcióvezetője szerint az említett útszakasz az I/63 és I/64-as  állami utak kereszteződése, amelyhez mellékútként csatlakozik egy harmadik osztályú megyei út. Tehát elsősorban állami főutakról van szó, a tervezési és az építési eljárás az Érsek Árpád vezette közlekedési minisztérium feladata, minisztériumi hatáskörébe tartoznak az országban az 1.osztályú utak.. Nem szabad tehát Nyitra megyén vagy az MKP Nyitra megyei képviselőcsoportján számon kérni, hogy a megye területrendezési terve akadályozza a körforgalom megépítését, az előkészítő munkálatok lefolytatását.

Farkas Iván bejegyzésében egy érdekes párhuzamra is felhívta a figyelmet! Amikor 2015-ben és 2016-ban módosították Nyitra megye területrendezési tervét, a megyei képviselőtestület elfogadta az MKP-nak azt a módosító javaslatát,  hogy az R7-es déli gyorsforgalmi út Érsekújvárt délről kerülje el, ne északról, Nagysurány érintésével. Miután a megyei határozat Pozsonyba került, tárgyalások következtek a közlekedési tárcával és a Nemzeti Autópálya Társasággal (NDS), amely szintén a közlekedési tárca hatáskörébe tartozik. Nem jártak sikerrel, a közlekedési tárca utasította Nyitra Megye Önkormányzatát - az állami hivatal az önkormányzatot -, hogy bírálja felül határozatát, és az R7-es déli gyorsforgalmi út nyomvonalát hozza összhangba az országos területrendezési tervbe foglaltakkal. Tehát nagyban sérült az önkormányzatiság elve azáltal, hogy a déli elkerülő út helyett újra az északi elkerülőről döntött a minisztérium..

A közlekedési tárca akkori álláspontja Érsek Árpád minisztersége alatt sem változott meg, ő sem vette figyelembe a megyei önkormányzat döntését. Az izsai körforgalom megépítése és a déli kerülő út megépítése szervesen összefügg, mindkettő elmaradásáért azt a minisztériumot terheli a felelősség, amelynek élén a Híd jelenlegi minisztere és választási listavezetője, Érsek Árpád áll.

Az MKP megyei önkormányzatának frakcióvezetője bejegyzésében szakmai érveket is felsorolt az Érsekújvárt délről elkerülő változat mellett. Amennyiben északról kerüli el az út a várost, akkor csak egyetlen régiót, Nagysurány kistérségét vonja be a gazdasági vérkeringésbe. Ha ugyanezt délről teszi meg, akkor bevonja Gúta, Ógyalla, Komárom, Párkány, Zselíz kistérségeit is a gazdasági vérkeringésbe.

Ezekben a régiókban élőknek egyáltalán nem mindegy, hogy 15-25 perc alatt érik el a gyorsforgalmi utat, vagy kétszer ekkora idő alatt, ha azt is figyelembe vesszük, mekkora gondot okoz az áthaladás Érsekújvár városán. Továbbá azt sem vették figyelembe, hogy ha Nagysurány érintésével kerüli el az R7-es Érsekújvárt, akkor az R7-es és az R1-es (Nyitraköröskénynél) gyorsforgalmi utak közötti távolság légvonalban csupán 19 km lesz.

Németországban sem építenek ilyen sűrűn gyorsforgalmi utakat. Végül a legprózaibb érv: maga Érsekújvár alapvető érdeke, hogy a várost az R7-es délről kerülje el, hiszen délen találhatók a lakótelepek, az ipari parkok, a reptér, a vámhivatal, ahol nem ritka, hogy kilométeres sorban várakoznak a kamionok. Ha a gyorsforgalmi útra északi kerülővel akarnak majd ráhajtani a kamionok, át kell majd haladniuk az egész városon, tehát nem változik meg a jelenlegi tűrhetetlen közlekedési állapot a járási székhelyen. Mennyi üzemanyag vész kárba, és mennyi káros anyag kerül majd a város amúgy is szennyezett levegőjébe? Nem beszélve a város biztonságos közlekedéséről.

Lehet ennyire irracionális szakmai döntést hozni? A fenti példa is azt mutatja, hogy Szlovákiában minden lehetséges! Vagy lehet, hogy ugyanolyan telekspekuláció állhat a háttérben, mint korábban Pozsony és Somorja között, mert valaki előre felvásárolta az érintett parcellákat Nagysurány környékén azzal, hogy jókora felárral fogja majd értékesíteni a Nemzeti Autópálya Ügynökségnek?

A közlekedési tárca eddig tehát nem volt hajlandó orvosolni a helyzetet Komárom előtt, az izsai kereszteződésben és az R7-es nyomvonalát illetően sem, nem voltak képesek régióink számára kedvező döntéseket hozni!