Köthetnénk mi is megnemtámadási szerződést
A közelmúlt ellenzéki híre a PS-Spolu és a KDH megnemtámadási szerződése, amelyhez csatlakozott Andrej Kiska pártja, a Za ľudí is, és ugyanezt tervezi a SaS. A szerződést kiegészítették azzal, hogy egyik párt sem fog együttműködni a választás után a Smer-SD-vel, az SNS-szel, valamint a szélsőséges erőkkel, Kotlebával és Harabinnal.
Ez a szerződés nem jelent persze közös indulást a parlamenti választásokon, de legalább látják a választók, hogy a vitás kérdések ellenére az alapvető dolgokban meg tudnak egyezni ezek a politikai erők. Valószínűleg a kampányban sem fognak egymásnak ugrani. Mindez számukra biztató a választások utáni időkre, a parlamenti, esetleg kormánykoalíciós együttműködést illetően.
A szerződéssel elkerülhetik a társadalmi bizonytalanságot. Könnyen kilátástalanságba torkolhatott volna, ha azt látják a választók, hogy az ellenzék nem csak a kormánynak, hanem egymásnak is nekifeszül. A megállapodás nyilvánvalóvá teszi, hogy szükség esetén képesek megtalálni a közös hangot, ez pedig jó üzenet a progresszívabb oldalon álló szlovákságnak.
No, de mi lesz velünk, magyarokkal, akiket ez az üzenet nem érint annyira közelről? Nem kellene a magyar pártoknak – mind az ötnek – szintén egy ilyen megnemtámadási szerződést kötniük a felvidéki magyar választási kedv fokozása érdekében?
Persze, többen úgy gondolhatják, hogy nekünk teljesen felesleges ezzel foglalkoznunk, mivel kizárt dolog, hogy bejusson mindkét magyar politikai erő a szlovák parlamentbe. Sőt, könnyen előfordulhat az is, hogy mindkettő, a Híd és a Magyar Közösségi Összefogás is hoppon marad, nem ugorja meg a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékot. Akkor pedig minek egy ilyen együttműködésre vonatkozó szerződés?
Ne adj, isten, ha ez bekövetkezne, pont akkor lenne a legnagyobb szükség a magyar pártok intenzív párbeszédére, félretéve mindenféle pártérdeket, létre kellene hozni a szlovák parlamenten kívüli magyar parlamentet. Nevezhetnénk akár Felvidéki Magyar Nemzeti Tanácsnak is! Ez a fórum lenne hivatott megfogalmazni a felvidéki magyarság legfontosabb céljait, érdekképviseletét, önrendelkezését abban a szellemben, ahogy ez 1994. január 8-án a komáromi nagygyűlésen megfogalmazódott. Ez az esemény volt mindmáig az önálló Szlovákia államterületén élő magyarok legnagyobb közösségi és politikai teljesítménye, itt az ideje ebben a helyzetben egy újjal kirukkolni!
A magyar pártok kölcsönös megnemtámadási szerződése pozitív üzenet lenne a felvidéki magyarság irányába: ugyan most még nem egyeztek meg az ötpárti összefogásban a parlamenti választásokra, mégis a nyár óta folytatott intenzív tárgyalássorozat nem volt teljesen eredménytelen.
Lefektette az ötpárti párbeszéd alapjait, sőt fórumot teremtett az együttműködésre. Egy ilyen szerződésbe feltételként a Smertől és a SNS-től való teljes elhatárolódást sem kellene megszabni úgy, ahogy ezt a progresszívak tették, hiszen a mi térfelünkön egyik fél sem sejtheti, hogy egyáltalán szóba kerül-e a neve ilyen összefüggésben a szlovák parlament alakuló ülésén...
A felvidéki magyar megnemtámadási szerződéssel elkerülhető lenne a választások előtti gyűlöletkampány is. Ennek hiányában a kölcsönös piszkálódás és piszkolódás tovább mélyítheti az amúgy se sekély felvidéki magyar lövészárkokat. Egyébként külső szemlélőként egyre inkább úgy tűnik, hogy a lövészárkok már nem is annyira a Híd és az MKP két oldalán húzódnak, az új politikai erők is gyorsan bebújtak a saját kis barikádjaik mögé.
És kísért a sötét múlt is! Vigyázni kell arra, hogy Harabin és Kotleba kiegészülve esetleg Mečiarral ne kössön hamarabb együttműködési szerződést, mint a sokkal inkább erre rászoruló magyar pártok!
