Kötelező érettségi vizsgával meg lehet szerettetni a matekot?
Tomáš Drucker oktatásügyi miniszter igyekszik megreformálni az iskolaügyet. Része a csomagnak az óvodaköteles kor csökkentése – már hároméves kortól lenne kötelező az ovi, a matematika pedig a kötelező érettségi tantárgyak közé emelkedne. A felületes olvasó a két reformtervezetet akár össze is keverheti, miszerint már az oviban, 3 éves kortól kötelező lesz a matematika, sőt a felső csoportba lépéshez vizsgát kell tennie a jövében a kisgyereknek. Illetve egy-két komolyabb óvodai játék, mint a bújócska, fogócska, mászókázás, homokvártervezés és -építés is választható, illetve kötelező érettségi tantárgy lesz a jövőben.
De félretéve a viccet, nem minden középiskolás örül a változtatásnak, a kötelező matematika érettségi sokuknál első hallásra kiveri a biztosítékot. Joggal. A reform leghamarabb a 2027-es érettségiket érintheti, vagyis állítólag van még idő. Olyan sok viszont nincs. Mert ilyen fontos változtatást fokozatosan illene felvezetni az alsóbb évfolyamoktól kezdődően.
Előbb magát a matematikaoktatást kellene megreformálni, mégpedig az alapoktól, már az általános iskolától, erre lehetne aztán kapcsolni az érettségi-vizsgás számonkérést nem pedig fordítva. Előtte éveken át törődni kellene a matematikai gondolkodás, a módszertan, a tankönyvek, munkafüzetek fejlesztésével, a tananyag módosítással, hogy ne okozzon a a diákoknak pánikot az érettségi vizsga, ne stresszeljenek, biztosítva legyen számukra a zavartalan felkészülés lehetősége matematikából.
Tehát amennyiben be akarják vezetni a kötelező érettségit matekből, arra a felkészülést már legalább az alapiskola felső tagozatán kell elkezdeni. Szelektálni kellene a tananyagot is: saját kötelező matekérettségis tapasztalatom mondatja, hogy az érettségi vizsgatételek között akkoriban szereplő deriválásra, integrálásra, függvényekre, vektoros és bonyolult trigonometriai ismeretekre a mindennapi életben soha nem volt szükségem.
Azzal, hogy 2027-ben újra kötelező teszik matematikából az érettségi vizsgát, még nem teljesülne egycsapásra a minisztérium szándéka: fejleszteni a végzősök matematikai ismereteit, hogy jobban megállják a helyüket a munkaerőpiacon, valamint törekedni a növekvő fontosságú pénzügyi tudatosságra. De mit csináljon, mihez kezdjen egy alapvetően humán beállítottságú, matekból gyengébb középiskolás a kötelező matek érettségivel? Vagy mennyivel lesz keresettebb a munkaerőpiacon egy matematikából is érettségiző szakmunkástanuló? Mert azért valljuk be, hogy ma is különbség van egy gimnáziumi és egy szakmunkás érettségi között, ha ezt nem is mindenki ismeri el.
Állítólag kivételt kapnának a sportgimnáziumok és a konzervatóriumok diákjai a matek érettségi vizsga alól. A kivételek minimum elgondolkodtatóak. Milyen alapon? A jó hallás vagy a kiváló sportteljesítmény miért válthatja meg a matekérettségit? Nekik nincs szükségük arra, amit az intenzívebb matematika oktatástól kapnának? A példás történelmi felkészültség vagy az irodalmi vonzódás, a színjátszó készség miért nem sorolható a mentesség kategóriába?
Egyébként matematikából a kötelező, illetve nem kötelező érettségi vizsga egymást sűrűn váltogatja a szlovákiai oktatási rendszer történetében. Volt már kötelező szóbeli vizsga matematikából írásbeli rész nélkül, amikor a táblán kellett levezetni feladatokat, és vázolni a hozzá kapcsolódó elméleti részt. Volt csak feladatorientált írásbeli modell szóbeli vizsga nélkül, aztán azt is eltörölték, egy ideig csak választható érettségi tantárgyként szerepelt a matematika, hogy most kissé előkészületlenül újra kötelezővé tegyék.
A reform leghamarabb a 2027-es érettségi vizsgákat érintheti és azokat az óvodaköteles gyerekeket, akik abban az évben lesznek 3 évesek. Lehet, szívesebben maradnának még otthon, családi kötelékben a szülővel, nagyszülővel. De ez egy másik téma!
