2018. május 28., 17:14

Korszak helyett közjáték

Vége a várakozásnak, találgatásnak – Andrej Kiska bejelentette, jövőre nem indul az elnökválasztáson. Így meglehetősen torzó lesz az ugyancsak ígéretesnek indult elnöki pályafutás, amely korszakká nem nőtte ki magát, legföljebb csak egy kitöltött, békétlen időszak volt, márpedig az nem történelmi mérce. Persze, történelmi léptékben is idő kell ahhoz, hogy a dolgok tisztán láthatóak legyenek, s a helyükre kerüljenek. 

Andrej Kiska
Fotó: TASR

Andrej Kiska pályája magas ívben indult. 2013-ban a semmiből jött elő, neve legföljebb azoknak jelenthetett valamit, akiket a „jó angyal” már szeretett, vagy az adósság üldözött. S ő nulla politikai rutinnal legyőzte a legyőzhetetlent. Még az államfőválasztási hajrában is kevesen hittek abban, hogy van az az erő, amely képes Robert Fico fölé kerekedni. Kiskának sikerült, és még csak sokat sem kellett ígérnie. Győzelmét nem utolsósorban a magyar szavazatoknak is köszönhette, ám ő ezt a bizalmi tőkét semmilyen szinten nem forgatta vissza. Négy évig átnézett a magyar közösség feje fölött, magyar ügy számára nem létezik.

Kiska nemcsak nyerni tudott, népszerű is tudott maradni. Évek óta vezeti a népszerűségi listákat, a legtöbben őt tartják a leghitelesebb politikusnak, miközben ezért alig dolgozott meg. Az államfői jogkörök nem túl bőre szabottak, s az elnök azt a keveset sem feszegette, próbálkozásai a bírói kar átalakításánál megálltak, legtöbbször itt is alulmaradt. Jelentését is elmondta minden évben az ország állapotáról, rámutatva a gondokra, de ennél tovább nem ment, így a Grassalkovich-palota az elmúlt években főként fizetéselosztó pr-akciók és egyéb szimbolikus történések tere volt, nem az országlásé. A legutóbbi hónapokig. A Kuciak-gyilkosság után kialakult „válságmegoldásból” már nem akart kimaradni. De sem önmagán, sem a helyzeten nem tudott felülkerekedni.

Andrej Kiska nem tudott olyan passzív lenni, hogy ne szúrta volna Robert Fico szemét. Leegyszerűsítő és félrevezető lenne azonban, ha Fico támadásaiban csak a tolvaj kiált tolvajt politikai folklórt látnánk. A nagy vagyon nem éri be kis simlizésekkel. És Kiska rendre magyarázkodni kényszerül. Tavaly egymilliós útiköltsége miatt, akkor pártalapítási szándékától állt el nyilvánosan, januárban a bíróság előtt a zavaros nagyszalóki földügyletről kellett számot adnia, de téma, hogy cége jogosulatlan áfa-visszaigénylésben lenne érintett, s most Fico azzal állt elő, hogy politikai riválisa az államfőválasztás során a törvényesen megengedettnél sokkal több pénzt költött a kampányára, ami komoly törvénysértés.

És Andrej Kiska ismét csak előre menekült: a vádakra válaszul bejelentette, nem indul az elnökválasztáson. Mindezek ellenére a bozótharcba mégis beáll. Jelezte, a politikát nem hagyná ott, tenne is a tisztességes Szlovákiáért. A tisztességhez már csak a tisztességes magyarázat hiányzik zavaros pénzügyleteire. Egyelőre nem látható, hogy hol lenne a helye az ugyancsak hosszú ellenzéki asztalnál, az biztos, nem a hátsó traktusban képzeli el magát. Eddigi ügyletei alapján azonban, finoman szólva is, nyugtalanító lenne, ha a kezébe adnák a vezénylő pálcát.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.