Köpöncei Péter: Határok nélkül

Nyilvánvaló, hogy ez az állapot hosszú távon fenntarthatatlan. Az Európai Unió csúcsvezetése ennek ellenére struccpolitikát folytat és úgy tesz, mintha mindent az irányítása alatt tartana. Sajnos, látjuk, hogy vannak egyenlők és egyenlőbbek. Tény, hogy a V4-ek, a politikai sakktáblán csak gyalogosok. A király, királynő szerepe már rég adott. A játszmában nem védik bástyáikat, mint ahogy a gyalogosaikat sem. Görögország a keleti végen elveszni látszik és Olaszország, mint második bástya Dél-Európában, szintén vesztésre áll. Meddig tarthat ez a játszma, milyen alantas érdekek húzódnak meg a háttérben, melyeknek nem szent az emberi élet sem?

Meglepőnek tartom, hogy a liberális Németország és a szintén német ajkú Ausztria megállította a menekülteket a határain, jobban mondva, be sem engedte őket államának területére. Õk, akik folyamatosan azt hangoztatták, hogy a menekülteket be kell fogadni, a hétvégén gondoltak egyet és a schengeni határokra hivatkozva elkezdték ellenőrizni a beutazókat, többségében azokat a menekülteket, akiket már Magyarországon regisztráltak. A bónusz az, hogy Németország kijelentette: nincs felső határ a szír menekültek létszámát illetően. Akkor most mi van? Mindenki, aki magát szír migránsnak nevezi, szinte biztosra veheti, hogy megkapja a menekült státuszt, az afgán és más menekültek meg menjenek ahová akarnak, vagy maradjanak Magyarországon? Most már valóban csak azt kellene elhinnünk, hogy Németországnak semmilyen felelőssége sincs a kialakult helyzetért, ahogy azt Merkel asszony állítja. 

Jogosan merül fel a kérdés, mire van a schengeni határövezet, ha nem azt a célt szolgálja, amelyet kellene? Érthetetlen, hogy a királynő és a király miért nem emelik fel hangjukat a jogtalan határátlépések miatt, miért nem sürgetik azt, hogy, aki jogtalanul lépi át a határt, azt utasítsák ki az Európai Unió területéről. Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk, aki funkciójából adódóan képviseli az Európai Uniót biztonságpolitikai ügyekben, mit tett a probléma kezeléséért? A politikai döntést nem vállalta fel egyikük sem. Mint ahogy azt sem vállalták fel, hogy érvényesítsék az általánosan elfogadott szabályt, miszerint a már létező hivatalos határátkelők azok, ahol a menekültek be tudnak lépni az unióba és kérhetnek menekült státuszt. Nem sürgette egyikük sem, hogy a schengeni „zöldhatárt” közösen védjék meg a tagállamok. Inkább elbújtak azon tetszetős fogalmak mögé, hogy „emberséges” és „segíteni kell”. Vannak törvényeink, vannak normáink, van mindenünk a helyzet kezeléséhez és mégsem tesz senki semmit, aki viszont szeretne valamit tenni, annak rákoppintanak a fejére. Miért nem vonatkozik a törvény ereje mindenkire? Minek a törvény, ha nem tartják és nem is tartatják be azt?

Európa ugyanúgy a miénk is, mint a német vagy a francia állampolgáré. Ajánlatos lenne tárgyalóasztalhoz ülni és megállapodni abban, hogy a tagállamok ne aszerint legyenek képviselve biztonságpolitika területén, hogy melyiknek erősebb a gazdasága, mert úgy mindig a német, és a francia állam véleménye fog érvényesülni, hanem úgy, hogy minden tagállam egyenlő és ezt akár vétójoggal is lehetne erősíteni. 

Tisztelt csúcsvezetése az Európai Uniónak! Addig, míg Önök elbújnak a fogalmak mögé, azok, akik ténylegesen ezt az egészet irányítják, mindenfajta pír nélkül az arcukon, tovább folytatják embertelen tetteiket, és jókat derülnek azon a tehetetlenségen, mely önöket jellemzi. Mi, gyalogosok meg tétlenül nézhetjük, hogy az, amiben eddig bíztunk, a schengeni határ, nem ér semmit, mert már csak a nevében tartalmazza azt, hogy „határ”. 

Köpöncei Péter, az MKP lévai járási elnökségi tagja